Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-06-11 / 24. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 24. szám. gonosz indulat s aki mérget akar keverni, az itt szerepre nem talál. Mindezek bevezető sorai annak a társadalmi akcziónak, melyet a rákosszentmihályi úri társadalom végleges békéjének biztosítása érdekében itt lefolytatni kell. Meglehet, hogy még koraiak, meglehet, hogy még nyomtalanul fognak elhangzani. így se baj; megjő még a jobb idő is. Az ellentétek, melyek most még fenforognak, úgysem olyan veszedelmesek és ha az elfogultság vagy ellenérzés talán ma még nagyobb lenne a belátásnál és a jóakarat erejénél: ám külön csoportokban is elélhetünk még egy ideig és dolgozhatunk igy is a közérdek javára önzetlenül. Nem a köntös a legfontosabb, hanem a lélek. Még igy is jó felebarátok lehetünk, ha tiszta és egyenes utón járunk, őszintén jót akarunk és a gyülölséget kivetjük szivünkből. Ez már maga az első, bár kezdetlegesebb alakja a hőn óhajtott társadalmi békének. HÍREK. Úrnapja. Csütörtökön, junius 15-én lesz Űrnapja, a legszebb katholikus ünnepek egyike. A rákosszentmihályi hívek ezúttal is a szokott fénynyel ülik meg. Az istentisztelet délelőtt 10 órakor kezdődik s a körmenet a szokott utón fog haladni. Oltárt állítanak fel: Kraicsoviis Rezső kapujában, a Müller Antal-féle keresztnél és a Mária-szobornál. A két előbbiről Kraicsovds Rezső, j illetve Müller Antal gondoskodik, az utóbbit pedig Figyel- ! messyné és Weilandné gondozza. A negyedik oltárt pedig Eppl Károly állítja Regele János utczai háza kapujában. Az egyháztanács tagjait felkérik ez utón is, hogy az ünnepélyes körmenetben testületileg résztvegyenek. Ugyancsak meghívták az ünnepély fényének emelésére a helybeli önkéntes tüzoltótestületet is. A király adománya. Ő felsége Gödöllőről való eltávozása előtt a község szegényeinek 570 koronát, a tűzoltóságnak 200 koronát, minden iskolának 150—200 koronát és a csendőrségnek és csendőr legénységnek is pénzbeli ajándékot adott. A rákosszentmihályi ág. fiók egyház. Blatniczky Pál czinkotai ág. h. ev. lelkész nemes fáradozása megtermetté a maga szép gyümölcsét: a rákosszentmihályi ágostai fiók egyház megalakult. Most már ág. h. ev. vallásu polgártársaink is követték a többi felekezet példáját és nekik is megalakult az egyházi szervezetük, melyet csekélyebb lélek számuk miatt eddig nélkülözni voltak kénytelenek. A mindig érzett és hangoztatott felebarátai szeretettel üdvözöljük a buzgó lelkészt sikeréért és az uj egyházat, mely bizonyára szintén hathatós tényezője lesz majd közönségünk vallás erkölcsi nevelésének és lelki szükségletei szolgálatának, a melyre a mai viszonyok között olyan nagy és fontos szüksége van mindenkinek. Az alakuló gyűlésről a következő tudósításunk számol be: Az ág. hitv. ev. egyház pünkösd hétfőjén tartotta meg alakuló közgyűlését, melyen a nagy számban megjelent hívek egyhangú lelkesedéssel mondották ki a fiók egyház megalakítását. Elsősorban a közgyűlés jegyzőjét választotta meg Záborszky Zoltán személyében, ki az esküt nyomban le is telte. A gyűlésen Blatniczky Pál lelkész egyházi elnök és iglói Szontágh Antal czinkotai egyház felügyelő elnököltek, szép beszédeket tartottak. Huszka Gyula is itt volt, mint helyettes felügyelő. A megalakulás után a gyűlés a szervező ; munkálatok előkészítésére Blatniczky Pál lelkész és \ Huszka Gyula h. felügyelő elnöklése mellett a következő két jelölte: Bauer Oltó, id. Lauer Gyula, ifj. Lauer Gyula, Greszler Jenő, Zirmann János, Kubinyecz Sámuel, ír ....... . ^ I T A R C Z A. I ____ J> Do mbori. irta: Cholnoky László. Csodaszép, fényes, színes, aranycsengésü világ omlott össze az öregedő, elegáns Pista gavallér felett. Már régen recsegett, ropogott ennek a fényes világnak a váza, de ő nem akarta meghallani, meglátni a veszedelmet. Csak akkor vett róla tudomást, amikor már nem tehetett egyebei, mert az utolsó arany is elgurult. Attóifogva egy kis józsefvárosi vendéglőbe kezdett járni. Csak úgy találomra választotta ki, de persze mindjárt az első este rábukkant néhány régi ismerősre. Három ember ült együtt az egyik sarokasztalnál. Az egyik ügyvédjelölt volt, a másik semmi, a harmadik pedig zongoratanár. De a három közül mindegyikre nézve végtelenül gyötrelmes lett volna, ha valaki nagyon részletesen utána nézett volna a dolgainak. Nem mintha embert öltek volna, de mindegyikről nagyon könnyen kiderülhetett, hogy nagyon sok verejtékbe és megalázkodásba került nekik az a nehány forint, amit igy esténkint elköltötték, vagy elkártyáztak egymás között. Mindhármuknak az a néhány éjjeli óra képezte a reményeknek és megelégedéseknek idejét. Már nagyon barátságosan üdvözölték Pistát és belevonták a ramsliba. Pista, ahogy a pénzt előkészítette, egy púpos, nyomorék krajczárt talált a bugyellárisában. Nevetve j kitette maga elé. — Ez lesz a kibiczem. És mivel az egyik oldalán olyan szánalmasan domború, Dombori lesz a neve. Igyál, öreg kibicz! És belecsöppentett a nyomorék krajczár öblébe egy csepp bort. Játszani kezdtek és amikor Pista Domborít is betolta a kasszába, feltétlenül nyert. Persze kicsinyben ment az egész és igy Pista minden szerencséje mellett is csak hat forintot nyert, de ekkor már ez is jelentős összeg volt. Pista ettől fogva minden este elment a vendéglőbe. Nem a pénz miatt, hanem azért, mert nagyon belemelegedett a három ember társaságába. A második estén is nyert és már kezdte becsülni Domborít. Utóbb már annyira jó barátok lettek a nyomorék krajczárral, hogy semmi esetre sem mulasztotta volna el belecsöppentem egy csepp bort. Dombori pedig hűségesen beszállította a kasszákat gazdájának. A többi három ember lassankint meggyülölte Domborít. De azért mégis nagyon várták minden este, ami természetes is, mert mindenki erősen várja azt, akit gyűlöl. Szerettek volna kegyetlen revansot venni rajta, de makacsul nem sikerült. Dombori úgy nyert, ahogyan akart. Pista most már elkényeztette Domborít. Mert ha nem tolta be a kasszába: veszített. Ha azonban betolta, feltétlenül nyert. Pista a bugyellárisa egyik rekeszébe selyempapirt tett. Itt lakott Dombori. Az öreg gavallér azután, amikor éjfél után 1 órakor hazament, sokáig nézte a lámpa lángját. Akkor már elfelejtette a három czimborát, elfelejtette Domborít
