Rákos Vidéke, 1917 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-21 / 3. szám

XVII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1917. vasárnap, január 21 8 szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ár Egész évre . . . 12.— krr. Fél évre .... 6.— . Rákosszentmihá ly, Felelős szerkesztő: Negyed évre . . . 3.— . Szentkorona-utcza 37. BALÁZSOV1CH ZOLTÁN. EGYES SZÁM ARA 30 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Szent Zita temploma. A lovagias magyar nemzetnek jellemző tulajdon­sága, hogy rajong a királynéjáért. A magyar ember királyhűsége példás az egész világon, az asszonyt pe­dig különben is becsüli, hát még ha királyné, hát még ha kedves, bájos, fiatal és a nemzettel szemben szere- tetet mutat. Zita királyné egy csapásra meghódította a ma­gyarokat, mikor még mint a trónörökösünk hitvese vo­nult be Magyarország székesfővárosába, a koronázás óta pedig extázisbán ég, a szó teljes értelmében rajong érette nemzetünk. Ennek a szeretetnek és hódolatnak kinyilvánítására keresnek alkalmat minden felé az or­szágban s nem kis büszkeséggel és dicsőséggel álla­píthatjuk meg, hogy ebben a Rákos vidéke népe az ; ország közönségének élén halad. j Az első hangokat Mátyásföld lakossága köréből 1 hallottuk, hol egy szép ligetet neveznek el. Zita király- | néról és más módozatokat is keresnek, hogy a felséges j királyasszonnyal szemben hódolatuknak látható és nyo- j matékos jelét szolgáltassák. Mátyásföld példájára ráduplázott most az Ehmann- j telep, olyan ötletet vetvén fel, mely kedvességével, > egyszerű és természetes, de mégis grandiózus voltával magával ragad mindnyájunkat. Az Ehmann telepi egy­háztanács ugyanis egyhangú lelkesedéssel kimondotta, hogy a telep építendő templomát Szent Zita tisztele- j téré ajánlja és védnökének a királynét kéri fel. Szeb- , ben, nemesebben, megkapóbb módon nem lehetett volna a meleg ragaszkodással áthatott igaz hódolatot 1 kifejezésre juttatni. Ehhez a gondolathoz igazán, szívből lehet gratu- j lálni, szerencsés órában született és díszére válik a tö- j rekvő testületnek, mely nagyszerű reményekkel kezdi meg működését. Az Ehmann-telepi egyház ügyei vég- j telenül szerencsés módon nyertek megoldást és a leg­gyönyörűbb jövendővel kecsegtetnek. Általában a megható mozzanatok egész lánczolata ékesíti az Ehmann-telepi templom építésének dolgait. Élénken emlékezünk még a „csak egy téglát* mozga­lomra, midőn a telep derék törzslakossága csudás len­dülettel és odaadással halmozott fel fillérekből ezreket. Az akaraterő ás elfojthatatlan energia, amelylyel a j Csömörtől különválást legutóbb kieszközölték. A belátó í okosság, amelylyel a rákosszentmihályi lelkészséghez j csatlakoztak! Megannyi megkapó mozzanat volt mindez | és kiáltó jele annak, hogy a sokat bírált telep polgár- i sága, kiforrott és az alkotásra is megérett. Múlt szombaton ismét ülést tartott az Ehmann-telep ! egyházi képviselete. Ekkor született mega Zita határozat. 1 De volt még ezenkívül is megragadó mozzanata a gyűlésnek. A telep uj lelkipásztora, Rákosszentmihály lelkésze, Csizmadia Gyula tett olyan nyilatkozatot, amelyhez foghatót még a legnemesebb lelkektől is nagyon ritkán lehet hallani. A lelkész Szent Zita tem­plomát szeretné már tető alatt látni, de sajnos, kevés a remény, hogy a háború viharában meg lehessen szerezni a szükséges összeget. Ezért apostoli önzetlen­séggel és istenfélelemmel a saját jövedelméből aján­lott fel önkéntes adót, igen számottevő, tekintélyes összeget a templomalap állandó gyarapítására. Köny- fakasztó példa ez, olyan magasztos, amelyet még elis­merő szóval sem szabad kisérni, annyira felette áll minden megszokott arányoknak. Az Ur igaz pásztorát nyomon követte hü kántora, Zagyva József igazgató, ki hasonló aránylagos önkéntes adót vállalt magára. Ezeket az áldozatokat akkor tudjuk igazán mél­tányolni, ha a mai súlyos viszonyokra gondolunk, ha eszünkbe jut, hogy Csizmadia Gyula Rákosszentmihá- lyon a mostani viszonyoknak meg nem felelő fize­tést húz, amelyből megélni is alig lehet, — ami­kor Budapesten a lelkészek javadalmazását a székes- főváros kénytelen felemelni, amikor a kántor tanítók jövedelme a hallatlan drágaság közepette a minden­napi kenyérre is alig elég, ha ilyen körülmények kö­zött, ilyen emberek ajánlják fel jövedelmük egy részét a templomalap istenes céljára, — ez a krisztusi taní­tásnak olyan követése, amely mindenkinek hálás csudálatára érdemes. Ilyen kövekből épül Szent Zita temploma! Adja Isten, hogy mielőbb ott hirdethesse a telepen Isten dicsőségét és a nemesszivü, önzetlen'emberek diadalát. Az Ehmann-telepi egyháztanács közgyűléséről részletes tudósításunk a következő: Az Ehmann-telepi róm. kath. egyháztanács a múlt szombaton tartotta az uj alakulás óta első ülését, ame­lyet nagy érdeklődés előzött meg és melyen a tagok tekintélyes számban vettek részt. A gyűlést Csizmadia Gyula lelkész, egyházi •elnök választékos szavakkal nyi­totta meg. Szeretettel emlékezett meg a legfőbb kegy- urnak magyar királlyá való koronázásáról. Beszédének hatása alatt, amelyet állva hallgattak végig, egyhangúlag kimondották, hogy a koronázást a telepen is emlékeze­tessé óhajtják tenni, miért is az építendő templomot szent Zita tiszteletére szentelik és a templomépités fő­védőivé Őfelségéiket IV. Károly királyt és Zita királynét, védnökévé pedig Neiszer Antal dr. miniszteri tanácsost kérik fel. A legfelsőbb helyre küldendő kérvény meg­szerkesztését Csizmadia Gyula lelkész vállalta magára. A templomépités költségeit közadakozásból remélik, de indokolt kérelemmel fordulnak a vallás- és közoktatás- ügyi miniszterhez, hogy a szegény egyházak támoga­tására létesített vallás-alapból, — valamint gróf Csáky Károly váczi megyés püspökhöz is, hogy boldog emlékű nagy elődjének, Schuster Konstantinnak temlomok épi­Lapnnk mai száma 12 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom