Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-20 / 8. szám

4. oldal. rákos vidéke 8. szám. Ref. egyházi adó. A rákosszentmihályi református egyház adóköteles tagjaira az 1910. évre kivetett egy­házi adó febr. 14-től kezdődőleg 15 napon át a lelké- szi hivatalban (Sándor-utca 55. és Imre-utca 9. szám alatti sarokház) közszemlére van kitéve. Az esetleges megváltoztatásért a 15 napi határidő után 8 nap alatt lehet az egyháztanácshoz felebbezéssel élni. Ezúttal az egyház tagjai arra is felhivatnak, hogy egyházi adójukat — mely f. év jan. 1-től kezdve szükségszerűen esedé­kessé vált — /. év május 5-ig befizetni szíveskedjenek. Az egyházi adózást a törvény állapította meg: e tör­vényből kifolyólag ezután újabb felszólításokra vagy figyelmeztetésekre az egyház részéről többé senki se várjon. A március hó 13-án tartandó közgyűlésre szóló meghívóban kinek-kinek feltüntetendő egyházi adóösz- szegén azután változtatás nem eszközölhető. A befize­tés akár közvetlenül, akár postautalványon csakis Kecs- keméthy Vince pénztárnoknál (Csengős házi iskola mel­lett, Zöldfa-utca 6. sz. alatt) teljesítendő. — Az egy­ház elöljárósága. Az iskolaegyesületnek folyó február 14-re határo­zott választmányi ülése, sok gátló körülmény miatt, március második felére halasztatctt. — Ideiglenes el­nökség. Köszönetnyilvánítás. A következő sorok közlésére kértek fel: Mindazon szeretett rokonoknak, jóbarátoknak és ismerősöknek, kik felejthetetlen nőm és jó anyánk el- hunytával részvétükkel fájdalmainkat enyhíteni kegyes­kedtek, ez utón fejezzük ki hálás köszönetünket. — Mühlbacher József és családja. Az újpesti vízvezeték ügye. Az újpesti vízvezeték ügyében már létrejött a megállapodás az ajánlattevő belga társasággal, midőn Budapest székesfőváros, úgy­szólván az utolsó pillanatban, szintén mint vállalkozó jelentkezik. A főváros számit arra, hogy Újpestet rövid időn belül hozzá kapcsolják s igy érdekében áll, hogy olyan fontos közműre nézve, mint a vízvezeték, ne engedje a várost idegen vállalkozó számára, hosszú időre lekötni. A főváros teljesen elfogadja és magáévá teszi a belga-társaság ajánlatát, ugyanoly feltételek mel­lett záros határidőn belül vállalja a vízvezeték teljes kiépí­tését és a város vízzel való ellátását. Sőt, ami az ajánlatot érdekessé teszi, a következő kettős dologban nyilvánul. Először is, mint a székesfőváros ajánlata mondja, nem lehetetlen, hogy a Szúnyog-szigeten történt furatások nem adtak teljesen hiteles bizonyságot a sziget viz-állomá- nyáról s előállhat az az eset, hogy vagy nem lesz ele­gendő viz, vagy a viz vasas lesz, mely esetben a fő­város Újpest vízvezetékét összekapcsolná saját vízveze­tékével, hogy Újpest városának vízzel való ellátása fenn­akadást ne szenvedjen. A másik dolog, mi a főváros ajánlatában feltétlenül érdekes, a következő: A belga­társaság ajánlata igy szól: „ha a viz időnkinti meg­vizsgálása azt mutatná, hogy abban vastartalom jelent­kezik, a vállalat a viz vastalanitásáraalkalmas beren­dezés felállításáról saját költségén tartozik gondoskodni. Ha az esetleg létesítendő vastalanitó berendezés a befek­tetési és üzemköltségek foiytán bebizonyithatólag olyan terheket róna a vállalatra, ami veszteséggel járó üzletet eredményezne, jogositva lesz a vállalat a vizdijakat aránylagosan felemelni . . .“ Természetesen ez egy kicsit félős dologj mert h sz annyit mindenki tudhat, hogy ha a vállalatnak a vastalanitót fel kell állítania, úgy azon­nal fel fogja emelni a vizdijakat s akkor a város lakos­sága nem fogja a megállapított árban: köbméterenkint 16 fillérért kapni a vizet. A főváros azonban ajánlatában kijelenti, hogy az esetben is, ha a vastalanitó berendezést is fel kell állítania, a viz árát nem emeli. Egyebekben méltányolja és elfogadja a belga-társaság előnyös fel­tételeit és összes módozatait. Érdeklődéssel várják most Újpesten a vízvezeték ügyének további fejlődését. Mulatság. A Rákosszentmihályi mű és sport ked­velők köre, a múlt héten, mint minden évben, úgy most is nagyon szépen sikerült jelmez estély rendezett. A Biróné vendéglőjének termei teljesen megteltek közön­séggel, és a fiatalság változatos jelmezeivel pompásan muiatatta a közönséget. A hölgyek is igen szép jelme­zekben jelentek meg. Megemlítendő köztük : Tupl Ilonka, ki a közönség általános tetszését nyerte meg, továbbá: Szabó Erzsiké, Winczencz Annuska, Winczencz Ilonka, Wegenast Giziké és Bereczki Irma. A férfiak közül: Czink Jakab nyerte meg a dijat. Ügyes volt még: Zsaiudek István és Roden József. A táncz k vi­lágos kivirradtig tartott. Az első négyest 60 pár tánczolta. A mulatságon felülfizettek: Véber Károly 5. Birancz Frigyesné 2. Benyó Ferencz 3. Putz Károly 3. Horváth József 1. Szury Kálmán 3. Straba József 3. Roden Miklós 4. Szabó Andrásné 1. Ruska Ferencz 2. Kocza János 2. Tupl Ilonka gyűjtése 4.30 fill. Jóbarátok asztal- társasága 4. Simon Endre 2. Zsivkovics János 4. Tupl Mihály 3. Javorsánszki József 2. Toll Ferencz 3. Bálint János 4. Somogyi András 2. Wegenast Lipót 3. Maier József 2 korona. A melyekért ezúton mond köszönetét a rendezőség. Gyaloguíaink. A hetekig tartott esős-sáros idő alatt sok panasz merült fel a rákosszentmihályi utak ellen, melyek mi tűrés-tagadás, bizony helyenként igen sat­nya állapotban leledzettek. A hatóság azonban mindent elkövetett és elkövet, hogy ezt az állapotot, a rendel­kezésére álló eszközökkel lehetőleg megszüntesse. A helyiérdekű vasút állomásán a vasutigazgatóság kavi- csoztatta a sáros földet, a lóvasut induló pontját pedig a lóvasutigazgatóság tette járhatóvá. A kocsiutakkal egyelőre nincs mit kezdeni, mert a kövezés rengeteg költségbe kerülne, a mire ez idő szerint nincs semmi fedezet, de meg oktalan kiadás is lenne addig, amig az uj villamos vasúti vonalak nem létesülnek. A köz­ség azzal a legfőbb és legforgalmasabb utainkon, jó­formán ingyen, kövezethez jut. Ezeket a fejleményeket be kell várni; a türelmetlenség csak lelkiismeretlen kor­tesizgatás ebben is, mint minden másban. A gyalog­jaink jókarbantartása azonban az ingatlan tulajdono­sok kötelessége. Fájdalom, csak kevesen tesznek eleget ennek a kötelességnek, ezért azonban magára vessen közönségünk, — ne az elöljáróságot kárhoztassa; ezt akkor is szidják, ha sáros az ut, akkor is — ha meg­torló eszközökhöz folyamodik. Ezek a megtorló eszkö­zök is elég hiányosak eleddig, — a nyugalmas, zavar­talan munka idején azonban nemsokára — tökélete­sebbek lesznek. Egyelőre annyit megint megtett elöljá­róságunk, hogy számba vette az elhanyagolt gyaiogutakat s az érdekelt ingatlantulajdonosokat levélben felszólí­totta, hogy a gyaiogutakat javittassák meg, mert ha ezt tizennégy nap alatt meg nem cselekednék, úgy a saját veszélyükre hivatalból végezteti el a munkálatokat. Érdekes lesz, hogy minő eredményre vezetnek ezek a felhívások? Meglőtt csendőr. Szomorú sors érte e hónap 16-án egyik hivatását teljesítő, derék csendőrünket. Este tiz órakor a czinkota-budapesti határban, a Nagy-itcze ven­déglő és a fővárosi határerdő közötti utón haladt Takács István csendőrőrsvezető a rákosszentmihályi víczinális állomás felé s már-már az állomásra ért, midőn észre­vette, hogy két alak követi. Hátra tekintett s e pilla­natban az egyik ember revolverből vagy pisztolyból rá­lőtt. Csak annyi ereje volt, hogy utánuk lőjjön s erre összerogyott a két ember azonban sértetlenül elmene­kült kétségbeesett futással rohanva a mezők felé. A sze­gény csendőrnek lábát találta a tizenkettes golyó ; súlyos sebet ejtett rajta, csontját is összezúzta. Csendőrtársai csakhamar segítségükre siettek, hevenyében bekötözték sebét s a sérülteit beszállították az utolsó vonattal a fővárosba, hol kocsira tették s a kórházba vitték. Álla­

Next

/
Oldalképek
Tartalom