Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-18 / 33. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 83. szám megbízott és a kiknek őrizetére aggodalom nélkül bízták akárhányszor a templomot és lelkészlakást minden értékével és berendezésével együtt. Micsoda csudás erőnek kell annak lenni, a mi ilyen gyermekeket csábit a bűnös útra? Micsoda példának, a mely tiszta lelkökre ennyire képes hatni? Nem rejtély a kérdés. A gyermekek maguk adták a feleletet rá. A moziban tanulták a betörés mesterségét, a moziban látták a bűnös példát. A mozi keltette fel érdeklődésüket, aztán a vágyódásukat és a játékos kedvüket, hogy az ügyes mesterséget utánozzák. Bizonyos, hogy a játék ösztöne volt a hid, mely átvezette őket a tisztesség útjáról a meg nem gondolt, nem mérlegelt, meg nem fontolt, át nem értett súlyú gálád bűnig. Ez a lélektani csatorna fejti meg az egyszerű kérdést, melylyel bíbelődni főleg csak a konzekvencziái kedvéért volt érdemes. Ezek a leszűrt konzekvencziák pedig nem lesznek azok, a mit most bizonyára vár a szives olvasó. Nem átkozódás következik a mozi tejére. Korántsem. A mozi, az derék üzleti vállalkozás, melynek legalább is annyi a kulturális értéke, mint a mennyi a kára. Nem maga a mozi intézménye a vétkes, hanem azon fordul meg a dolog, hogy miként vezetik azt a vállalatot és miként élnek vele? Az orvosság, sőt a fűszer is hasznos és kellemes, de a maga módján, — másként gyilkoló méreg és veszedelem. A népnek a rémes, a tragikus, a szertelen, az izgalmas kell. Ezek a vonzók. Az üzletnek pedig az az érdeke, hogy minél többen látogassák. A mozi nem arisztokrata mulatság, a nép kegyét keresi tehát és ezért jár legtöbbször a betörök, gyilkosok tanyáján, a megcsalt férjek véres tetemei között, a kin vallató kamrákban, a gyermekrabló rej tekein és így tovább végig a véres és rémes történetek hajmeresztő, lázas izgalmain. Ilyesmikkel fertőzi meg a gyermekek szeplőtelen lelkét, hogy a cselédek és bakák hatosai sűrűn hulljanak tányérjába, a helyett, hogy tanulságos, erkölcsös és ismeretterjesztő előadásokkal, melyek azért lehetnének érdekesek és izgalmasak is, hódítanának maguknak publikumot. Ha pedig az üzleti vállalkozástól magától nem lehet megkövetelni azt az erkölcsi érzéket, mely a mozi színvonalát biztosítsa, akkor tessék a hatóságnak, iskolagondnokságnak, a lelkésznek, az iskola igazgatóságának és tanítótestületének arra módot adni és ezeknek arra módot keresni, hogy a mozikat ellenőrizzék és a gyermekeket, főként pedig a hatóságuk alá tartozó gyermekeket a mételytől megvédelmezzék és megoltalmazzák. A szülőkre pedig az a feladat vár, hogy gyermekeiket ellenőrizzék kellőképen és tartsák gondos felügyelet alatt. Az csak nem helyénvaló állapot, hogy tiz éves gyermek este tiz óra után jár haza felügyelet nélkül — a moziból. A derék ministráns fiuk szombaton este tiz óra után kerültek haza a betörés mesterségének nyilvános tanfolyamáról és a szülőknek ez fel sem tűnt, csak akkor került szóba, midőn a perselyfosztás kiderült. Hát nem érdekli az apákat és anyákat, hogy gyermekeik hol szerzik a mozi költségeit, mikor járnak ott, milyen társaságban járnak ott és mit látnak ott? Ez az, amire már annyiszor rámutattunk. Az elhanyagolt gyermeknevelés, a könnyelmű nemtörődömség, amely mindent az iskolára akar bízni, ahelyett, hogy annak munkáját kiegészítené és a maga hatásával eredményessé tenné. Ezért rakonczátlanok mifelénk a gyermekek, ezért kerül küzdelembe, hogy a czivilizált állapotokat megteremtsük és megvédelmezzük, ezért duhajok és fékezhetetlenek a legények, sőt sokan munkátlanok, részegesek, tiszteletlenek és dolog- talanok a felnőttek. Jobb nevelést kérünk. Több lelkiismeretet, több odaadást és jóakaratot. Rendszabályozzák meg a mozikat és más csábitó alkalmakat és rendszabályozzák meg önmagukat a szülők. Akkor majd nem lesz baj a gyermekekkel. A községi kaszinó közgyűlése. Múlt vasárnap, augusztus 11-én tartotta a rákosszent- mihályi községi kaszinó ez évi rendes közgyűlését, melynek tárgyait a megelőzőleg, szombat este tartott választmányi ülés készitette elő. A közgyűlésre igen nagy számban gyűltek egybe a kaszinó tagjai. A terem szinültig megtelt a pontos időre és a gyűlést általános érdeklődés közepette nyitotta meg Pálfi János, a községi kaszinó elnöke. A jegyzőkönyvet Havas Gyula jegyző vezette, hitelesítésére pedig az elnök Muszély Istvánt és Zirmann Jánost kérte fel. A napirend értelmében Dlusztus Frigyes pénztáros terjesztette elő a múlt évi zárószámadást, vagyonkimutatást és költségirányzatot, melyeket a közgyűlés, megjegyzés nélkül, egyhangúlag elfogadott. Ezeknek adatait egyik közelebbi számunkban már ismertettük, azért újabb közlését ezúttal mellőzzük. A felmentvény minden irányban egyhangúlag történt megadása után elnök jelentette, hogy az alapszabályok értelmében az egész vezetőség megbízatása lejárt. Megköszönte a bizalmat és elrendelte a választást. A közgyűlés a jelölő bizottság javaslata alapján egyhangúlag, közfelkiáltással választotta meg a községi kaszinó vezetőségét a következőképen: Elnök: Pálfi János, alelnökök: Schvarczl József és Hauser Gyula, igazgató: Krenedits Sándor, titkár: Balá- zsovich Zoltán, pénztáros: Dlusztus Frigyes, ellenőr: Bauer Ottó, jegyző: Havas Gyula, gazdák: Záborszky Zoltán és Stoff er Gyula. Számvizsgálók: Rónay Tivadar és Meltsok Béni. Választmányi tagok: Csizmadia Gyula, Elblinger János, Fazekas Alajos, Jálits Ignácz, Kiss Ferencz, Klimkö István, Kubinyecz Samu, Lippe Ödön, Mohrlüder Vilmos, Pohl Alajos, Prokopp Endre, Strassen- reiter Ignácz, Schwertzig Antal, Tiringer Vincze, Way and Károly, Zirmann János; továbbá Keresztes István dr., Polner Ernő, Szombathy Kálmán és Wintermantel József. Balázsovich Zoltán titkár számolt be ezután a kaszinó múlt évi működéséről, — lényegesebb részeiben a következőkben :
