Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-06-19 / 25. szám
X. évfolyam. Rákosszentmihály, 1910. vasárnap, junius 19. 25. szám. TARSflDflL/U'és KÖZGfiZDftSflGI HETILAP RflKOSSZÉNTnih/iLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJa. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLETj RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, a RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENT MIHÁLYI IRARTÁRSULÁT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR MIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BÁLÁZSOVICI! ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre ..................8 kor Fél évre.......................4 „ Negyed évre..................2 » EG YES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Csendben, hivságos lárma megvetésével, néhány derék polgártársunk kezdeményezésére, kitűnő uj intézménynyel gyarapodik . meg Rákosszentmihály. Ma tartják itt közgyűlésüket a magyarországi munkások rokkant- és nyugdíj egyesületének helybeli tagjai, kiknek száma immár a százat meghaladja, abból a czélból, hogy községünkben fiókpénztárt létesítsenek. Ennek a törekvésnek a jelentőségével csak az lehet tisztában, aki ismeri ezt a hosszadalmas czimü egyesületet s igy értékelni tudja annak nemes, emberbaráti hivatását. Úgy véljük, kevesen vannak községünkben ilyenek, holott az egyesület a figyelmet és szimpátiát a közönség minden rétegében egyaránt megérdemli és nagyon kívánatos, hogy iránta általános érdeklődés nyilvánuljon. Magának tesz szolgálatot az a polgártársunk, aki nem sajnálja erre a fáradságot és csatlakozik az elismerésre méltó mozgalomhoz, melynek első eredménye az lesz, hogy a rákos- szentmihályi fiókpénztár rövidesen megalakul, további sikere pedig abban nyilvánul meg, hogy az egyesület nálunk is meggyarapodik tagokban és tetterőben. Bizonyára jó szolgálatot teszünk közönségünknek, ha röviden megismertetjük ezzel a nemesczélu egyesülettel a mai közgyűlés alkalmából, melyen remélhetőleg nagy számban fognak hozzácsatlakozni uj hívei. Az egyesületet a következőkben ismerteti központi választmánya : A Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdijegylete alakult 1893. évben Budapesten. A keresk. minisztérium az egyletet évi 5000 koronával támogatja s azt az érdekeltek pártolásába ajánlotta. Az egyletet az 1907. évi budapesti munkásjóléti kiállításon az állami aranyéremmel tüntették ki. Az egylet központi háza és irodája : Budapest, Vili. kerület, József-titcza 23. szám. Köztudomású dolog, hogy napjainkban a munkásoknak és iparosoknak, ha már többé dolgozni nem bírnak, ha a kenyérkereső szerszám kihull a kezükből: nincs megélhetésük, hanem a nyomor és koldusbot jut osztályrészükül. S ha árvákat és özvegyeket hagynak hátra, ezek ínségbe jutnak és szaporítják az állam és a társadalom kegyelemkenyerén élők számát. Ezen a tarthatatlan állapoton igyekszik segíteni 1893 óta fönnálló egyletünk, midőn még a legszegényebb munkásnak is alkalmat nyújt arra, hogy csekély áldozattal önmaga és családja jövőjéről gondoskodhassék. Egyletünknek tagja lehet Magyarországon mindenki, legyen bármiféle munkás, iparos, kereskedő, tisztviselő, iparostanoncz, házi teendőkkel foglalkozó férjes nő, vagy bármely rendes foglalkozással biró férfi és nő egyaránt (14 éves életkor betöltése után) korkülönb- ség nélkül, orvosi vizsgálat mellőzésével. Gyermekek, iskolai tanulók, csupán házi teendőket végző hajadon leányok tagokul föl nem vehetők. A tagok 20, 25, vagy 30 fillér heti illetéket fizetnek. A tagsági dijak pontos fizetése fejében a tagok azon kedvezményben részesülnek, hogy ha már tiz évi tagsági idő betöltése után a saját keresetforrásul szolgáló foglalkozásukban valamely baleset, testi vagy szellemi elgyöngülés, aggkori gyön- geség, vagy gyógyíthatatlan betegség miatt munkaképtelenekké, rokkantakká lesznek: az egylettől életfogytiglan megfelelő heti rokkantsegélyt kapnak. (17—18. §§.) Annál kedvezőbb a tagokra, minél tovább fizethetik az illetéket, mert a tagsági idő arányában a segély is évről-évre emelkedik. A nyugdij negyven évi tagság után jár, tekintet nélkül a tagok munkaképességére. (19. §.) Ha egy segélyre jogosult tag elhalálozása után árvák maradnak hátra, ezek neveltetésére az özvegy az elhalt tagot megillető segély V6-át kapja minden árva után, mig a hátramaradt árvák a 14-ik évet betöltik. (23—25. §§.) Ha pedig árvák nem maradnak hátra, akkor a segélyre jogosult (tiz éves) tag özvegye az elhalt tag által befizetett összeg 30%-át Lapunk mai szama 16 oldal.
