Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-18 / 33. szám
Rákosszentmihály, 1912. vasárnap, augusztus 18, 33. szám. XII. évfolyam. RÁKOS VIDÉKÉ TftRSflDflUM'éa KŐZGAZBflSrtGl hetilap RÁKQSSZÉNWIhÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. « MÁTYÁSFÖLD) NYARALÓIDLAJÖÖNOSOR'EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÄKOS1 KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLETI RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSÓ TAKARÉK* ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLVI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI PARTÁÖSULAT, AZ ANNA'TÉLIP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR És A RÁKOSSZENTMIHÁLVI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LÁPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: K á ko sszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre .....................8 kor Fé l évre..........................4 » Ne gyed évre.....................2 . EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. A templom-persely és a mozi. Vasárnap délután három gyermeket vittek végig a csendőrök Rákosszentmihály utczáin. A szokatlan jelenet élénk feltűnést keltett. Érdeklődtünk a dolog iránt és a következőket tudtukmeg: A rákosszentmihályi templomban a csengety- tyüs perselyt, melylyel istentisztelet alatt gyűjteni szoktak a hívők között, feltörve találták a sekrestye szekrényének bezárt fiókjában. Alig volt néhány krajczár a fenekén, holott elég duzzadt állapotban zárta be a fiókba Csizmadia Gyula lelkész és Szlannár Antal templomalya. A perselyt tökéletes betörő szakértelemmel nyitották fel a tettesek. Külső bársony burkát a rézszáj alatt felhasitották, belső, szarvasbőr részét pedig ollóval és szeggel kilyukasztották s igy fosztották ki. A persely be lévén zárva fiókba, azt előbb fel kellett nyitni, tehát betöréses lopást követtek el. A felfedezés érthető megdöbbenést keltett. Lelkészünk nyomban hozzáfogott a nyomozáshoz és vallatóra fogta legelőször is a ministráns gyerekeket, akikről meghallotta, hogy aznap czuk- rot, czigarettát vásároltak feltűnő módon. Mire az időközben értesített csendőrség megjelent, a lelkiatya már kihámozta a tényállást, mely a csendőri vallatás eredményével kiegészítve annyi, hogy három jó családból való és megbízhatónak ismert ministráns gyerek szombaton követte el a gyalázatos tettet, mikor a templomot szellőztették és éppen őket bízták meg az őrzésével. Az egyiket kiállitottákaz ajtó elé bakternek, a másik kettő pedig ez alatt szakszerüleg kifosztotta a perselyt. A zsákmány 8 — 10 korona lehetett, a melyen kvóta szerint osztoztak meg. A főmester még esti harangozáskor újra belenyúlt a perselybe, mert kevésnek bizonyult a szerzett kincse, s most már csak néhány krajczárt hagyott benne mutatóba. A bűnös utón szerzett pénzen pedig, — mint már mondtuk — czukrot, nyalánkságokat és czigarettát vásároltak és a moziban szórakoztak, honnan szombaton este csak tiz órakor kerültek haza. A fiatal bűnösöket, kik valamennyien tavaly végezték a negyedik elemi osztályt, a gyermek- biróság elé állítják, lelkészünk pedig nyomban eltiltotta a templomi szolgálattól. Eddig van a legújabb rákosszentmihályi riport, mely olyan egyszerű, olyan közönséges és olyan módfelett szomorú. Te pedig ne kérdezd, óh nyájas olvasó, hogy miért kerül ez a rendőri hir a lap élére és mért nem húzódik meg szerényen valahol a megillető rovat fenekén! Ne kérdezd, mert magad is jól tudod, amikor most a gondolatoknak sűrű raja zug fel agyadban és tehetetlen bosszúsággal szorul ökölbe a tenyered. Mert az, hogy egy zsenge emberi lélek a körülte hullámzó élet szédítő forgatagában meg- tántorodik, — olyan kicsi, olyan nagyon emberi dolog. De, hogy jő családból való, családban élő, gonddal nevelt gyermekek templomrablókká sülyedjenek minden bevezetés, minden előkészítés és lezüllés nélkül, ez már egy cseppet sem természetes, egy szemernyit sem logikus és érthető, mert nem a gyermekiélek gyengeségéből fakadó botlás, hanem csakis erőszakos, külső hatások gyászos eredményének tulajdonítható. A fiatal bűnösök — mind a három tiz esztendős — helybeli tisztességes polgárcsaládok gyermekei. Hogy jó nevelésben részesültek, bizonyítja, hogy templomjárásra szoktatták, isten- szolgálatra ajánlották őket. Hogy a nevelés termő talajra talált bennük, bizonyítja az, hogy istenszolgálatra elfogadták és alkalmazták őket. Csak a jó viseletű, derék és megbízható iskolás fiukból válogatják ki a ministráns gyérmekeket. Ilyenekből lettek a szentmihályi templomfosztók! Templomi szolgálatukat régebben teljesitik megelégedésre, tehát nemcsak jámbor, hanem értelmes és ügyes gyermekek is, a kikben mindenki Lapunk mai száma IS oldal.
