Rákos Vidéke, 1917 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1917-09-09 / 36. szám
XVII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1917. vasárnap, szeptember 9. 36. szám RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: jj MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kákosszent ni i h Ö I y, Felelős szerkesztő Szentkorona-utcza 37. BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár - Egész évre . . . 12.— kcr. Fél évre .... 6.— . Negyed évre . . . a.— EOYES SZÁM ARA 30 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Lesz-e már államrendörséglink ? A budapesti államrendőrség ’ főtisztviselöi karát tömeges előléptetés és kinevezés örvendeztette meg a napokban. Sok újra felajzott ambiczió tüzeli eredményes munkára a szerencséseket, kik pályájukon uj, szép fokozatot értek el, nyilván előzetesen éveken át folytatott hasznos és eredményes szorgoskodás után. Azt kell hinni, hogy a fővárosi államrendőrségnek újabban mintegy reorganizált tiszti szervezete immár képessé teszi a derék testületet aria is, bogy végre közhasznú működését uj területekre is kiterjeszthesse. Ebben a perczben valamikép újra időszerűvé válhatik a mi régi törekvésünk is, amelylyel az államrendőrség .hatáskörének községünkre kiterjesztését kivívni akartuk, de amely sajnálatosan mindeddig meddő maradt. Arról van szó, hogy az államrendörség hatáskörét Újpest, Rákospalota, Pestújhely, területére régebben kiterjesztették, a másik oldalról pedig megkapta azt Kispest, Erzsébetfalva, Csepel, csak a két rész[között kimaradt, Budapest határának közvetlen szélén, Rákosszentmihály és Czinkota, illetve az utóbbinak a fővárossal határos Ehmann- telepe Ezt a két tűz közé szorított, kikapcsolt területet egyenesen kiszolgáltattak annak, hogy egykor, még pedig sok éven át kifogástalan biztonsága megszűnjék. A rendőrség megszállta területekről egyenesen ide szorítják a kétes és megbízhatatlan elemeket, s a háborús állapotok megsokszorozzák a veszedelmet. A különféle katonai testületek, melyeket környékünkre telepítettek, még jobban növelik a veszedelmet, mert a sok katonaruhás gonosztevő észrevétlenül elvegyülhet vitézeink között. Azelőtt évszámra alig esett meg mifelénk egyéb vagyon elleni bűncselekmény mint hogy szigorú tél idején elemeitek néhány aprómarhát, vagy kifosztottak valami elhagyott, lakatlan villát Ma? Napról-napra riasztják lakosságunkat a tolvajlások és betörések, holott tél sincsen, a nyomorúság sem olyan, mint volt azelőtt és nincs üres ház az egész környéken. Tűrhetetlenek immár az állapotok és a legérdekesebb, hogy ezt rég idő óta mindenki bölcsen tudja A közönség íelszőlalásain és a sajtó állandó panaszkodásán kívül számtalan felterjesztésben vázolta ezeket a szomorú állapotokat a község elöljárósága, az államrendőrség kiterjesztését követeli az alispán, a vármegye évnegyedes közigazgatási jelentése ismételten sürgősnek, halaszthatatlannak, elmellöz- hetetlen közszükségnek nyilvánítja, felvette közelebbi munkaprogrammjába a volt főkapitány, sőt a kormány részéről is ha'lottunk biztató igére-' teket, még sem történik semmi, még sem segítenek rajtunk, hanem közömbösen tűrik, hogy állapotunk tovább zuhanjon a végleges züllés felé. Eddig mindig a háborús nehézségekkel ütötték el a dolgot Pénz- és emberhiányra hivatkoztak, bizonyára nem alapos ok nélkül. De azt eleget tapasztalhatjuk, hogy sokkal nehezebb és költségesebb kérdéseket is meg tudtak oldani a háborús körülmények ellenére is és a háború hosszú tartama olyan mértékben fokozza a jelentkező veszedelmeket, hogy azokkal még a legsúlyosabb áldozatok sem áll hatnának arányban. A háború negyedik esztendejében keservesen meg kellett tanulnunk, hogy nem szabad többé „majd a jobb .időkre“ szóló határnapokat adnunk. Vannak fontos dolgok, melyeket többé halasztani nem lehet, amelyek intézkedést követelnek bármilyen áldozatok árán is. A kertekből kilopják az éretlen gyümölcsöt, az ólakat kifosztják, a terményeket felszedik a földekről, a lakott házakba behatolnak és elhur czolják az ingóságokat, zsebmetszők garázdálkodnak, a gyermekek felügyelet és fegyelmezés hiányában elzüllenek, rakonczátlankodnak, a piaczokon pedig fényes nappal kifosztják népünket. Nálunk ugyan mondhatja valaki, hogy maximális árakat állapított meg a hatóság. Egy kilogramm burgonya 1 kor. 60 fillér a piaczon, nyíltan és zavartalanul, a mészárosnál pedig 24 korona egy kiló zsírnak való háj. Ha valaki sokalja, nincs, nem kap. Haljon éhen, ha nem tetszik. Ez az anarchia útja, a bomlás folyamata Lapunk mai száma 12 oldal.
