Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-11-07 / 45. szám
XX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1920. vasárnap, november 7. 45. szám RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLY! ÉS RÁKOSV1DÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetés! ár: Egész évre SO.— K. Fél évre: . . 40-— „ Negyed évre: 20.— „ Egyes szám ára 2 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Szolgabirói Hivatal Budapesten (bz.) Nevezetes határozatot hozott Pestvármegye törvényhatósága legutóbbi közgyűlésén. Az érdekelt községek kérelmére kimondotta, hogy a kispesti szolgabirói hivatalt áthelyezi Budapestre. A pestvidéki törvényszék budai u] palotája annyi sok háborús akadály és késedelem után végre elkészült és ujesztendőre a Semmel- weis-utczai avult épületből átköltözik a törvényszék a Kacsa-utczába, helyét pedig elfoglalja a kispesti szo.'ga- biróság hivatala. Hét község: Kispest, Soroksár, Pestszentlőrincz, Erzsébetfalva, Dunaharaszti és Csepel ezentúl járási székhelyét a fővárosban találja és lakossága ügyes-bajos dolgát egy füst alatt kényelmesen eligazíthatja, a mikor egyéb dolga végeztében bentjár a főváros területén. Mennyi költség, fáradság, hiábavaló időveszteség, kényelmetlenség és alkalmatlanság szűnik meg ezzel az okos, célszerű és emberséges intézkedéssel, amely nem egyéb, mint a középponti járás terve megvalósításának első, szükebb kiadása. A középponti járás létesítésének gondolata régen kisért a vármegyében és mentői inkább beépült, benépesült a főváros közvetlen környéke, annál jobban tért hódított. Jó tiz esztendővel ezelőtt a „Rákos Vidéke“ már bőségesen foglalkozott az eszmével ezen a helyen és az érvek egész ármádiáját sorakoztatta fel mellette. Felszólalásunk komoly tlgyelmet is keltett illetékes helyeken, de sokféle nehézség merült fel s állotta útját, hogy a vármegye a megvalósításig eljuthasson, aztán pedig ránk szakadt a háború fergetege s megannyi sok szép jószándékunkkal együtt jó időre kútba esett ez az ügy is. A kispesti járás azonban, ugylátszik, élelmesebb. Kileste a legelső kínálkozó alkalmat és egyszerűen maga-magát tette az uj járás ki kerekítésének nagyobb körülményességet követelő dolga helyébe és a megüresedő hivatalszobákba nagy hirtelenében beletelepszik. Nem irigyeljük tőle, sőt teljes elismeréssel vagyunk fürgesége és ügyessége iránt, de az igazság az, hogy talán a többi főváros-környéki községek niég inkább rászorulnának, hogy járási székhelyük a fővárosban legyen, mint a kispesti járásbeliek, akiknek sokkalta kisebb terhet, költséget és időveszteséget jelent, ha a közeli és legnagyobb részben úgyis érintett Kispesten kell hivatalos dolgaikat elintézniük, mint hogyha a rákosszentmihályi, sashalmi és mátyásföldi ember, aki naponta úgyis megfordul kenyérkereső helyén, a fővárosban, Gödöllőre kénytelen egy-egy napi veszteséggel utazgatni, vagy a pestújhelyi polgár, aki 2 koronáért naponta bejár a főváros belsejébe, vagy utazhat akár Óbudára is, Vácra kénytelen zónázni a mai olcsó viteldijért, hogy járása székhelyét felkereshesse. Lapunk mai Ez az állapot igy fenn nem maradhat és hovatovább lehetetlenebbé válik. Se időnk, se pénzünk arra, hogy ócska rendszer formaságai kedvéért munkanapokat vesztegessünk és nyomorúságunkat növeljük. Még az az érzelmi szempont sem tarthat vissza az elkeseredéstől, hogy pl. a mi községeink a gödöllői szolgabirói hivatalban megértő, jóakaratu és hálás elimerésre 1 méltó gondozójukat tisztelhetik és személyszerint a mi járásunk vezetősége iránt csak hálát és igaz rokonérzést táplálhatunk szivünkben mindannyian. Viszont azonban akkora fizikai zaklatást jelent közönségünkre nézve, hogy a járás székhelye Gödöllőn van, hogy ennek az állapotnak a megváltoztatását most már, hogy példa nyilt a szemünk előtt, erélyesen és türelmetlenül sürgetnünk kell: Megoldásra számos mód kínálkozik. Akár kerekítsék ki végre a középponti járást, akár helyezzék a mi szolgabiróságunkat is a fővárosba, ( a nagyterjedelmű járás legtávolabbi községe se bánja, hiszen :.kad egyéb dolga is elég Budapesten) akár pedig, ha mindez nem lehetséges, csatolják Rákosszentmihályt, Czinkotát, Pest- ; ujhelyet stb. a fővárosba helyezett, volt kispesti szolga- biróság körzetébe. Szóval keressen módot a tekintetes \ vármpgye kedve szerint, de a gödöllői kirándulások l gyötrelmeitől mentse meg ezt a lakosságot, amely — | mondhatjuk-e eleget ? — fővárosi közönség minden izé- í ben és évtizedek óta méltatlanul szenvedi átkát annak a bizonyos határkőnek, amely jogilag a főváros testétől ; elválasztja. AJ ♦ Rákosszentmihály — Kískecskemét, Irta : Kecskeméthy Vincze. XXXIV. A konyhakert-berendezésről beszélgetünk. Ha kertjeinket okszerűen ki akarjuk használni, azokat a részeket, ahol konyhakertészettel kívánunk foglalkozni, már most, az őszkor váltórendszer szerint kell beosztani. Tisztában legyünk azzal, hogy abba a részbe, ahova a konyhakertet szántuk, milyen növényeket helyezünk el. A növények különböző természetűek: az egyik növény friss trágyázást, a másik növény kevesebb trágyázást kíván, a harmadik pedig egyáltalán nem követel trágyázást, azért szükséges a váltakozó rendszer, hogy ezzel minden növény minden évben más és más helyre kerüljön, mert nem mindig a trágyázással segítjük elő a növény fejlődését, hanem azzal is elősegítjük, ha a növény minden évben más és más helyre kéül. * „így például a káposztaféléket, vagy a gyökér- nemüeket, ha ugyanarra a helyre ültetem, amelyen ebbén az évben voltak, akármilyen bőven megtrágyázom, még- sem fogom- azt az<eredményt elérni, mintha azt olyan szánna 8 oldal?
