Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-14 / 28. szám
28. szám. RÁKOS VIDÉKE 3. oldal. Mátyásföldi élet. A közgyűlés megválasztotta mátyásföldi uj elnökség és választmány 10-én tartotta első alakuló ülését. Palágyi Kálmán elnök szívélyes szavakkal üdvözli a megjelenteket s kéri a választmány vállvetett támogatását annál is inkább, mert a közelmúltban lezajlott közgyűlés Mátyásföld jövőjére olyan kiható feladattal — a községesités mielőbbi megteremtésével — bizta meg a választmányt, a mi csakis közös megértéssel, Mátyásföld iránt érzett igaz szeretettel valósítható meg. Éppen ezért kéri az elnök, hogy közügyeink elintézésénél tegyék félre a rokon és ellenérzést, ne kicsinyeskedjenek, hanem mindenkor csakis Mátyásföld fölvirágzását tartva szem előtt, egy test, egy lélek legyen a választmány. A különvélemény pedig, ha az személyek megtámadása nélkül nyilvánul s méltánylást érdemlő indokok alapján kerül a választmány elé, mindenkor szives meghallgatásra talál a vitatkozásokban csakis Mátyásföld jól fölfogott érdekei lesznek irányadók. Az éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után a folyó ügyeket intézte el á választmány. Ezek közül felemlitésre méltó, hogy a postahivatal számára uj, alkalmas helyiséget jelöltek ki és gondoskodtak a szép mátyásföldi kertészet további megfelelő fejlesztéséről. Múlt heti tudósitásunk kiegészítéséül megemlítjük itt, hogy a mátyásföldi nyaralótulajdonosok egyesületének uj vezetősége a következőképen alakult meg: Elnök : Palágyi Kálmán. Alelnökök: Zehnlbauer Gyula és Diósy Lajos. Titkár: Sikorszky Titusz. Pénztáros: Gruber Gyula. Választmányi tagok: Dr. Neiszer Antal, Terstyánszky Kálmán, Pozsgay Tivadar, Töttössy István, Dr. Hajnos Gyula, Dr. Warga László. Választmányi póttagok : Dr. Papp László, Dr. Dembitz Mátyás, Kopecek György, Vajdafy Lehel, Dr. Móczár Gyula. Számvizsgáló bizottság: Rendes tag: Szirmay Iván, Szirch Imre, Mátray Sándor. Póttagok: Széli Mihály, Feuer Sándor. A mátyásföldi uj vezetőség nagyobb arányokban fel akarja lendíteni a szép .telep társadalmi életét. Az örökifjú csütörtöki társaságon kívül, maga az egyesület és az ifjúság is karöltve igyekszik elevenebb társaséletet teremteni s e czélból a két testület vezetője, Palágyi Kálmán egyesületi elnök és Dr. Spett Ferencz, a Mátyásföldi-ifjúság népszerű elnöke közös mozgalmat indított, mely egyelőre a szombat esti társasösszejöveteleket akarja rendszeresíteni. A két elnök neve egymaga biztosítéka a vállalkozás felettébb kívánatos sikerének, melynek érdekében a következő értesítést küldötték szét: Mátyásföld nyaraló-telep társadalmi életét vidámabbá tenni óhajtván, tudatjuk, hogy a Mátyásföldi Nyaralók Egyesülete és a Mátyásföldi Ifjúság Egyesülete 1912. évi julius hó 13-án, este 8 órakor, a Mátyásföldi Park vendéglőben ismerkedési estélyt tart, s ezt a nyári hónapokban minden szombat este megismételni óhajtja. Intézkedtünk a tekintetben is, hogy kellő kedv és részvétel mellett a nagyterem a czigány rendelkezésére álljon. Az étkezés étlap szerint történik s ajánlatos nagyobb társaságok részvételét már a jobb kiszolgálás végett is a vendéglőssel előre közölni, s asztalt foglalni. Belépti dij nincs. Az ismerkedési estélyre és a szombati vacsorákra úgy a Nyaraló Egyesületi tagokat, mint a nyaralókat, vendégeiket, s mindazokat, kik Mátyásföld társadalmi élete iránt érdeklődéssel viseltetnek, szívesen ezennel meghívjuk. Palágyi Kálmán, a Mátyásföldi Nyaraló Egyesület elnöke és Dr. Spett Ferencz a Mátyásföldi Ifjúság elnöke. A közös összejövetelek terve tehát nagyarányú társaséletet akar megteremteni, á mi mindenképen javára válnék Mátyásföldnek. Felettébb kívánatos azonban, hogy Mátyásföld barátai s a szomszéd helységek társasága . is felkarolja a szombat estéket és tömegesen vegyen részt azokon. Rákosszentmiliály sportéletének felújításaA ,Rákos Vidéke* múlt heti krónikája röviden érintette azt a komolynak ígérkező mozgalmat, mellyel a helybeli intelligencia újólag elő óhajtja varázsolni társadalmi életünk ama szép emlékekben dús korszakát, amikor a sporteszmék zászlaja alatt egyesülve, községünk elitje a helybeli sportéletnek nemcsak lokális, de kifelé ható nevet is szerzett. A sportok iránti fokozott érdeklődésnek tagadhatatlanul korszakát éljük most, amikor mindenki sports- mann és sportlady, akár aktive akár passzíve. Nem lehet tehát, csodálkozni lazon, hogy fiatalságunk a szokottnál intenzivebb sporté etet kezd folytatni. Mindjobban előtérbe lépő jelei és a körülmények fázisai arra a következtetésre vezetnek, hogy elérkezett az ideje annak, amikor okulva, tanulságot merítve a múltakból ismét egy táborba lehet gyűjteni az ifjúságot; hiszen ha végig nézünk az életerős, lelkes, kisded csapaton, tüstént tisztába jövünk azzal, hogy itt egy sportkép alkotására minden eszköz rendelkezésünkre áll, csupán a keret, az hiányzik. A mi vidékünk, — ki ne érezné — predesztinálva van arra, hogy itt sportélet létesüljön, a mi, csaknem erdőben fekvő falunk, az azt övező enyhe hajlású mezők, az egész vidék szerencsés földrajzi fekvése, a gyáraktól meg nem fertőzött kristálytiszta levegője, mindmegannyi fontos tényezői és kellékei a sportéletnek, a sportolásnak mindmegannyi csalogató eszközei. A sportnak rákosszentmihályi múltja bebizonyította, hogy emberanyagunk is alkalmas médium, hiszen csak vissza kell pillantanunk a Rákosszentmihályi Sporttelepre, annak sokáig példás működésére és nyugodt lélekkel nézünk jövő sportéletünk felé, ha a múltakból csak egy csekély buzdító erőt is tudunk meríteni. A sport iránt érdeklődő községünk ifjabb lakosait sportunkba kissé belepillantani — úgy hiszem — ezt a helyet alkalmasnak kell ítélnem. Ha megengedik, kezdem azzal, hogy községünk telep minőségében még nem ünnepelte tiz éves fennállását akkor, amidőn itt már pezsgő sportélet folyt. A mi tulajdonképeni társadalmi életünk kezdete úgyszólván egybeesik a sporttelep mozgalmas életével. Ha ezt állítjuk, nem túloztunk, mert a községünket megalapító és felvirágoztató egyesületek, mint a közbirtokos egylet, a pusztaszentmihályi lóvasut társaság, egyikök sem tömöritette oly teljes egészében maga köré az akkor még kisded, de annál kedvesebb és patriarchalisabb életet élő társadalmat, de erre nem is lehetett egyikök sem hivatva, egyedül a Sporttelep, amely ezen czéljának sokáig meg is felelt, sőt, ennél is tovább ment, fejlesztő hatással is birt. A Sándor- és Mária-utczák felső részén levő, ma is üres telken a futball és más sportpályák területe kora tavasztól késő őszig betelt a disztingvált, magas szinvonalu társaság vigkedélyével. Sportolt ott mindenki, apraja-nagyja, nemre való külömbség nélkül és aki nem tehette, egész leikével gyönyörködött a szebbnél szebb sportélvezetek látványában. Egészen természetesnek tartották akkortájt, ha a fiatal gárda sorai között egy-egy nagyobb bajuszu bácsi is rugdalta a labdát, hiszen ez is a kedélyességhez tartozott. Nem kutatjuk a közeli okokat, de ennek a szép korszaknak vége szakadt. A jelenlegi piacz és községháztér helyén állt később a Sporttelep, ahol néha-néha magasabb, emelkedettebb volt ugyan a kedv és a hangulat, de azokat az „aranjouezi* szép napokat a maguk teljességében visszavarázsolni és állandósítani nem volt képes többé senki fia. Mintha a derű, a vigság, a fesztelen kedélyesség olyan helyhez kötött valami lenne. ■ A helyhez nem, de az időhöz, ahhoz volt kötve. Meg-
