Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-27 / 13. szám
RÁKOS VIDÉKE 13. szám 4. oldal. középig mérve — a nyílt vonalon 4 0 m.-nél, az állomásokon pedig 4-5 méternél kisebb nem lehet. Engedélyes köteles a különböző felépítményi anyagoknak a vágányokban tényleg felhasznált mennyisége után számított 72%'át s azonkívül két teljes váltót és keresztezést, két egész kitérőhöz szükséges teljes talpfacsoporttal együtt, tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésére bocsátani; ezen tartalékokba azonban nem számíthatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Bárminő építési czélokra — ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolását, az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges és váltótalpfákat, talpfacsoportokat, csavarokat és sinszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyílt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azok az építés ellenőrzésével megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sértetleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Építés alatt álló vasútvonalak felépítményének ideiglenes czélokra való használata tekintetében a m. kir. államvasutak legújabb részletes feltétfüzetének a felépítményről szóló ,We fejezetében és nevezetesen annak 17. és 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember 31-én 18091. sz. a. kelt közm. és köziek, miniszteri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évf. 194. sz. 686. s köv. 1.) idevágó határoz- mányai — a mennyiben azok a feltétfüzet most említett megállapításaival, ellentétben nem állanak — az itt szóban forgó helyiérdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az építendő helyiérdekű vasútvonalak mentén Rákosszentmihály csatlakozó állomáson létesítendő deltavágány beszámításával 1350 folyóméter, egyéb állomásokon pedig 500 folyóméter, tehát összesen 1850 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető. A közönséges talpfák tölgyfából avagy esetleg bükkfából állíthatók elő. A bükkfából készített talpfák azonban csakis a kereskedelemügyi miniszter előzetes jóváhagyásának fentartott módszer szerint megfelelően történt telítéssel alkalmazhatók a felépítményben. (Folyt, köv.) HÍREK. A fogyasztási szövetkezet közgyűlése. A rákos- szentmihályi fogyasztási és értékesítő szövetkezet e hó 20-án, vasárnap délután tartotta meg az Engelbrecht- féle vendéglőben ötödik rendes közgyűlését. A közgyűlésen sokan jelentek meg, bizonyságául annak, hogy közönségünk mindjobban és jobban kedveli és támogatja ezt a kis arányokban megindult intézményünket, mely ma már fényes vállalkozásnak bizonyult, s azonkívül Rákosszentmihály közélelmezési viszonyait mind sikeresebben és sikeresebben rendezi. A szövetkezet megalakulása előtt kereskedőink úgy árulták áruikat, ahogy nekik tetszett, de mindenesetre jó drágán. Egykét fillér árkülönbséget csak elnéz a közönség, de nagyobbat már nem. Ott hagyja a rendes boltját, s megy az olcsóbb boltba, ha mindjárt távolabb is esik. Tudják azt jól a kereskedők, s igy kénytelenek az olcsóbb bolt árait figyelembe venni. A szövetkezet pedig a lehető legolcsóbbra szabja árait. Nem a nyerészkedés a czélja, nem arra törekszik, hogy minél több pénzt hagyjanak nála a vásárlói, hanem igenis arra, hogy mennél kevesebbet kellessen kiadniok. A megélhetést lehetőleg köny- nyüvé tenni, ez a szövetkezet czélja. Ezért szövetkeztek, ezért tömörülnek tagjai. Vajha mennél nagyobb rétegekben terjednének el ezek az eszmék. Bárcsak mennél többen állanának az alá a zászló alá, amelyet az a pár ember, kik a szövetkezetei megalakították, fennen lobogtattak és diadalra is vittek. Minden uj tag, minden újabb üzletrész egy egy lépés a teljes sikerhez. Öt esztendeje áll fenn a szövetkezet, s mégis csak 184 tagja van 264 üzletrészszel, pedig lehetne ötször annyi is. Közel 100.000 koronás forgalmat bonyolít le 5280 korona befektetéssel, amelyből még a berendezési költségeket is le kell számítani. Ha ezzel a forgó-tőkével ily eredményeket tudott elérni, méltán nagy dolgokat várhatnánk, ha az üzletrészek legalább megkétszereződnének. Nem szorulna a szövetkezet áruhitelre, s ebből kifolyólag a hitel után járó kamatokat nem kellene az eladási árakba beszámítani, s esetről-esetre minden lekötöttség nélkül ott vásárolni be, ahol úgy minőség, mint ár tekintetében, azt a legelőnyösebben megteheti. A szövetkezet rohamos fejlődését a legfényesebben a következő adatok bizonyítják: 1906- ban eladtak 38064 kor. 1907- ben „ 56151 „ 1908- ban „ 78652 „ 1909- ben „ 92293 „ értékű árut. A szövetkezet rendes tartalékalapja ma már 1000 koronán felül áll. Burkolt vagyonát pedig az árukészlet értékének nagy leírása alkotja. A közgyűlés lefolyásáról a következőket közölhetjük. A közgyűlést Halász Ferencz elnök vezette. Szép, átgondolt szavakkal ecsetelte az elmúlt év történetét. Beszámolt az August-féle üzlet átvételéről, ismertette annak előnyeit s beszámolt a máris látható sikerről. A szövetkezet forgalma a tavalyihoz képest ismét lényegesen emelkedik, ami legfényesebb bizonyítéka a sikernek. Majd ismertette a zárószámadásokat, mire a közgyűlés minden észrevétel nélkül a felmentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak egyhangúlag megadta. A tiszta haszon 328 kor. 73 fillér. Ebből 244 korona a szokásos 5%-os osztalék kifizetésére, mig a fennmaradó összeg a tartalékalap növelésére fog fordit- tatni. A szövetkezet tulajdonképeni tiszta hasznát a 25%-os árukészlet leírás képezi. Két uj dolgot is létesített. Még pedig az értékcsökkenési alapot és a vásárlási visszatérítési alapot. Ezen utóbbi alapból azok a tagok, kik vásárlásaikat bejegyeztették, visszatérítést kapnak. Még pedig a készpénzzel vásárlók 2%-ot, a hitelre vásárlók ellenben 1%-ot. Ezen visszatérítésről az igazgatóság minden egyes tagot külön fog értesíteni, mire az összeg legközelebb felvehető lesz. Majd az igazgatóság és a felügyelő-bizottság megüresedett tisztségeit töltötték be. Ugyanis az igazgatóságból kilépett Halász Ferencz és Tóth Kálmán lelkész, megbízatása pedig lejárt Wayand Károlynak és Bauer Ottónak. A közgyűlés az igazgatóságba Wayand Károlyt és Bauer Ottót újból beválasztotta, a lemondott igazgatósági tagokat pedig Kiss Ferenczczel és Rothammer Isvánnal pótolta. A felügyelő-bizottságból kilépett Mayer Oszkár és Kovaltsik Béla, inegbizatása lejárt Goócs Kálmán, Szlannár Antal, Hauser János és Radomszky Mihálynak. A közgyűlés az utóbbiakat állásukban újból megerősítette s a két lemondott helyre Holló Ágostont és Szigethy Györgyöt választotta meg. A közgyűlés nagyon szépen, mondhatni olyünne-
