Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-02 / 40. szám
X. évfolyam. Rákosszentmihály, 1910. vasárnap, október 2. 40. szám. # ß TflRSflDflLÁl'és KÖZGAZDASÁGI HETILAP RflKOSSZÉNTniHflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENT MIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYl KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BÁLÁZ SO V1C9I ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre .............8 kor Fé l évié..........................4 „ Negyed évre.............2 „ EG YES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Községi ügyek. Rákosszentmihály képviselő-íestülete múlt szombaton tartotta rendes évnegyedes közgyűlését, mely ismét sok fontos és jelentős kérdést intézett el s ezek között megállapította községünknek jövő évi költségvetését. A községi közügyek legfontosabb fóruma a képviselőtestület, mely kezében tartja a község fejlődésének irányítását. Zavartalan működésétől, helyes mederben tartott lelkiismeretes és hozzáértő munkálkodásától függ a község jelene és egész jövője. Lehet jó sáfár, törekvő és felvilágosodott és lehet szűkmarkú és oktalan kerékkötő. A kezdeményezésre első sorban természetszerűleg sem hivatott, hanem főfeladata a meg- birálás és a végrehajtás. A községi kormányzat két elemből áll. A hozzáértő tisztviselő, a főjegyző az egyik, a laikus képviselőtestület a másik. Csakis harmonikus, összehangzó, egymást kiegészítő együttműködésük lehet a község boldogulásának alap- feltétele s ezért fontos, hogy az ügyek élén értelmes, lelkes és törekvő főjegyző álljon, ki necsak a mindennapi aktaelintézés egyhangúságában meritse ki tevékenységét, de másrészről működését ne bénitsa, kedvét ne szegje, hanem szárnyául szolgáljon olyan képviselőtestület, mely megfelelő szellemi magaslaton tudja és akarja mérlegelni a közérdekek kívánalmait. Rákosszentmihályt nagy szerencse érte, mikor mindjárt bölcsője mellé olyan gondozót állított a jó sors, mint Krenedits Sándor főjegyző s polgárságunk meg is becsülte szerencséjét, mikor olyan képviselőtestületet választott melléje, a mely mindmostanáig dolgozik mellette. íme, az eredmény. A ki nem vak vagy nem játsza czél- tudatosan a vak szerepét, látja e virágzó község fejlődésének haladását szinte napról-napra és óráról órára. Nem zavarta meg ezt soha a kormányzó testület, mely felemelő egyetértésben dolgozott vállvetve a község elöljáróságával és főjegyzője buzgalmával s igy munkálkodásuk nem maradhatott gyümölcstelen sohasem. Ezt a zavartalan együttműködést még máig is megnyugvással szemlélhetjük a községházán s mig igy marad, jövőnkben kétségünk nem lehet. De, hogy milyen lenne a pusztulás képe, ha ez az ideális állapot valaha megszűnnék, abból Ízelítőt adott a szombati közgyűlés, a melyen csaknem meg akarta fertőztetni a hangulatot az egyik virilista képviselő mindenáron ellen- zékiskedő játéka, a melylyel egy idő óta valóságos rosszszellemévé fejlődött a képviselő- testületnek. A szabad véleménynyilvánítás és a szabad cselekvés elvét nem akarjuk érinteni. A tárgyilagos ellenzék munkája üdvös, mert hasznos a tárgyilagos birálat is. De a kákán is csomót- keresés nem az. A szószátyárkodás és okvetet- lenkedés sem az. A bírálattal és megvitatással pedig nem járhat együtt a szándék, hogy ambi- cziókat próbáljon letördösni és a korlátolt és méltánytalan animozitás nem inzultálhatja a lelkes és tiszta munkát produkáló tetterőt. íme, csak szinte véletlenül került mutatóba egy hírmondója a nagyszerű ellenzéknek a zöld asztal mellé és húsz ember fele energiáját arra kell szertepocsékolni, hogy rombolását megakadályozza és káros csatangolását megfékezze. Ezért féltjük mi Rákosszentmihályt tőlük. Ezért szálltunk szembe velük kezdettől fogva. Nem féltékenységből, nem a kétséges értékű dicsőségért, hanem a község, a szeretett, szeretettel gondozott és verejtékezve ápolt község érdekéért. Mert ők nem dolgozni akarnak érte, hanem gyűlöletük kénköves lángját akarják rálehelni. Nem alkotni akarnak, hanem rombolni. Rombolni egyént, ambicziót, kedvet és alkotásokat, hogy ha majd elérnék czéljukat, diadalmámorral álljanak meg a pusztulás mezején s azután ők kegyeskedjenek megengedni, hogy ugyanazt mások felépítsék, amit ők rombadöntöttek. Ha ugyan akadna még olyan jó bolond, a ki újra elkezdje Lapunk mai száma 16 oldal.
