Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-16 / 11. szám
4. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 11. szám. helyett 120 maradjon üzemben, továbbá 13 uj lámpát állítsanak fel, elsősorban a főfasor körvasút felőli részén, a pesti határuton és a czinkotai határuton. A saját környékük érdekében többen szólaltak fel, igy írgang Mihály és Auguszt Béla, a határozat azonban mindenkit kielégített. A villamos megállóhelyek világítása. A világítás ügyének tárgyalása során szóba került, hogy a helyiérdekű vasúttársaság nem világíttatja megállóhelyeit, holott erre a területhasználati szerződés kötelezi. A képviselőtestület felhívta az elöljáróságot, hogy a vasúttársaságot keresse meg és az ügyről legközelebb tegyen jelentést. Ha a vasút gondoskodik a megállók világításáról, akkor a községnek több lámpája felszabadul s azokat is fel lehet majd használni a közvilágítás terjesztése és javítása czéljára. A lóvasut ügye. A Pusztaszentmihályi közúti vasút részvénytársaság igazgatósága közli a községgel, hogy a lóvasut üzemét fentartani tovább képtelen, mert a múlt évben 17.000 koronát fizetett rá a palotai vonal megnyíltával pedig utolsó utasait is elvesztette a lóvasut. A kereskedelmi miniszter hajlandó az üzem megszüntetéséhez hozzájárulni csőd nélkül is, ugyanezt kérik most a községtől is. Krenedits Sándor főjegyző meleg szavakban emlékezik meg a lóvasut múltjáról; Rákosszentmihály fejlődését legnagyobb részben ennek a vállalatnak köszönheti, de éppen a fejlődés következtében vált túlhaladottá a kezdetleges közlekedő eszköz. Megemlékezik Schvarczl József üzletigazgató elévülhetetlen érdemeiről. A vállalat éléről most ő is eltávozott — nincs czélja tovább a lóvasutnak, — jobb ha a község nek az a fő útvonala, melyet most lekötve tart, — felszabadul. Ajánlja, hogy a társaság kérelmét teljesítsék, de kössék ki, hogy a hajnali utasok számára a megfelelő villamos közlekedést biztosítsa, továbbá a sínek felszedéséről és az utak helyreállításáról gondoskodjék. Balazsovich Zoltán rámutat, hogy ezt a véget, melyet egy évvel ezelőtt megjósolt, el lehetett volna kerülni, ha a helyiérdekű vasúttársaság Ígéretét beváltva, a vonal meghosszabbítását végrehajtotta volna. De ha nem történt meg, most már nincs más hátra, minthogy a kérelem teljesítéséhez kozzájáruljanak. Elfogadja Krenedits főjegyző indítványát, de kéri, hogy feltételül azt is kössék ki, hogy az utolsó villamosvasutat éjjel egy órakor indítsák a fővárosból. így van ez a többi főváros környéki községekben is és lakosságunk körében éppen most folyik mozgalom az éjjeli közlekedés érdekében, a község tehát közérdekből jár el. Végül kéri, hogy arra is hívják fel a társaság figyelmét, hogy a körforgalmi és palotai kocsikat ne járassa következetesen egyszerre, hanem tiz perczes időközökben felváltva. Krenedits főjegyző magáévá tette e kiegészítő indítványt s ahhoz a képviselőtestület — miután Benke Balázs még felhívta a figyelmet Kisszentmihály és Anna- telep érdekeire — egyhangúlag hozzájárult. Finálé. A hosszú és érdekes közgyűlés a megszokott fináléval zárult, honossági ügyeket intéztek el, azután pedig a birót és főjegyzőt megéljenezték és a közgyűlés szétoszlott. Í©*-Tégla eladáson Koch Károly téglagyárában Czinkota- Jutányos árak. fi Rákosszentmihályi yithktikai- és football- Club torna- és vivóünnepélye. A tavaszi sportidényt sikerrelteljes, impozáns ünnepélylyel nyitotta meg a RAFC. folyó hó 9-én, vasárnap délután, a Biróné féle vendéglő helyiségében. A szó betüszerinti értelmében páratlanul sikerültnek kell neveznünk ezt az ünnepélyt, amelyhez hosonló tornaünnepélyt községünk lakosságának itt helyben élvezni aligha volt alkalma Aki csak részben is érdeklődik a sportok iránt, a múlt vasárnapi tornaünnepélyen meggyőződhetett arról, hogy nálunk ismét virágzásnak indult a sport, sőt már eléggé szépen fejlődő sportéletünk van, melynek elvitathatatlanul helyes irányát csak hivatásos, elsőrendű szaktekintély adhatta meg. Azt hiszem, felesleges munkát végzünk, ha e helyen az ünnepély rendezőjének, Gserjessi Károly fő- reáliskolai tanárnak nevét is kitesszük, mert hiszen már régebb idő óta úgyis egybeforrott községünkben a sport kultusza az ő nevével. Nevét meg nem említve, önként is reá gondolt volna e helyen mindenki. A helyes irányelveket most ismét győzelemre, jól megérdemelt győzelemre juttatta az életrevalóságának már sok ízben tanujelét mutató egyesület, odaadóan működő ifjú sportgárdája segítségével. Á sport intencióit értő, átérző közönségünk, eltérően az eddigi szokásoktól, mintegy tüntetőleg hódolva a sportszerűségnek, a pontosságnak, a meghívón feltüntetett időnek megfelelően, öt óra tájban már együtt volt és ennek köszönhető, hogy az ünnepélyt a jelzett idő tágabb határain belül meg is kezdhették. Hosszas volna, nagy teret igényelne a torna estnek lefolyását pontról pontra bőven ismertetni, másrészt azonban egyik célunk itt, hogy hadd bűnhődjenek azok, akik saját hibájukból kifolyólag nem láttatták magukat a szépszámú közönség tömött sorai között és hogy csak kis részben legyenek képesek nagy mulasztásukat pótolni, csak a főbb pontokat fogjuk röviden kiemelni. Korántsem túlzott az a véleményünk, ha egyszerűen impozánsnak nevezzük a RAFC. indulójának akkordjai mellett bevonuló tornászcsapat látványát, melynek kezdő sorait kis leánykák, folytatólagosan pedig mind nagyobb és nagyobb fiuk alkották, a menet végét pedig nagy bajuszu urak zárták be, mindannyian egyöntetű egyenruhában — (fehér tennisz ing vagy blouz, fekete vagy sötétkék nadrág vagy szoknya és zöld-sárga öv). — A rendkívül élvezetes műsort az urak csapatának szabad gyakorlata nyitotta meg Cserjessy Károly vezetése alatt. Kellemesen esett látni a sportolók sorában felnőtteket, meglett férfiakat, akik mások által is meg- szivlelendő buzgalommal végezték a test harmonikus mozdulatainak szemet gyönyörködtető munkáját. Ennek befejeztével a közönség lelkes óvácziója közben kisebb csoportok alakultak nagyság, életkor, nem szerint és megkezdődött a szertorna. Az ifjak csoportja a lovon és a svéd bordás falon ifj. Cserjessy József előtornász vezetésével végzett igen csinos, pontos kivitelű gyakorlatokat, a kis leányok, élükön Csatto- gányi Évikével, a svéd pádon végzett gyakorlataikkal arattak sikert, mig az urak csapata a korláton a legkomolyabb szeren végzett nagyon tetszetős és nem könyü gyakorlatokat Sándor Gyula vezetése mellett. A szertornázást követte Szabó Béla tanítványai jeles gárdájának iskolavivása, melynek színvonala a főváros bármely vivóiskoláját meghaladja. Nagy hálával adózik a vívó ifjúság Szabó Bélának, aki nehéz munkájában féradhatatlan volt, leckéi pontosságában páratlan, tanításait pedig a „Vén Fiuk“ és a „RAFC.“ társasága körében teljesen amatőr alapon vezeti. Az iskolavivás után, melyben különösen kiváltak
