Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-24 / 52. szám
52. szám. RÁKOS VIDÉKÉ r3. oldal. voltak iránta, de modern igényeikről itt sem akartak lemondani s inkább elhagyták a kedvelt és egészséges helyet, mintsem, hogy a villamos eszközök hiányában fennállott primitiv állapotokba beletörődjenek. A villamos világítással és a tavaszszal végleg aktuálissá váló utcza- burkolással az utolsó kezdetlegesség is megszűnik Rákosszentmihály on, mely uj állapotában már felveheti a versenyt minden más lakóhelylyel s egyéb előnyei alapján aggodalom nélkül pályázhatik az elsőségre. De nagyfontosságu lesz a villamos világítás megkezdése az egyes emberek szempontjából is. A rákos- szentmihályi magánlakásokba a vállalat nyomban bekapcsolja villamos áramvezetékét, mihelyt erre a megrendelést megkapja. Sokszor méltányolt, szerencsés szerződésünk igen kedvező és méltányos árakat biztosit a magánfogyasztók számára is és bizony aligha akad olyan ház a tavaszszal Rákosszentmihályon, ahol a villamos világítást még akkor is nélkülöznék. A kényelmen, tisztaságon, pompás világosságon kívül ugyanis a villamos világítás gazdaságosabb is minden más világításnál, úgy, hogy a fogyasztók egyenesen megtakarítást érhetnek el használatával. Ugyanis szerződésünk értelmében a magánfogyasztók a villamos áramot Hektowatt-óránként 6 fillérért kapják. Világításra legjobb, legszebb és legolcsóbb a Wolfram-lámpa. Egy ilyen 32 gyertyafényü Wolfram-\ámip8L óránként 35 Watt-áramot fogyaszt. Egy Hektowatt annyi, mint 100 Watt. Tehát három darab harminczkét gyertyafényü lámpa óránként egy Hektó- wattot fogyaszt, a minek az ára 6 fillér. Világos, hogy ez, a mai egyre emelkedő petróleum-árakat tekintve, lényegesen olcsóbb a legegyszerűbb petróleum-világításnál is, holott mennyivel szebb, fényesebb, tisztább és veszélytelenebb! Nincs füstölő lámpa, nincs tisztogatás, ferdén égő, vagy rövid szárú bél, nincs megtöltetlen lámpa, nincs korom, nincs petroleumszag, egyetlen bil- lentése a gombocskának és ragyogó fényárba borult a lakás, mig viszont akkor lehet és annyiszor lehet eloltani a lámpákat, a hogyan tetszik. Hát nem boldogság, nem ezeregyéj ez embereknek, akik itt féllábbal az .anyatermészet ölen* éldegélnek lombos ligetek, kertudvarok közepén és szívják a füstmentes, zamatos, száraz tiszta levegőt, amelytől rózsák teremnek a gyermekek arczán és izom nő a vézna csontocskákon! Itt van a küszöb előtt. Már húzzák a nehéz sodronyvezetéket, rövid néhány hét és elérkezik a nagy változás. Készüljön hozzá ki-ki körültekintőn, okosan előrelátó módon és gondoskodjék arról, hogy szükség- ) létéit helyesen és alaposan lássák el. Oktalan takarékosság kettős áldozat, most pedig olyasmire rendezkedünk be, a mi egyszersmindenkorra van szolgálatunkra rendelve, tehát érdemes a meggondolt és végeredményében szépen gyümölcsöző áldozatra. UB9BBBBIlBBBBBaBEB9aaaBaBflaBaBBaBBBBBHBBBBaaaaBGBBBBaaSflBaGBM HÍREK. Karácsony. Szent karácsony ünnepének hajnalán sok-sok boldogságot, örömet kívánunk kedves olvasóinknak. A szeretet ünnepén gondoljanak szeretettel e lapokra, hűséges barátjukra és szószólójukra. A szokásos ünnepi elmélkedésre a teret ezúttal átengedtük Bognár Gyula erzsébetvárosi róm. kath. lelkész kedves barátunknak, ki rákosfalvi működésének éveiben szeretett és értékes munkatársa volt a Rákos Vidékének s akit sikerült újból ilyennek megnyernünk, úgy, hogy hivatott tollát olvasóink ezentúl sűrűn élvezhetik. — A karácsonyi istentiszteletek rendjét ez évben is úgy állapították meg Rákosszentmihályon, amint azt már közönségünk sok év óta ismeri; két szentmise lesz minden ünnepen, reggel nyolcz órakor és nagy diszszel, zenével tiz órakor. Délután a szokásos vecsernyéket tartják. — Ne kérdezzen, hanem most már szedje össze a sátorfáját . . . Juhász szerelmesen csókolta meg a szép asszony kezét s miközben a babérfák közt a kávéház felé sietett, mámorosán gondolta: — íme, elérkezett végre a boldogság órája Még egy éjszaka — és a karjaimban fogom tartani a j világ leggyönyörűbb asszonyát . . . Kitalálhatna e valaki olyan áldozatot, ami ezzel az órával felérne ! . . . * i i Juhász megint kávét és cognacot rendelt, de való- 1 szinü, hogy a málnsszörpöt is kávénak itta volna meg, ha a pinczér azt állítja az asztalára. Öntudatlanul a holnapi napra gondolva, lapozgatott az illusztrált újságokban és megindult arczczal olvasta végig az élclapok legsikerültebb tréfáit. Talán éjfélig is ott ül a Volosca- kávéház márványasztala mellett, ha egy napi hir, melyen immár hatodszor akadt meg a szeme, végre ki nem zökkenti az álmodozásából. A napi hirben ez állott: (Föl nem vett főnyeremény.) A Transversalis Csatorna Sorsjáték kétszázezer forintos főnyereményét, mint értesülünk, máig sem vette föl a 4526. sorozat 38. sz. sorsjegyének birtokosa. Érdekes eset ez már abból a szempontból is, hogy a kétforintos sorsjegyek éppen a legszegényebb néposztály körében vannak elterjedve. A kétszázezer forintos főnyeremény, ha tulajdonosa idő közben fel nem veszi, már holnapután, e hó 31-én, a Transversális Csatorna Részvénytársaságra száll vissza. Juhász úgy érezte, hogy minden vére a szivére tódul, mert egyszerre eszébe jutott a svábhegyi jótékony bazár, ahol mindenféle haszontalan lim-lom között a j Transversális Csatorna sorsjegyeit is árulgatták Budapest előkelő kisasszonyai, Juhász a szőke Papp Sárikától vett egy transversális sorsjegyet, — egy kerek ötforintost adott érte — a czifra papirost pedig még aznap este a hamutartókkal, csokoládé nyulakkal és egyéb haszon- talanságokkal együtt a könyvesszekrénye alsó fiókjába dobta. — Ostobaság, — mondta — miért épen én lennék, aki a főnyereményt megütötte? Félmillió ember vásárolta a Transversális Csatorna sorsjegyeit és Fortuna istenasszony éppen engem szemelne ki arra, hogy a kabátomba kapaszkodjék? . . . Izgatottan ment végig a tengerparton (messziről ide csillogott az Estrella nyaraló bádogtornya,) de miközben sétapálczájával az olajfákat ütögctte, megint az előbbi bolondos gondolatok cikkáztak végig a velején. Nem nagyon is valószinü-e, hogy az övé a szerencsés sorsjegy ? — Ma huszonkilenczedike van, — mondta magában fogvaczogva és ha a sorsjegyet holnaputánig be nem váltom, üthetem bottal a pénz nyomát ... Ha ma este vasútra nem ülök, elszalasztom a terminust és a gazdagságot . . . És elszántan, most már véglegesen megnyugodva abban, hogy ő a nagy sorsjáték nyertese, már a gondolattól is szinte részegen folytatta : — Elfogok utazni az éjszakai gyorsvonattal . . . A lenyugvó nap, mely violaszinü sávok közt merült el a tenger sötétkék vizében, e pillanatban végig aranyozta még egyszer az Estrella-nyaraló bádogtornyát és Juhásznak most eszébe jutott a szép Faragóné, a holnapi légyott és az a komoly fogadalom, hogy szerelméért minden áldozatra képes ... Mi lesz a hatórai találkával? . . . Juhász összegombolta a fekete kabát-
