Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-24 / 52. szám
2 oldal. RÁKOS VIDÉKE 52. szám. akarna kifordulni a világ, mintha minden erkölcsi érzésüket levetették volna az emberek. Ez nem maradhat igy. Ennek a karácsonyi szent ünnepnek, mely lelkűnkben Jézus újjászületését felidézi, kell, hogy maradandó nyoma legyen, kell, hogy egy boldogabb, egy szebb jövőt hozzon számunkra. Erősen hiszem, hogy minél tisztább világot gyújt az emberi elmékben a tudás, annál inkább beigazolva látják az emberek, hogy kétezer év eszmeáramlatának minden vihara után is Jézus tanításának fönsége megmaradt s nem bírta elhomályosítani semmi. S igazán nagyot, igazán nemeset ma is csak azok képesek művelni, kiknek szivét az általa tanított önzetlen isteni szeretet hevíti. Azért üdvözlünk e szent napon, isteni kisded. ki a jászolból, a szegénység e felmagasztalt nyoszolyájáról felénk mosolyogsz. Jöjj és vidítsd fel bánatos szivünket, ártatlan gyermeki mosolyoddal. Éleszd fel újra szivünkben a szeretetnek már-már szunnyadó tüzét. Oh, szent karácsony napja, hozd meg számunkra a békét, mely nélkül sem hazánk nem lehet nagy, sem mi benne boldogok. Oh, szüless meg sziveinkben Jézus, hogy ne csak üres szájjal, de igaz szívvel és lélekkel zenghessük: Gloria in excelsis Deo et in terra pax hominibus bonae voluntatis. Bognár Gyula. Villamos világítás. Karácsonyi ajándékul kedves hirrel szolgálunk szives olvasóinknak: Rákosszentmihályon már a lámpákat kezdik szerelni a villamos világitás vezetékére. A vezetékoszlopok már csaknem teljes számban állanak, kész a legfontosabb munka : a távvezeték oszlopzata is, Újpestről, Rákospalotán keresztül egészen Rákosszentmihály i%. Megkérdeztük világításunk ügyében a villamos világitás berendezését készítő vállalatot, a Phöbus villamos vállalatok részvénytársasága igazgatóságát. Határozott feleletet kaptunk. Ök üzletemberek, kik portékájukat árusítani akarják, tehát teljes erejükkel azon igyekeznek, hogy mennél hamarabb megkezdhessék a villamos világitás üzemét. Komolyan reménykednek, hogy január második felében megkezdődik a villamos világitás községünkben. Legrosszabb esetben azonban februárban okvetetlenül. Sok függ természetesen az időjárástól, mely eddig igen kíméletes volt, de könnyen megváltoztathatja jóindulatát és nagy akadályokat gördíthet a munkálatok befejezése elé. Normális körülmények között azonban a mondott határidő egészen komoly és megbízható. A Phöbus kerülni akarja, hogy bizonytalan terminusokkal tegye próbára közönségének türelmét s ezért igen óvatos kíván lenni közléseiben. Annái értékesebb tehát mostani híradásunk, amelylyel örömet akarunk szerezni publikumunknak és egyúttal tájékoztatni is kívánjuk ebben az őt közelről érintő komoly kérdésben. A villamos világitás kezdete ugyanis több irányban bir nagy fontossággal. A közvilágítás olyan uj tényezője lesz községünknek, mely a további fejlődésnek ismét hatalmas uj lendületet ad. Teljessé válik vele a villamos vasúti közlekedés teremtette uj helyzet, mely a természetszerűleg is mesés fejlődést ért község felvirágzását további, alig belátható méretekben biztosítja. Megszűnnek azok a kifogások, amelyeket olyan emberek tettek eddig községünk ellen, akik sok szimpátiával, szeretettel TÁECZA A sorsjegy. — Irta: Szomaházy István. — Juhász átellenben ült a szép asszonynyal az Estrella- nyaraló üveges verendáján. Cigarettázott és a feketekávéját kavargatta, Faragóné pedig gúnyosan nevetve himbálózott egy nádfonatu karosszékben. — Miért higyjem el magának, hogy szeret? — szól a szép asszony, miközben a karját kissé álmosan fonta össze fekete frizurája fölött. Azt hiszem, nem igen találnék férfira, aki hasonló körülmények közt nem ugyanezt mondaná, de tenném csak próbára magukat, mint a középkori lovagokat! — Hát mit gondol, mi érdekem van abban, hogy magával hazugságokat hitessek el? — Nagyszerű, udvarol, mert nem tudja okosabban agyonütni az idejét. Budapesten kártyával töltené el a délutánt, itt a széptevéssel szórakozik, mert nincs jóra- való kártyapartnere . . . Juhász sértődötten hallgatott egy darabig, aztán egyszerre a szép asszony felé fordult. Ha azt gondolja — mondta nemes egyszerűséggel, — hogy valami banális udvarlóval van dolga, nagyon téved . .. Léha, kártyás, veszekedő ficzkó vagyok, de van bogaram: szivemből megvetem a hazudozó embereket... A szerelmi hazugságok szerintem ép olyan gyönge karakterre mutatnak ; a karriérért, vagy az anyagi előnyökért való füllentések . . . — Hát komolyan képes lenne arra, hogy áldozatokat hozzon értem? Juhász közömbösen vállat vont. — Téved, mikor áldozatokról beszél, mert igazán semmi sem lenne áldozat, amit magáért elkövetnék .. . A sárkányokkal nem vivők meg, de ha akarná, nem innám több feketét, vagy nem vennék több szivart a számba . . . Körülbelül ez lenne a legnagyobb hőstett amit elkövetnék, a többiért még csak a kisujjamat sem mozdítanám meg . . . Faragóné még mindig nevetett, de a nevetésből már kiérzett az asszony szomjas szentimentalizmusa. — Igazat beszél ? — kérdezte — miközben elpirulva nézett a Juhász szeme közé. — Mondtam, hogy sohasem hazudok és sohasem mondok olyasmit, amit nem érzek . . . A szép asszony abbahagyta a nevetést, néhány perczig zavartan babrált a kávéskanalával, aztán kissé megindulva emelte fel leányos pillantását. — Juhász, — mondta komolyan — tudom, hogy léha, kártyás, izgága, rendetlen, de azt hiszem, csakugyan van egv jó tulajdonsága: hogy a hazugság nem fér össze a jellemével ... A többivel nem sokat töiöd- ném, ha ebben az egyben nem tévednék . . . Most látogatásokat várok, de holnap még beszélünk a dologról .. . Menjen hát szépen a kávéházba és ha holnap nem akad jobb dolga, jöjjön el . . . — Hány órakor ? Faragóné lesütötte a szemét. — Hatkor jöjjön, mikor a gyerekek a tengerparton sétálnak, a cselédeknek pedig a konyhában van dolguk. Itt fogom várni a verandán . . . — Egyedül leszünk ?
