Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-02-15 / 7. szám
7. szára RÁKOS VIDBKE 5. oldal. dáról megállapította a bizottság, hogy a polgárság személyi és vagyonbiztonsága megőrzésére alakult. A májusi kivonulás czélja az volt, hogy a czirkuszi látványosságot káprázatosabbá tegye. A Kiss Jószef ellen használt kiszólás egyszerű banalitás, proletár enyelgés, nem alkalmas, hogy vele komoly erkölcsi testület, mint kizárási okkal foglalkozzék. A hullaház építése nem perhorreszkálható czél- lal történt, a Kisstől elvett anyagot meg akarták téríteni. Ha a kivitelnél történt valamely^ inczidens, ezért Balázs Antal nem felelős. Az Athenaeumban tisztviselőtársai jól felfogott érdekében szólalt fel. Meisel századostól a karhatalom kirendelését nem kifejezetten a diktatúra védelmére kérte; bárha Meisel szerint fellépése azt a látszatot keltette, ezt mint tényt nem álli thatja. Választmány: Az egész községháza hallotta, midőn a riadó gárdának szónokoltak, hogy az ellen- forradalom vérbefojtására és a burzsujok fékentartá- sára szervezik a gárdát Ugyananak toborzott tagokat Kolek Gyula detektív, a kit a pestvidéki törvényszék ezért fogságra Ítélt. A gárda czélja tehát nem kétséges. Farkas Lajos és neje Írásbeli tanúvallomása újból tisztázza a Meisel-esetet, a melyről az eredeti csendőrségi jegyzőkönyvekbői is hiteles adatok állanak rendelkezésre. A községi pénztárt hiteles megállapítás szerint sok-sok ezerre menő károsodás érte. Minden tényállítás tanúval és okmánynyal bizonyítva. A hetes bizottság javaslata: Keitner Józsefet, mint arra méltatlant a nagykaszinói tagok sorából kizárni szíveskedjék, mert nevezett, mint pénzügyi megbízott havi 3100 korona fizetéssel a kommunisták szolgálatában állott, daczára annak, hogy a pénzintézeti dolgokhoz nem is értett. A kommunisták legzüllöttebb agitátorával, Mihelyi Istvánnal barátkozott és vele a Kaszinóban sa kozott. A kaszinói borbizottság tagjairól kijelentette, hogy azok sem teszik be többé lábukat a kaszinóba, mert az a proletároké. A szellemi munkások szakszervezetének egyik vezetője és az ellenforradalom vérbefojtására szervezett riadó gárda tagja volt és mint ilyen május 1-én fegyveresen vonult végig az utczán. Hazafias magyar emberek társaságára méltatlan, a kaszinóból kizárandó. A tizenötős: A takarékpénztárban a pénzügyi megbízotti állást azért fogadta el dr. Farkas Ferencz direktóriumi elnök felkérésére és intenczióinak megfelelően, hogy az intézet vagyonát megmentse, ami sikerült. Mihelyivel való érintkezése arra szorítkozott, hogy őt a szélsőséges irányzatoktól eltérítse. A borbizottságról neki tulajdonított kifejezések mendemondák. A riadó-gárda ügye már tisztázva van. Működéséért havi 1200 K fizetést húzott, melyet alkalmaztatásának csak harmadik hónapjában vett fel. Választmány: Kiterítették az eredeti iratokat. A községi tanácsnak jelenti, hogy a „takarékpénztár és hitelszövetkezet igazgatóit és napibiztosait, mivel nem lévén biztosíték, hogy politikailag megbízhatók, elmozdítottam“. „A direktórium tagjai utján intézkedtem, hogy minden kereskedő és vendéglős felszólit- tassék, hogy kétezer koronán felüli pénzkészletét helyezze el folyószámlára, mert az első rendelet kiadása mindezideig nem járt eredménnyel*. Eredeti községi pénztári naplókivonat szerint a község pénztárából felvett fizetés czimén: május 8-án 2400 K, junius 2-án 1200 K, julius 4-én 3600 K és aug. 1-én (a szovjet bukásakor!) 2200 koronát, összesen tehát három hónapra 9400 koronát. Javaslat: Pataki Ferenczet a kaszinói tagok sorából törülni szíveskedjék, mert a kommunista szovjet tagja, a szocializáló direktórium vezetője, kommunista agitátor és az ellenforradalom vérbefojtására szervezett riadó-gárda tagja volt. A Mozgó színház és a kéményseprő kerület elkommunizálását már a népbiztosi rendelet megjelenése előtt végre akarta hajtani. Mint a hazaáruló diktatúra egyik aktiv támogatója, becsületes magyar emberek között helyet nem foglalhat, a kaszinói tagságra érdemeden, kizárandó. Tizenötös: A munkástanácsnak ugyanazért volt tagja, mint Schramek és Balázs. Hazafias szellemben működött, amerikázott. „Valótlannak találta a bizottság azt a vádat is, hogy a kéményseprőipart és mozit el akarta kommunizálni, ennek valótlanságát a moziigazgató vallomása is megerősítette.“ A diktatúra elleni izgatásért le is tartóztatták. Választmány: Hauser Gyula tanúként bizonyítja, hogy ellene a kéményseprő kerület elkommunizálása ügyében eljárt. Eredeti jegyzőköny: „1919. ápr. 12. (a központi rendelkezés előtt!) Pataki Adamik Sándorral végrehajtja a mozi községi üzembe yétefét Az üzem ideiglenes vezetésével Mezei Béla volt tulajdonost bízzák meg a mozgó alkalmazottaiból alakított munkástanács ellenőrzése mellett. Díjazásáról a helyi direktórium intézkedik.“ Aláírva Pataki, Adamik, Mezei Béla és Gallégó Edéné. Végül Farkas Béla is tanúságot tesz, „hogy a villamoson öccsét kommunista elvekre oktatta“. Javaslat: Indítványozzuk, hogy a nagykaszinói tagok sorából Grócz Imrét, mint arra méltatlant kizárni szíveskedjék, mert lelkes támogatója volt a kommunista vezetőknek. Munkásoknak és mosónőknek a kaszinóba való felvételét elősegítette, vagyis ebben Schrameknek segédkezett. A szellemi munkások szakszervezetének egyik vezetője és szervezője volt. A kommunisták legzüllöttebb agitátorát Mihelyi Istvánt, daczára annak, hogy nem volt tag, már a bolseviz- mus kitörése előtt bevezette a kaszinóba, azzal szórakozott és sakkozott, miáltal a kaszinó polgári társadalmát sértette és megbotránkoztatta. A szalonzenekartól azzal az indokolással tartotta távol magát, hogy ő a prolik közt érzi jól magát. Kihívó viselkedésével a proletárok hatalmát erősítette és a kaszinó romba döntését céltudatosan elősegítette, tehát a tagságra méltatlannak bizonyult. Bizottság: A szellemi munkások szakszervezete hazafias irányzatú volt. A Mihelyivel érintkezésben ugyanolyan indok vezette, mint Keitnert, „a vele való sakkozás pedig nem tekinthető eo ipso (igy!) hazaBöjtös Józsefné orvosilag vizsgázott okleveles masszőr és vizgyégykezeiőnő házakhoz jár masszírozni. A helybeli n. é. közönség szives pártfogását kéri. Rákosszentmihály, Uj-utcza 27. (tolompár-te.)
