Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-21 / 16. szám

RÁKOS VIDÉKÉ 16. szám. alkalmatlan helyen van, szintén áthelyezik két év múlva az egyik külső telepre, ahol czéljának jobban megfelel. A képviselőtestület e kérdésben meghallgatta szakavatott tagjának, Way and Ká­roly igazgatónak véleményét is és ennek figye­lembevételével, az előadó főjegyző javaslatára ki­mondotta a fejlesztést, ami a 3°/0-os kisdedóvói pótadó terhére történik meg. Tegyük jóvá. Mielőtt a képviselőtestület a napirend végére ért volna, szót kért Samu István és tiszteletre­méltó jószándékkal szerette volna módját találni annak, hogy az adóügyi jegyzői állás szervezése tárgyában bejelentett felebbezést a felebbező visszavonhassa; de ezzel szemben megnyugvást nyerjen, hogy a szervezésre csakugyan szükség van. Azt javasolta tehát, hogy a képviselőtestület küldjön ki bizottságot, melynek feladata lenne, hogy az adóosztály állapotát tanulmányozza és tapasztalatai alapján döntsön majd a képviselő­testület a szervezés kérdésében. Krenediís főjegyző ezzel szemben tiltakozott az ellen, hogy a képviselő- testület újra tárgyaljon olyan kérdést, amelyben már szabályszerű határozatot hozott. Törvénytelen lenne ez, holott ugyanez az ülés a vonatkozó szabályrendeletet már elfogadta. De, nem bizott­ságnak, hanem az egész képviselőtestületnek haj­landó bemutatni az adókezelés nehézségeit. Meg­hívja tehát az egész képviselőtestületet, hogy egyik alkalommal jelenjék meg és ő teljes magyarázattal és demonstráczióval szolgál. Ha azután jobb meg­győződést szerzett, ám vonja vissza felebbezését a képviselőtestületi tag, de az elintézett ügyet ez nem érintheti. Ebben a megoldásban azután mindenki megnyugodott s — úgy látszik — a felebbezés nem fogja rontani képviselőtestületünk jóhirnevét a vármegyeházán. Apró ügyek. A képviselőtestület kiutalványozott végül egy követelést, mely a Tröszter-iéle polgári leány­iskola pótépitkezéséből maradt fenn, mert szegény Tröszter Máriát meggátolta a halál abban a jó­szándékában, hogy teljesen letörleszthette. Azután pedig illetőségi ügyek tárgyalásával fejezték be a gyűlés gazdag napirendjét. uriiiiimiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiii HÍREK. Bérmálás Rákosszentmihályon. Május 12-ike, vasár nap, nagy napja lesz Rákosszentmihálynak. E napon először jelenik meg községünkben a váczi megyés püspök, hogy a bérmálás szentségét kiszolgáltassa. Az eredeti terv az volt, hogy a fenti napon csak Csömörön lesz bérmálás, mivel Rákosszentmihály még csak fiókegy­ház és igy Csömörhöz tartozik, de Csizmadia Gyula lelké­szünk f. hó 17-énVáczra utazott és gr. Csáky Károly püspö künket Rákosszentmihály 5000 katholikusa nevében kérte, hogy bár nem vagyunk önálló hitközség, mégis részesítse községünket abban a kitüntetésben, hogy a mi templomunk­3 oldal ban is legyen bérmálás Á jóságos püspök belátta, hogy a sokkal népesebb Rákosszentmihályról nehéz feladat a híveket Csömörre dirigálni, azért úgy intézkedett, hogy május 12-én vasárnap délelőtt Csömörön, délután pedig Rákosszentmihályon fogj i a bérmálást végezni, ahol a szomszédos Ehmann-telepi hívek is megjelennek. Az örvendetes hir gyorsan terjedt el községünkben. Első alkalom lesz, hogy egyre növekvő hiiközségünk egyhá­zához, főpásztorához való ragaszkodását, szeretetét nyil­váníthatja. A nagy naptól már csak három hét választ el bennünket, addig is gondoskodnunk kell méltó elő­készítéséről. A bérmáiandók személyesen jelentkeznek a lelkészi hivatalban (Bizalom-utca 15. sz). Villamos világítás. A Phöbus részvénytársaság igaz­gatóságától értesülünk, hogy Rákosszentmihályon a-köz- világitást legkésőbb május elején megkezdik. A jövő héten megkezdődik a próbavilágitás s ha csak valami műszaki akadály fel nem merül, ami nem várható, néhány nap múlva kezdetét veszi az áramszolgáltatás is. A Phöbus társaság ellen tehát községüoknek nem lehet panasza, mert a szerződéses határidő még elég távol van a lejárattól s már is hozzájutunk a várva-várt világí­táshoz, mig más községekben elhárithatatlan akadályok késedelemre kényszeritették. A társaság vezetősége a leghatározottabban bízik a most jelzett határidőben. Pestvármegye közgyűlése Pestvármegye törvény- hatósági bizottsága hétfőn délelőtt kezdte meg szokásos évnegyedes közgyűlését. A szokatlanul népes és élénk gyűlést gróf Ráday Gedeon főispán nyitotta meg és azután Agorasztó Tivadar főjegyző terjesztette elő az alispán évi jelentését, a számonkérőszék jelentését ame­lyeket a közgyűlés hozzászólás nélkül tudomásul vett. Mialatt számos kisebb ügyet intézett el a közgyűlés, a kisteremben gróf Ráday Gedeon főispán elnöklésével a kijelölő bizottság tartott ülést, hogy megejtse a jelölést a megüresedett főszolgabírói, szolgabirói, aljegyzői és árvaszéki ülnöki állásokra. Az állandó választmány által előkészített ügyeket Agorasztó Tivadar főjegyző előter­jesztése alapján tárgyalták. Abaujtorna-, Kolozs- és Zemplén vármegyéknek a számvevőségek visszaállítása és járási számvevői intézmény felállítása tárgyában kül­dött átiratát tudomásul vették. Szatmár vármegye az elhagyatott gyermekek gondozása tárgyában intézett a megyéhez átiratot. A közgyűlés elhatározta, hogy hasonló feliratot intéz a belügyminiszterhez. Hajdú vármegye és Sopron városa az uj városi törvény megalkotása, Szat­már vármegye a községi közigazgatás rendezése, Gömör- és Kishont vármegye az orvosi lakáspénz fedezése és Zemplén vármegye a vármegyei pótadók tárgyában in­téztek átiratokat. A közgyűlés az átiratokat vita nélkül tudomásul vette. Gróf Teleki Tibor és társai előterjesz­tést tettek, hogy a monori járásba tartozó Ecser, Gyömrő, Maglód, Mende, Péteri, Tápiósáp, Tápiósüly és Úri, továbbá a gödöllői járásbeli Rákoskeresztúr községekből szervezzenek egy uj közigazgatási járást Gyömrő szék­hellyel. Az állandó választmány az uj járás szervezését javasolta, amihez a közgyűlés hozzájárult. Ivánka Pál váczi főszolgabírót az állandó választmány javaslatára a VII. fizetési osztályba léptette elő a közgyűlés. A sop­roni honvédfőreáliskolában megüresedett alapítványi helyeket Keményfy Zoltán Endre, Kun Zoltán és Bol­dizsár Pál nyerték el. A honvéd Ludovika Akadémiában megüresedett gróf Buttler János-féle alapítványi helyeket a közgyűlés Benkó Józsefnek és Burián Zoltánnak ado­mányozta. A közgyűlés tárgysorozatának többi pontjai községi határozatok jóváhagyása, fölebbezések, adótör­lések és más kisebb ügyek voltak, amelyeket a közgyű­lés az előterjesztett javaslatok értelmében intézett el. A közgyűlés tartama alatt a kijelölő bizottság meg­ejtette a jelöléseket, amelyeknek eredményét gróf Ráday Gedeon főispán terjesztette elő. Az aszódi járás meg­üresedett főszolgabírói állására jelölték az összes pályá­

Next

/
Oldalképek
Tartalom