Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-21 / 16. szám
2 oldal. RÁKOS VIDÉKÉ lltépités. A község erélyes kézzel véget vet immár tűrhetetlen út i izériáinknak. Az áhamépitészeti hivatal felülvizsgálta azokat a műszaki terveket, a melyeket bevezető utunk burkolása tárgyában a község elkészíttetett. Ez az útvonal A Rákosi- ut és Rózsa-utcza, a fővárosi határútig. Két egész nyolcztized kilométer hosszú vonal, melynek burkolatát kis koczka kővel, vagy kera- mittal, vagy pedig aszfalttal készíttetik el. Előzetes számítás szerint a kiskoczka burkolat 127539 koronába, a keramit pedig 166539 koronába kerülne. Makadám burkolatról szó sincs; ezt tisztátalansága és költséges fentartása miatt számításba sem veszik. A képviselőtestület egyhangúlag kimondotta, hogy az útépítést halaszthatatlan feladatnak tekinti s a versenytárgyalást nyomban kiírja, az eredmény felöl pedig soronkivül dönt, hogy a burkolat még az idén nyáron elkészülhessen A költségeket pedig háromfele osztják. Egyharmadát a közmunkaalap, egyharmadát a községi pénztár, egyharmadát pedig az érdekelt telektulajdonosok viselik, akik a szegélykövek költségét is megtéríteni tartoznak. Egy részre igy körülbelül 2200 korona évi teher hárul, ami valóban nem elviselhetetlen. Mihelyt pedig a versenytárgyalás megtörtént, a község küldöttség utján fogja megkérni a fővárost, hogy Ígérete szerint a határutat (Józscf- főherczeg-ut) szintén burkoltassa, hogy igy községünk végre zavartalan és hasznavehető közlekedő útvonalhoz jusson. Adóügyi jegyző. A járásbeli községek példáját követve, Rákosszentmihály elöljárósága, Krenedits Sándor főjegyző kérelmére előterjesztést tett, hogy községünk is külön adóügyi jegyzői állást szervezzen. Az adóügyi jegyző a főjegyző felügyelete és ellenőrzése alatt önálló hatáskörrel és felelősséggel vezetné az adóosztályt, melynek munkaanyaga annyira megszaporodott, hogy ellátása immár teljes képtelenség. A főjegyzőt érdemleges, fontos munkájának végzésében megbénítja az adóügy, mely a legnagyobb erőfeszítés ellenére is teljesen megfeneklett. Most még mindig a tavalyi munkán dolgoznak, az idei anyagra rá sem került a sor. Egy év alatt kétszáz adófizetővel szaporodott az anyag, melynek ellátását még megnehezíti, hogy a lakosság nagyrésze az év egyik felében a fővárosban lakik s igy a fővárosi behajtásokra vonatkozó megkereséseknek rengeteg tömege árasztja el a községi hivatalt. A községnek fontos érdeke, hogy az adóügy kezelése rendben és pontosan történjék, nem tekintve az állammal és törvényhatósággal szemben fennálló fegyelmi felelősség kérdését. A szervezés a községre 2800 korona terhet ró, de ezzel szemben a késedelem következtében, behajthatatlanná váló követelések összege is apadni fog, úgy, hogy a köz16. szám. ség terhe nagyrészben ezen a réven is kiegyenlítést nyer. A képviselőtestület teljes megértéssel és jóindulattal fogadta az előterjesztést és abban a véleményben volt, hogy a szervezés egyrészt kötelesség, másrész pedig közérdek és viszont főjegyzőnk munkája sokkal értékesebb és hasznosabb, hogysem azt elvégezhetetlen tömegmun- kával szabadna megbénítani. Egyértelműig és vita nélkül elfogadták tehát a javaslatot és kimondották, hogy az adóügyi-jegyzői állást szervezik. Csak egyetlenegy tagja akadt a testületnek, a ki a határozat kihirdetése után felemelkedett és kijelentette, hogy a határozat ellen felebbez. Okait Írásban terjeszti elő. Nagy Gyula törvényszéki hivatalnok volt az elégedetlen, aki — bár fel sem szólalt a javaslat ellen — ilyen módon adott kifejezést egyéni véleményének, bizonyára nem nagy dicsőségére a köztisztviselői karnak, melyet ilyen mély belátással képvisel Rákosszentmihály vezető testületében. Mert ha bárki, laikus, fennakadt volna a javaslaton, még talán meg lehetne magyarázni, de hogy hivatalnok-ember ne értse meg ezt az egyszerű kérdést, vagy inkább ne akarja megérteni, ez valami nagyon szomorú dolog. Épitő-szabályrendelet. Rákosszentmihály községének olyan szüksége van az épitő-szabályrendeletre, mint egy falat kenyérre. Nagynehezen el is jutottunk végre a kormányhatósági jóváhagyásig, csak éppen néhány apró módosítást kívánt még a miniszter. A képviselőtestület most Krenedits főjegyző javaslatára egyhangúlag hozzájárult ezekhez, a mi szempontunkból jelentéktelen módosításokhoz s most már rajta lesz, hogy a végleges jóváhagyást is a legsürgősebben kieszközölje. Szűk a községháza. A községháza a megszaporodott munka és több munkaerő alkalmazása következtében szűkké vált. Az adószámfejtőségben négy ember szorong, akik közül három a tömegesen jelentkező felek miatt nem tud dolgozni. Nem várhatják, mig az uj községháza felépül, mert ez legalább két évet jelent, hanem égető szükség, hogy addig is segítsenek a bajon. A képviselőtestület tehát egyhangúlag elhatározta, hogy a mostani ülésterembe áthelyezi az adóhivatal egyik részét, az ülésterem és a biró helyisége számára pedig más helyet bérelnek, még pedig lehetőleg a községháza közelében. Kisdedóvó. A vallás- és közoktatásügyminiszter kérdésére kijelenti a képviselőtestület, hogy a helybeli kisdedóvó fejlesztését szükségesnek tartja. Az uj kisdedóvót vagy a Szentgyörgy-, vagy a Vida- telepen állítják fel, a mostanit pedig, mely nem a szegénysorsu lakosság közelében van, tehát
