Rákos Vidéke, 1918 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1918-08-04 / 31. szám
XVI1Í. évfolyam, Rákosszentmihály, 1918. vasárnap, augusztus 4?. ál. u í rí RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLY! ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. < Szerkesztőség és kiadóhivatal: MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési it Egész évre . . . 1».— kor. Fél évre .... 6.— . llákosszentmiliály, Felelős szerkesztő: Negyed évre . . . 3.— . EGYES SZÁM ARA 30 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Szentborona-utcza 37. BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Valami rend kellene. Évek óta halljuk, hogy kikerokitik a Nagy Budapestet ás minket szőrestől-bőrőstől bekapcsolnak a magyar székesfővárosba. Jobb lesz-e a sorúnk azután, vagy nem, ezen most hiába töprengenénk; annyi bizonyos, hogy mi legalább is nem csekély dicsőségnek tartjuk azt, hogy a magyar székesfőváros részeivé válhatunk és ezért hosszú idő óta nem titkolható vágyakozással várjuk és kisérjük; figyelemmel a nevezetes terv fejlődését. A háború előtt, amig lehetett volna valamit tenni, nem igen akartak az adatgyűjtés és elmélkedés teréről a gyakorlati megoldás felé fordulni, — mióta pedig a háborús éveket járjuk, azóta minduntalan halijuk, hogy akarnának cselekedni, de hát persze most nem lehet, Azalatt pedig furcsa állapotok kerekednek mifelénk. A gyakorlati élet megvalósítja a fővárosi kapcsolatot, mint a hogy a kérdést elvben és formailag is megoldhatnák. íme, közélelmezésünk ügye a vármegyei kezelésben olyan mostoha sorsra juttatott, hogy hatósági intézkedéssel ragadnak ki végre lehetetlen helyzetünkből és átcsatolnak a főváros körletébe. Nem maradhat fenn tovább közrendészeti szempontból sem jelenlegi felemás és képtelen helyzetünk. Egyéb szomszédságunk területén mindenütt az állam! és átmeneti intézkedésekkel kell elviselhetővé tenni I helyzetünket. Sok egyéb közül, hogy csak úgy hirtelen kiragadjuk, itt van például az Éhmann-telep és az Anna-, Árpádtelep lehetetlen helyzete. Az bizonyos, hogy képtelenség, hogy a Ráko3szdntmiháilyal összeépített Ehmann- teiep Czinkotához tartozik és a távol fekvő Czinkota nem kópe3 ellátni — úgy a hogy sem — közigazgatását, ellenben az Anna- és Árpád-telep Rákosszente mihály területe, amely a t eépitett községi területtől távol fekszik, csak nagy üggyel-bajjal közelíthető meg és közigazgatását megfelelően ellátni a mai viszonyok között Rákosszentmihálynak lehetetlen. Ki az a tisztafejü, józaneszü ember, aki meg tudja érteni, miért nem tartozik az Ehm&nn telep közigazgatásilag Rákosszentmihályhoz, az Anna- ős Árpád-telep pedig Czinkotához ? Tudjuk, hogy súlyos sebeket szaggatunk fel, tudjuk, hogy körülbelül senkinek se tetszenék ez a józan megoldás; de azért mégis azt mondjuk, hogy ki kellene cserélni ezt a kőt területet, egyetlen tollvonással rendet kellene és lehetne teremteni. Az Ehmann-telep lakosai magukat következetesen rákosszentmihályiaknak nevezik és innen van, hogy a különben is túlterhelt és megtépázott, nemrég még olyan hires magyar posta nem képes forgalmát lebonyolítani és csak napok múlva, midőn Szentmihályt ős rendőrség képviseli már előre is a bekapcsolás elvét a . környékét bebarangolta, jutnak a postai küldemények leggyakoriatibb módon, s bizonyos, hogy bármennyire húzódoznak is tőle, mihamarább ránk is sor kerül és meglesz a második nagy kapocs, mely bekebelez Budapestbe. Azonban végre is azt sem szabad elfelednünk, hogy háború van, a nagyszerű átalakulásra tehát valóban nem alkalmas idő s igy ugyancsak bele kell tanulnunk a türelmes várakozásba, hogy ha békével meg akarjuk várni, míg elérkezik. Csakhogy ez a türelem egészen passziv erény, amely jelenünkön egy cseppet sem segíthet. Az élet napról-napra folyik és megköveteli a magáét. Megköveteli például a rendet ős rendezett viszonyokat is, amelyek nélkül közösség nem boldogulhat. A jó Isten tudja, hogy mikor tesz vége ennek a világbomlásnak, mikor lesz újra béke és mikor térnek vissza ismét a normális viszonyok, mikor jön el újra a békés munka, a beruházások ideje. Addig legalábh ideiglenes az Ehmann-telepen rendeltetésük helyére. Milyen egyszerű ős természetes lenne a posta dolga ős sok minden má3 egyéb, ha egy község volnánk közigazgatás szempontjából is, amint egyházi szempontból már megteremtették ezt az egyedül természetes és elfogadható kapcsolatot. Az Anna-telep most neinrég kapott önálló postaügynökséget, de mondhatni' hiába, mert a rákosszent- mihályi postán keresztül lehetetlen forgalmát csak tűrhető módon is lebonyolítani. A sok panasz miatt, aminek mind a távolság és a közlekedés hiánya az oka — végre újabb intézkedést tett a postaigazgatóság és átkapcsolta az anna-telepi post&ügynökséget a czinkotai postához. Csakhogy most már úgy kellene czimezni a postai küldeményeket, hogy Czinkota—Anna-telep, da őzt nem te^-zi senki, mert jói tudja, hogy a telep nem £zinkoía, hanem Rákosszentmihály. Ha pedig Rákosszentmihály Anna telepet írunk, akkor levél, újság leghmpmmU mai mmümm. 12 oltfal<
