Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-27 / 13. szám
13. szám. RÁKOS VIDÉKÉ 3. oldal Epitö szabályrendelet. Letárgyalta ezután a képviselőtestület a község építő szabályrendeletének tervezetét, mely Krenedits Sándor terjedelmes, s minden tekintetben körültekintő, alapos, de modern szellemű munkája. A szabályrendeletet egyetlenegy csekély toldással, melyet Balázsovich Zoltán indítványozott, a telkek kötelező bekerítésére vonatkozó intézkedés méltányos enyhítésére, — egyhangúlag elfogadta a képviselőtestület, s azzal a kérelemmel terjeszti a vármegye törvényhatósága elé, hogy azt közgyűlésével elfogadtatván, községünk részére alkossa meg, s léptesse életbe, mert a szabályrendeletet a vármegye alkotja a község részére. Végül a képviselő- testület a szabályrendelet összeállításának nagy munkája sikeres elvégzéséért Balázsovich Zoltán indítványára, úgy a község elöljáróságának, mint elsősorban Krenedits Sándor főjegyzőnek köszönetét nyilvánította. Önkéntes tűzoltóság. A harmadik nagy ügy az önkéntes tűzoltóság megszervezésének dűlőre juttatása volt. Tudvalevő dolog, hogy a község elöljáróságának buzgalma tekintélyes tőkét halmozott össze gyűjtés utján, mulatságok rendezéséből stb. az önkéntes tözoltóság czéljaira. A község is igen jó tűzoltó felszerelést szerzett be, amely a tűzoltó testület számára teljesen megfelelő. Bár az önkéntes vállalkozók jelentkezése lassan ment, az elöljáróság most már mégis 29 aláirás birtokában van, s igy a huszonkét főre tervezett önkéntes tűzoltó csapat szervezése többé akadályokba nem ütközik. A képviselőtestület, átlátva azokat a fontos érdekeket, melyek az önkéntes tözoltóság szervezését sürgőssé teszik, kimondotta, hogy a terv megvalósítása most már sürgős közszükség, s megbízta a község elöljáróságát, hogy a jelentkezőket alakuló közgyűlésre hívja össze, erről a lakosságot is hirdetmény utján értesítse, szóval a kezdeményező lépéseket most már haladéktalanul tegye meg. Apróbb ügyek. Tudomásul vette a képviselőtestület, hogy a Hagy- mási István piaczi bódéjának lebontását jóváhagyta a vármegye törvényhatósági bizottsága. Még néhány apróbb illetőségi ügy elintézésével a nevezetes ülés véget ért. — A szárkofág ugyanis mozaikba van burkolva, maga a szárkofág zöld ónixból készült, gazdagon aranyozott, bronz diszitéssel. Négy sarkán a bécsi Szépművészeti Múzeumban őrzött Attila-kincsek mása szolgál még diszéül a szár- kofágnak. A szárkofág előtt egy lépcsőn a mártiromság jelvénye: egy bronzból stilizált töviskoszoru látható. A pazar müvegyülékü mozaikdiszités terveit Kölber Dezső festőművész készítette, mig a tökéletes művészi kivitelért Róth Miksa udvari üveg- és mozaikfestőt illeti elismerés. Ugyancsak ő készítette a színes ablakokat is, melyek vetekednek igen sok középkori velenczei munkával. íme, ezek a dór stílben épült Kossuth mauzóleumnak művészi ékességei. Magának az épületnek külső hatását csak fokozni fogja az a terv, amelynek czélja, hogy a mauzóleum körül árkádos sírboltokban a magyar szabadságharcz kiváló államférfiainak és rettenthetetlen harczosainak földi maradványait helyezzék örök nyugovóra. A tervek szerint áthelyezik majd Klapka Györgyöt. Vetter Istvánt, Türr Istvánt, Woronicki herczeget, Irányi Dánielt, Perényi Zsigmondot, Horváth Mihályt, Jókai Mórt, Táncsics Mihályt és ha a családok beleegyeznek, úgy ide temetik még Damjanichot, Vécsey Károlyt és Kiss Ernőt. A nagy hazafi tehát azok körében, azokkal együtt alussza majd az örök álmot, akik neki a magyar haza felvirágoztatásában segitő-társai voltak! Villamos vasutunk. (Folytatás.) Az összes áteresztők és hidak, támasztó- és bélésfalak stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis román vagy — az esetről-esetre történő megállapitáshoz, illetőleg elrendeléshez képest — port- land-czement, homok és viz megfelelő arányú keverésével készitendő vízálló habarcsot szabad használni. A vastartószerkezetii és vasbeton műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a czélra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvényben álló vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak és rendeleteknek megfelelőleg elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Utszabályozások, utáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti ut felépítményének megfelelően állítandó elő. Oly utaknál pedig, meiyek kavicsolva egyáltalán nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. vastagságban kavicsolandók. Egyes fontosabb útátjárók — az esetről-esetre megállapitandó mértékben — kőburkolattal látandók el. A vasút által érintett telepek utcza területein vezetett vonalrészeken a kétvágányú átmenő vonal mentén az igénybe vett utcza kocsipályája egész szélességében, a hurokvágányban pedig a pályatest a talpfa szélességében makadámszerüen készített és hengerelt burkolattal látandó el, kivéve az átmenő vonalnak a m. kir. államvasutak istvántelki lakótelepén áthaladó részét, melynél mindegyik vágány részére 3 2—3 2 m. széles alépitmé- nyes makadámburkolat létesítendő. Az állomási hozzájáró utak — a mennyiben a közigazgatási bejárásról vagy esetleges pótbejárásokról felvett jegyzőkönyvek és az azokat helybenhagyó vagy később kiadandó miniszteri rendeletek egyes hozzájáró utakra nézve eltérő megállapításokat nem tartalmaznának — valamint az állomási fensikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 015 m. vastag kőalappal és O’IO m. vastag kavicsboritással létesítendők. Az állomások előtereinek, illetőleg kezelési területeinek és rakhelyeinek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, rendszerint 10 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Az őrházi fensikok, valamint a vontatási telepeknek vágányzatok és építmények által el nem foglalt részei 5 cm. vastag kavicsboritással látandók el. Az állomásokon, a fensiknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szabványszerü szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m.2, és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1000 m.2-nyi, a czélra alkalmas fekvésű és minőségű földterület beváltandó, itletőleg kisajátítandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár-, illetőleg belvizterületekre, feltöltetlenül hagyhatók, de a szükséghez képest termőfölddel boritandók. Ill. Felépi tmény. A pálya 1'435 méter nyomtávval építendő. A sinek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenként 23 6 kg.-nál könnyebbek nem lehetnek és függő sinkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon he- lyezendők el, hogy igénybevételük 6000 kg. keréknyomás alatt négyzet cm.-ként 1000 kgrammot meg ne haladjon. A vágányok egymástól való távolsága — középtől
