Rákos Vidéke, 1918 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1918-07-14 / 28. szám
XV11Í. évfolyam. Rákosszentmihály, 1918. vasárnap, julius 14. 28. szám RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÄKOSSZENTMIHÄLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: i5 á k© s s z e sa t miltály, Szentkorana-utcza 37, MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP, Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁW. Előfizetési ár Egész évre . . . ISI.— kor. Fél évre .... , Negyed évre . . . S.— . EQYES SZÁM ARA 80 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Közéielmezéstink uj rendje. Hosszú hónapokkal ezelőtt töríént, hogy még Hadik János gróf élelmezési miniszter kimondotta, hogy a főváros környéki helységeket közőlelmszés dolgában a fővároshoz kapcsolja. Igen sok terminust jelöltek meg azóta, mint olyant, amelyen közélelmezésünk uj rendjének életbe kell lépnie, de valamennyi elmúlt a nélkül, hogy a várva-várt fordulat elérkezett volna. Meg kell állapítanunk, hogy mindegyik határnapot hivatalos és félhivatalos forrásból meritettük volt és teljes jóhiszeműséggel közöltük mi is az érdekelt közönséggel, azonban csakugyan fontos és komoly okok hiúsították meg mindannyiszor a nagyjelentőségű változás elkövetkezését, később pedig nyilvánvaló lett, hogy az uj gazdasági év kezdete előtt az uj rend életbeléptetése lehetetlenség, mert a fővárosnak nem állhatott már akkor módjában, hogy a szükséges készletekről utólag gondoskodjék. így azután tovább kellett elviselnünk különlegesen kényelmetlen sorsunkat, s kell még elviselni ennek a hónapnak a végéig, amikor minden megváltozik és az uj rend augusztus elsejével csakugyan és most már teljes határozottsággal életbe lép. Ezt a rövid időt hazafias türelemmel és megnyugvással és a jobb jövőbe vetett reménységgel kell elviselnünk, mint tette a múltban is minden kötelességtudó lakosunk, aki ha valamiben fennakadás történt, tudta, hogy az a háborús viszonyok kénytelen következménye, legtöbbször a szállítással járó nehézségekből eredő baj. Csak a teljesen együgyü ember, vagy aki tudva állított valótlanságot, hibáztathatta azért az elöljáróságot és más hatóságokat, holott ezek mindenkor megtették kötelességüket és semmi tekintetben felelősek nem lehettek. A legpontosabban kimutatták ezt a legutóbbi képviselőtestületi közgyűlésen is, ahol a rosszindulatú rágalmakat, melyeket nyilván izgatók terjesztettek a nép körében, általános raegbotránykozással bélyegezték meg. Augusztus elseje után, legalább a közélelmezés nagyfontosságu kérdésében rombadől a sokat átkozott határkő babonája és ugyanolyan sorsban részesül lakosságunk, mint a székesfőváros népe. A közélelmezés kormánybiztosa külön hivatali személyzetet nevez ki közélelmezésünk ügyeinek intézésére és a kiszemelt vezetőket hat hat községenként magához rendelte és személyesen oktatta ki fontos teendőikre. A lakosság pontos, uj összeírása most történik. Egész héten át dolgozott már két bizottság ezen a nagy munkán a községháza gyűlés termében. Egységes élel- miszerjegyeket kapunk: nem kevesebb, mint tizenhárom félét. A jegyeket két külön iroda osztja szét, a polgári iskola és a Csömöri-uti elemi iskola helyiségében. A panaszokat is ott veszik majd fel és továbbítják a községházán levő hivatalba, ahol nyomban érdemileg elintézik. A főváros raktáraiból kap községünk előre egy hónapi készletet. Azontúl pedig minden hónap végén annyi újabb ellátmányt utalnak ki részünkre, amennyi jegyet tudunk beszolgáltatni. Ebből egy nagyszerű dolog következik: az, hogy ezentúl egyáltalán nem lesz káros lakosságunkra nézve, ha a szomszédból jönnek községünkbe élelmicikkeket vásárolni, mert ők is csak jegyre kaphatják meg az árut, a jegyért pedig mi újabb készletet kapunk, tehát akár húszezer lélekre- vaiót is, ha annyi jegyet tudunk beszolgáltatni. Nem gyötör többé az a komikusán szomorú eset, hogy bácskai malomból kell várnunk a kiutalt liszt- porcziónk megérkezésére. Eddig a fővárosi malmok csak a budapesti közönséget és a katonaságot láthatták el, ezentúl mi is tőlük kapjuk a lisztünket, a főváros raktáraiból egyéb élelmiczikkeinket. Meg kell érnünk a szerény hatósági adagokkal, de azt pontosan, minden napra megkapjuk. A mérhetetlen piaczi drágaság megfékezésére is gondolhatunk azután. A község közgyűlése árszabályozó bizottságot küldött ki erre a nehéz feladatra. Talán ezúttal ennek a bizottságnak a munkájához is több reményi fűzhetünk, mint a múltban történt kísérletekhez tehettük. Az árszabályozásnak ugyanis az a rendes következménye, hogy az érintett áru hirtelen eltűnik piaczunk- ról. Eddig veszedelmes koczkázattal járt volna, hogy községünknek ha még olyan drága élelmiszer készletét csökkentsük. Ha ugyanis megbízhatatlan a hatósági áru megérkezése, csak súlyosbítja a bajt, ha a magánárukat is elriasztjuk. Ha nincs kenyér és a husmórést pedig megakasztjuk, ez csak növeli a helyzet válságos voltát. Ellenben ha biztosítva lesz a mindennapi kenyeí*$8P«imM ima! 12 oldal.
