Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-02 / 22. szám

Xll. évfolyam. 22. szám. Rákosszentmihály, 1912. vasárnap, junius 2. RÁKOS VIDÉKE iraRSnDflUM'és KÖ2GAZ&?ISäGI HETILAP RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDÖNOSOK EGYESÜLETE, a BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉS! ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENT MIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLY) KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA« Szerkesztőség és kiadóhivatal r Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre .....................8 kor Fé l évre..........................4 , Ne gyed évre.....................2 , EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Az uj megyei székház. Újabban mindenfelé sok szó esett, sőt a fő­városi napilapok is Írtak már megközelítőleg Pest­vármegye vezetőségének arról a szándékáról, hogy a szűknek bizonyult székház helyett a modern kor igényeinek és Ízlésének megfelelő palotát építtet. Nekünk most módunkban áll, hogy az építkezésre vonatkozó nagyérdekü tervezgetések- kel közönségünket autentikus forrásból meg­ismertessük. Mikor az újjáépítés terve megszületett, igen sok ellenkezője akadt, különösen az idősebb, kon­zervatív gondolkozásu bizottsági tagok körében, kik sajnálták a régi épületet s meg akarták aka­dályozni a nagy idők ez ódon tanújának lerom­bolását. Való igaz, hogy az a hely igen sokat mesél­hetne a régi jó időkről, a nemzetes vármegye hires viczispánjairól, a kemény vármegyei had­sereg vezéreiről. Legrégibb része a megye mostani székhazának a kapualja és boltozata, mely még a tizennyolczadik századból maradt meg. Jókai meg is emlékezik egyik karczolatában a XVIII. század végén történt pesti földrengésről, felemlítve, hogy a környéken minden romhalmazzá lett s a vár- megyeházából is csak az első alispáni lakás egy része és a kapuboltozat maradt meg.. A XIX. század elején építették át a mostani vármegye- házát, legutóbb pedig Beniczky alispánsága alatt restaurálták, azzal a résszel együtt, melyben most a pestvidéki törvényszék van. Ez a rész azonban a megyei törvényszék megszűnte óta, a sokféle átalakítás következtében, teljesen elveszítette régi jellegét, kivéve a régi s most is kereszttel meg­jelölt siralombázat. Legjobban sajnálják e terv ellenzői azt, hogy a székház mostani díszterme is áldozatául esik a rom­boló csákányoknak. Ebből a teremből intézték vala­mikor az ország sorsát; ennek falai között hangzot­takéi nagyjaink : Széchenyi, Kossuth, Deák lelkesítő beszédei. A tudományos akadémia alapítását itt, egy megyegyülésen készítették elő; innen kormányozta Kossuth diktátor korában az országot, itt foglalta Deák czikkelyekbe a 67-iki kiegyezés pontozatait és még sok-sok más történelmi esemény szintere volt Pestvármegye gyülésterme. Még csak annyit említünk meg róla, hogy királyunkat e teremben üdvözölték a megyei rendek három évtizeddel ezelőtt. Miként színhelye volt e terem az országot érdeklő fontos ügyek elintézésének, ugyanúgy itt zajlottak le, régi korunk hü Írója, Vay Sándor gróf szerint a leghíresebb bálok is melyekben a „Kárpátoktól Adriáig“ talalálható legszebb leányok ropták deli ifjakkal a magyar tánczokat s nyerték egykoron legkedvesebb emlékeiket. Mindez, fájdalom, ma már a múlté, sőt az sem fordul elő, úgy mint hajdan, hogy az elsö- és másod- „alispány“-ok jegyzőikkel, szolgabiráikkal és esküdteikkel délidön a tornáczon versenyt pipázzanak. Manapság a kemény munka, a lázas sietség idejét éljük és lepattogzik lassanként a régi patriarhális világ minden zománcza. Jóformán már is csak emlékekből élünk és ezeket az emlékeket féltik az elmúlástól azok, akik az ódon vármegyeháza kopott köveihez kegyele- tesen ragaszkodnak. A haladó idő kényszerítő erejének csak annyit akarnak engedni a makacs öregek, hogy az ócska székház kibővítésével segí­tenének a hely szűkén. Megbirják még a szilárd, viharedzette kövek; építsenek rájuk, a mai két emelet helyett, négy vagy ötemeletet és csak a törvényszéki részt építsék fel egészen újra. Ámde maga a gyülésterem sem képes mai méreteiben a 637 bizottsági tag befoga­dására. Még csak másféle hasonló megoldás sem segíthet, mert a szék ház telke bele­ütközik a főváros városrendező tervébe. Ugyanis a rendezés következtében a vár­megyeház telkéből lehasitanak a Városház-utcza felől 115D, a Vármegye-utcza felől 284D, a Lapunk mai száma 16 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom