Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-20 / 8. szám
8. szám. 5. oldal. RÁKOS VIDÉKE pota súlyos. A gaztettesí a legnagyobb erélylyel nyomozzák. Betörés. A héten betörést kíséreltek meg Rákos- szentmihályon■ Koncsek István polgártársunk Ilona-utczai nyaralójába hatoltak be ismeretlen tettesek szombatról- vasárnapra virradó éjszaka, de az ajtók zárjaitnem tudták feltörni, tehát az ablakon másztak be a szobákba, azonban a lakást teljesen üresen találták, s igy minden zsákmány nélkül távoztak el. Kívánatos, hogy csendőrségünk fokozott éberséggel őrködjék községünk biztonságán. Az Ehmann-telepiek mulatsága. A czinkota Ehmann- telepi róm. kath. templomépitő-bizottság Rákosszent- mihályon, Nagy Ferencz vendéglőjében, a templom alapja javára, kitünően sikerült tánczmulatságot rendezett. Nagy közönség; pompás kedv és szép jövedelem volt az est eredménye. A felülfizetők jegyzékét a jövő héten közöljük. Hírek a vármegyéből. Újpesten özv. Rádi Jánosné, egy magával tehetetlen nyolczvanegy éves öregasszony, ágyban fekve gyufát gyújtott s az égő gyújtót a párnájára ejtette, a mitől az meggyuladt. Az öreg asszony felkelni nem tudott s igy teljesen összeégett. Megszene- sedett tetemét találták a lángokban álló szobában. — Bodor János vérségi gazda, a mint a budapesti piacról — hol bükkönyt adott el — hazafelé tartott, Verseg községtől alig 1 kilométernyire 2 emberrel találkozott, kik útját állták. A megrémült gazda remegve adta át 60 koronáját, mire az utonállók elillantak az éj sötétjében. — Ördög Márton nagytarcsai lakos a felett való elkeseredésében, hogy neje hütlenül elhagyta, lakásának padlásán felakasztotta magát, s mikorra megtalálták, már halott volt. — Ecséd községnek Nagyréde felé eső részén mintegy 700 méter hosszú telefon vezetéket ismeretlen tettesek elloptak. — Versegen a minap estefelé kigyulladt Kis Joákhim zsellér háza s a vízhiány miatt teljesen leégett. Szerencsére esős, szélcsendes idő volt s igy a tűz tovább nem terjedt. — Rába Ottilia 15 éves hajadon rákoskeresztúri cseléd arra vetemedett, hogy az óvodából hazatérő 4—5 éves kisleányok füléből az arany fülbevalókat kiszedte, mig végtére rajta vesztett amikor is vagy 4 pár fülbevalót találtak nála; a csendőrség letartóztatta s átkisérte a gödöllői kir. járásbírósághoz. — Gödöllőn homoktéglagyár fog létesülni, E héten jártak künn Gödöllőn az épitő vállalkozó czég mérnökei és szakértői a talajviszonyok megvizsgálása végett s a vett homokmintákat öt kilós postazsákokban elkül- dötték Németországba próbagyártás végett. A gyárat egyelőre napi százezer darab homoktégla előállítására tervezik, kétszázezer korona alaptőkével. Talált esernyő. Körülbelül ma két hete, a déli órákban egy fiatal úri pár utazott a helyi érdekű vasúton Rákosszentmihályra s a kocsiban felejtette esernyő*- jét. Egyik utitársuk, nehogy elkallódjék, oltalmába vette az ernyőt, abban a reményben, hogy tulajdonosának visszaadhatja. Minthogy azonban azóta a károsulttal nem találkozott, — lapunk utján hívja fel figyelmét arra, hogy az ernyőt Budapesten, VI., Aradi-utca 21. szám III. em. 44. ajtó alatt, a hivatalos helyiségben átveheti. Az ipartestület békéltető bizottsága. Rákosszentmihály és Czinkota községek általános ipartestületének kebelében alakult békéltető bizottság segéd tagjait f. hó 13-án választották meg Krenedits Sándor iparhatósági biztos elnöklete alatt. Közfelkiáltással megválasztattak: Benedek Pál, Lendvai Béla, Kelemen István, Balogh Mihály, Slahutka Tamás, Bodoki Gyula, Rebmann Antal kőműves segédek. Bodaki Mihály, Varga Mihály, Recs- nik István. Csávolszki István ács segédek, Majhenitz Bertalan, Gayer Gábor asztalos segédek, Bendik József sütő, Hoffer András mészáros, Radoczi Gyula czipész, Weisz Károly szobafestő, Nagy György kéményseprő, Csapka János cserepes és Ozibiusz Pál kovács segédek. A választás után most már teljesen megalakult a békéltető bizottság, melynek tagjait az alapszabályok megállapítása czéljából e hónap 18-ára hívták egybe. A lóvasut forgalma. A rákosszentmihályi lóvasuton 1910. január hónapjában 51.210 személy utazott s 3909 korona volt a bevétel. Az 1909. év januárjában 39.280 volt az utasok száma és 3090 koronára rúgott a bevétel. E szerint, ha a két január hónapi forgalmat egybevetjük, az utasok számában 11.930 gyarapodást tapasztalhatunk, ami ékesen szóló bizonyítéka községünk fejlődésének. Manchen Mariska könyve. Manchen Mariska nevét országszerte ismeri az olvasó közönség. Ez a bájos fiatal leányka, aki egyik községi mulatságunk műsorát is diszitette kitűnő műkedvelői produkcziójával s igy a mi publikumunknak is kedves ismerőse, — kötetbe gyűjti össze az ország különböző részein megjelent elbeszéléseit és verseit s a kis Kis kadét czimen kiadja. A szerző, kinek inkognitóját önkényesen leplezzük le — nagy szerényen az Innocens Méta álnév alá rejtőzik, a mire nincs oka, mert munkái, ügyes tollal megirt, eleven s népszerűségnek örvendő dolgok, melyeket különösen a hölgyközönség élvezettel szokott fogadni. A könyv előfizetési ára 3 korona 50 fillér, — bolti ára pedig 4 korona lesz. A megrendeléseket a szerző czi- mére: Budapest, Vili. Baross utcza 4. földszint 2. sz. alá kell küldeni. Különfélék. A vörös szin az egészség szolgálatában. Ezen a czimen irányozta az Egészség az olvasóinak figyelmét arra a tapasztalatra, hogy a napfény kémiai sugarai, vagyis a kék, ibolyaszin és ibolyántúli sugarak, káros hatással lehetnek az ember testére, ellenben a vörös szinü sugarak, óvó hatásúak. Ezek igen megfontolni való dolgok. Ezeket én nemcsak helyeslem, hanem meg is tetézem, egyet-mást ajánlva még az olvasó figyelmébe. A közegészségügy intézői örömmel látják, hogy a magyar közönség között mindinkább divatba jön a Balaton, azaz hogy nyaratszaka százával lepik a fürdőzők a magyar tenger sekélyebb részeit. Ha a szabadban fürdő hölgyek jói megfontolják, amit az Egészség irt, bizonyára ragaszkodni fognak ahhoz a régi jó szokáshoz, hogy vörös szinü fürdőruhát öltenek magukra s nem cserélik föl kékkel, vagy lilaszinüvel, még ha a mostani lilaszinü divat a fürdőruhákat hatalmába kerítené is. Azelőtt azt hitték a vörös színről, hogy árt a szemnek, most ellenkezőleg azt valljuk, hogy a vörös meg a sárgaszin még a fájós szemre is megnyugtató hatású, csak utánuk következik a zöld szin, ellenben a kék, meg az ibolyaszin károsan hat a szem ideghártyájára. Ebből az következik, hogy különösen a villámos világítás kék sugarainak enyhítésére vörös, vagy sárga, vagy legalább is sárgazöld lámpaernyőket kell használni, a kékeszöld, a kék és ibolyaszín nem való a lámpára. A vörös fény alkalmazásának a dán Finsen volt a tudományos úttörője. Nem is akarom ebbeli érdemét kisebbíteni, de meg kell jegyeznem, hogy egy magyar orvos, a szótáriró Pápai Páriz Ferencz már 300 évvel ezelőtt megfigyelhette, mert megírta, hogy a vörös fénynek gyógyító hatása van az emberi himlőre. Ez a nagy- enyedi professzor, aki 1649-ben született és 1716-ban halt meg, ezt irja Pax corporis cimü könyvében a himlő gyógyításáról: „Veres lepellel lepedgyék; hogy a' szeme előtt lévén, az elme phantasiája, a’ veresről a’ vért fel- inditsa; és könnyebben ki-üssön a Himlő.*
