Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-02 / 40. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ hordani a meszet és homokot a lyukas, bedőlt falak alá. Ilyenféle gondolatokat termelt az agyakban a legutóbbi közgyűlés. Ilyenféle hangulatokat váltott ki a lel- kekből. Csak hangulatokat, mert hiszen a tettekben az történt, a mi eddig: szolgálták híven és őszintén a község érdekét s mindent úgy intézett el a képviselőtestület, a hogy azt a közérdek megkívánta. Az izgágaság csak a hangulatot ronthatta volna, ha a képviselőtestület ereje el nem némitja és hatását el nem fújja. Sem a határozatokban, sem a testület egységében és tömörségében nem esett kár. A főjegyzőt sem keserítheti, még az a hazug képeket idétlenül festegető, ferde és rosszindulatú nyomtatott tudósítás sem, mely az ellenzéki ténykedés dicsőítésére napvilágot látott. Rákosszentmihály közönségének nem újság ez a patkányméreg csemege, csak annyiban uj, hogy most már nyíltan támad. És most már nyíltan támadja és fenyegeti Kienedits Sándor főjegyzőnket is. Már nem kapkod hátulról a lábikrája után, már próbálkozik. Halljátok rákosszentmihályiak! A községi-párttal együtt a főjegyző is kiirtandó! Nagy szablyájával neki veselkedett az egyfejü ellenzék és füstöt okádnak a csatlósai. Szegény Krenedits Sándor! Élte virágjában! Kár, kár! De mégis némi vigasztalás, hogy a képviselő- testület valamelyes hálával fogadta a munkáját és valamennyi javaslatát határozattá emelte. Sőt még meg is köszönte a gerincztelen csapat. .. * A képviselőtestü éti közgyűlésről a következő tudósításunk számol be: Hauser Gyula elnököl; Krenedits Sándor főjegyző e —----------------------^ I T A R C z A. D ^ J> A kupola. Pierre Leduc, a fiatal és máris nagyhirü építész tervrajzokkal és vázlatokkal megrakott dolgozóasztala mellett ült s elégedetten dörzsölgette kezeit. Körül a falakon az épitészet remekeinek művészi másolatai függtek, főleg kupolás épületek: Bramante mestermüve, a római Szent Péter templom, a párisi Pantheon, a washingtoni Capitolium, az Aja Sophia. A környezeten látszott, hogy a ház lakója különös előszeretettel viseltetik a kupolák iránt, s Pierre Leduc valóban mániákus igyekezettel vetette rá magát a kupola szerkezetének tanulmányozására. Éveket töltött külföldön, hónapokig tanulmányozta Bramante remekét, a Szent Péter nemes idomú kupoláját, s nem sajnálta megtenni a hosszú és veszedelmes utat az óczeánon át. csakhogy a washingtoni Capitolium r hatalmas kupolájának struktúráját megismerhesse. Életének nagy álma volt, hogy e hires építményeknél nagyobbszerüt fog alkotni, s neve a művészettörténetben majdan örökre ott ragyog a Braman- te-é mellett. Midőn tanulmányutjáról visszatért, úgy látszott, hogy a sors segitőkezet nyújt neki álma megvalósításához. M, a Loire partján épült virágzó város — Leduc szülővárosa — elhatározta, hogy fennállása nyolcszáza40- szám. az előadó. A kéviselőtestület tagjai elég szép számban jelentek meg. Napirend előtt Király Miksa kérdést intéz az elöljárósághoz, hogy a koleraveszedelem ellen gondoskodott-e a község védelméről ? Kreneaits Sándor főjegyző megnyugtatja a felszólalót, annyival is könnyebben, mert a vármegye és a főszolgabíró már előbb elrendelte a tennivalókat és számonkérte a teljesítésüket. A piacz vételárának törlesztésére és a járvány kórház építésére 35.000 koronás kölcsönt vesz fel a község a Pesti Hazai első takarékpénztáttól 5'3%-os törlesztésre, 96 5 es árfolyamon, ami igen kedvező, mert az iskolakölcsön árfolyama 93 volt. Névszerinti szavazással egyhangúlag döntöttek. A pénzfelvételre kiküldték Mellsők Béni pénztárost, Hauser Gyula bírót és Krenedits Sándor főjegyzőt. Az építészeti szabályrendeletet a vármegye visszaküldte, hogy a képviselőtestület nyilatkozzék a tiszti ügyészség ama megjegyzésére, hogy az uj parczellázá- soknál a legkisebb telket 300 négyszögölesre kellene szabatni. A képviselőtestület ragaszkodik eredeti álláspontjához, mely szerint 200 négyszögöles parczellákat is lehet kihasítani. Krenedits Sándor főjegyző itt megemlíti, hogy hivatalos adatokat szerzett a kövezés költségeiről. A Rá- kosi-ut két kilométernyi megépítése, négy méter szélességben, makadámmal 56.000 koronába, keramittal 92.700 koronába kerülne. A jövő évi költségvetést tárgyalta ezután a képviselőtestület. — Király Miksa kifogásaival szemben, aki többek közt az aljegyzőktől szerette volna elvonni a 80 kor. évi fűtési átalányt, — elfogadták az elöljáróság tervezetét, mely — mint minden évben — alapos és szép munkája Krenedits Sándor főjegyzőnek. A költségvetés a következő főbb tételekből áll: Bevételek • korona 1. Pénztári maradvány _ __ ._ .......... 656.67 2. Dijak és javadalmak __________ _____ 18990.— 3. Ingók és ingatlanok jövedelme ... — 4815.— 4. Külön kivetésekből.......... ... _ ....__..^7730.— Ös szesen _ 32191.67 dós emlékünnepe alkalmából nemzeti kiállítást rendez. Az iparcsarnok tervezésére és felépítésére Pierre Leduc kapott megbizást. A fiatal műépítész az épületet olasz reneszánszban tervezte, közepén hatalmas kupolával, melynek méretei meghaladták a világ legnagyobb és legszebb kupolájáét is. A szakértők kétkedőén és hitetlenül rázták fejüket, midőn a terv nyilvánosságra került, ám Pierre Leduc rendületlenül bízott számításai helyességében. Rengeteg állványerdő közepette egyre magasabbra nőtt az impozáns épület, s közepén nemesidomu árkádokon csakhamar készen nyugodott a hatalmas kupola, csúcsán Francia- ország géniuszának diadalmasan mosolygó bronzszobrával. A külső állványokat leszedték s a tetőzet rézburkolatát ellátták mesterséges patinával. A kupola főleg az alkony szürkületében nyújtott impozáns látványt és fenségesen, szinte félelmetes nagyságban emelkedett a rózsaszínben pompázó égbolt felé. A kétkedés szava lassanként elnémült s helyet adott az általános dicséretnek. A párisi lapok nem várva be a kiállítás megnyitásának majdan kínálkozó alkalmát, előre hasábos magasztalásokat Írtak az uj csodáról, s Pierre Leduc nevét csakhamar a világ legnagyobb építőművészei között emlegették. Belül, közel tiz emeletnyi magasságban még rendetlenül állt az állványerdő. A hatalmas faalkotmány emeléséhez csakugyan kivágtak és felhasználtak egy egész erdőt. Az állványok tetején Chabran mester dolgozott, a nagyhirü festőművész, a ki a mennyezet freskóit festette.