Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-01-04 / 1. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKE í. szám jobb kor, mely után... Nem tarthat örökké ez a gonosz álom. Le kell válni a szívekről a kéregnek, amit a zord idők csapásai vontak köréjük. Ez a nemzet nem veszhet el, csak rettentő betegségen vergődik keresztül és még lábadozása nem ért véget. E nyomorúságos folyamat kóros jelenségei közéleti és társadalmi bajaink is, melyek el fognak múlni, mihelyt egy kis tisztultabb levegő szűrődik be közénk. Nekünk addig végig kell járni a szenvedések kálváriáját és törhetetlen bizalommal végig kell vonszolni terheinket. Testi és lelki nyomorúságaink minden emésztő kinját és gyötrelmét töretlen lélekkel kell elviselnünk és Istenbe vetett hittel és magyarságunk büszke önérzetével várnunk a szebb, jobb, boldogabb jövendőt. Két évtized óta köszöntelek, hűséges szeretettel, ezen a napon, nyájas olvasóink! Két évtized hosszú idő, nagyot szánt az ember lelkében. Bizonyos, hogy sok mindent másként lát az élelmedet! férfi, mint a húsz éves, rajongó ifjú. De lelkem büszkesége, hogy úgy mint akkor, ma is Jézus nevében, törhetetlen hittel köszönthetlek és nem találok a két évtized munkájában olyat, amit ma meg kellene tagadnom. Istenért, édes hazánkért és becsületes, munkás czél- jainkért buzgóit minden sor, amit ez a toll leirt és ez lesz vezérlő csillaga az utolsó betűig mindenkor. Azt sem sajnálom, hogy az embereket olyan nagyon, olyan botorul szerettem egész életemen át. Semmiféle csalódás, semmiféle irigység és gyülölség nem ronthatja meg örömömet, mert a szeretet önmagában hordozza édes és gazdag jutalmát. Az én szivemben, soha el nem hervad ez a csudálatos virág, melynek életem legszebb harmóniáját köszönhetem. Szánom azt, ki meg nem érti, boldog és hálás lélekkel áldom, aki viszonozza. A szeretet a legfőbb jó a Világon és a szeretet fogja megépíteni azt a jobb jövőt, amelyet jelenünk ködpárás légköre ma még eltakar előlünk. Boldog uj évet minden istenfélő igaz magyar embernek, hazánk reménységének. Lesz még jövendő, lesz még kikelet! Amikor kivirágzik a szivekben a szeretet és testvérek leszünk újra, sorsüldözött, szegény, szerencsétlen magyarok! Neczesszer-bőrönd (double) eladó. (Használt, de teljesen jó karban) Rákosszentmihály, Fürdö-u. 4. Könnyű stráfkocsi és komét szerszám, jó karban eladó. Kreszán József lakatosmesternél. Ugyanott uj takaréktüzhelyek kaphatók és javítások elfogadtatnak. Rákosszentmihály, Szepesi-u. 5L . Karácsonyi visszhang. Jézus születése napján, midőn a mennyből a földre szállott angyalok Isten dicsőségét hirdetve, békét ígérnek a jóakaratu embereknek, valóban a jóakaratu emberek leikébe szállhat be nemcsak a béke, de maga az igazság is. Az igazság pedig már magában véve megnyugvás a fürkésző értelemnek és helyes érzelemnek. A Megváltó a földre szállott, hogy igazságot, békét hozzon az embereknek, hogy kibékítse a megsértett igazságot. 9 Az igazság és irgalom találkoztak a bethleheini jászolnál és megszületett a béke akkor, midőn a világbéke jeléül Janus temploma zárva volt. Igazság az értelemben, szeretet pedig gyakorlati igazság a szivekben, a miért született Jézus. Az a szelíd csecsemő karjaival összetörte a pogányság rabbilincseit, kifordította a világot sarkaiból. Összeterelte az emberiséget, urat és rabszolgát, tanulatlan pásztort és királyi bölcseket, kik hitük fenséges tudományával és tudásuk mélységes hitével térdelnek a szegényes jászolnál. A pogány világ teljes romlottsága között fejté ki magasztos tanait, egy óriási birodalom összeomlását s a népek millióinak testvériségét hirdetvén. Két ezer év eszméinek hullámverése közt az emberiség történelme nem egyéb, mint hűség az ő tanításához vagy elpártolás attól; szerencse vagy balsors, mit az emberiség saját maga készített magának. A franczia forradalom, a világháború, elpártolás volt az isteni eszméktől; a csapások jelenben épen úgy, mint a franczia forradalom után következményei az elpártolásnak. Az utilitárizmus megdöntötte a nagy római birodalmai s most is tönkretett országokat, népeket, milliókat. Az Isten nem a tudás végtelenségére, nem az anyagi javak összehalmozására teremtette az embert, hanem a boldogságra, mit a szeretet adhat; csak az töltheti be a szivet. Mi teszi édessé az anyai szív önfeláldozását, mi lelkesít, buzdít kitartásra, mint a szeretet, s vájjon lehet-e az önfeláldozó szív boldogságát tagadni, vagy lehet-e az önző, telhetetlen lélek boldogságában hinni? Vájjon a boldogságnak nern legtisztább forrása-e a szeretetből származó jó cselekedet? A szeretetet nem pótolja semmi földi kincs. A szeretet lerontja a hegyeket és betölti a völgyeket, testvérré teszi az embereket. Az elfajult ember felejti azt, hogy az emberi boldogság gyengébb szálakon függ, mint a virág élete, melyet a Teremtő a gyökér szálaira bízott, s mégis a föld elszörnyedne, az ég elborulna a csontok láttára, amelyek emberek csontjai, kiket az ember küldött a halálba. Az emberiség nyugalmát, békéjét semmi sem adja más vissza, mint visszatérés az Istenhez ^visszatérés a szeretet forrásához; visszatérés a testvériséghez, nem a szeretet szép csillogó, ragyogó jelszavaihoz, de annak igaz érzéséhez. Sz. L.
