Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-24 / 43. szám

43. szám. Rákos Vidéke 5 Hölgyestély. A Rákosszentmihályi Községi Kaszinó október 30-án, szombaton h ö 1 g y e s t é 1 y t rendez, amelyen vendégeket szívesen lát. Társaságunknak e kiválóan ked­velt Szórakozása bizonyára nagy számban fogja egy- begyüjteni ez alkalommal is közönségünket. Lélekjelenlét. Kicsi hijján baleset nem történt a minap a rákosszentmihályi lóvasuton. Egy kocsinak a fékláncza a lejtős pályán elszakadt s a kocsis hiába fékezett, nem tudta a megtelt kocsit megállítani, holott az a veszedelem fenyegette, hogy az útjában álló szeneskocsinak nekiszalad. Az utasok közül több hölgy leugrált a kocsiról, de szerencsére semmi bajuk sem történt, bár a földön elterültek. A menekülésre azonban nem volt szükség, mert az uta­sok közül Regele Zoltán dicséretes módon meg­őrizte lélekjelenlétét s felismerve a helyzetet, a kocsi hátulsó végére rohant s a hátulsó, ép fékkel megállí­totta a kocsit, mielőtt még az összeütközés megtör­tént volna. Az utasok bátor barátunkat lelkesen meg­éljenezték. A fogyasztási szövetkezet költözködése. A rákosszentmihályi fogyasztási szö­vetkezet november elsejére átköltözködik a volt A u g u s z t-féle helyiségbe, melyet néhány héttel eze­lőtt megvásárolt. A költözködést a jövö héten bonyo­lítják le. A szövetkezet újabb fellendülését reméli a változástól, — amire minden tekintetben rá is szolgál. Kilencz koronáért tizenkétezerötszáz korona Talán eddig még elő sem fordult nálunk, hogy fog­orvos vagy fogtechnikus olyan fejedelmi honoráriu­mot kapott volna, mint Guttermuth János jó hírnevű müfogász. Egy dúsgazdag amerikai hölgy Bécsbe költözött és ott akart magának aranyfogakat csinál­tatni, de a munka oly nehézségekbe ütközött, hogy a bécsi fogorvosok nem vállalkoztak annak elkészíté­sére. Egy bécsi hölgy ajánlatára, kinek Guttermuth régebben készített aranyhidakat, az amerikai hölgy Guttermuthoz utazott Budapestre. És ez meg is mu­tatta, hogy mit tud egy magyar műfogász. A nehéz munkát remekül elkészítette és az amerikai hölgy annyira el volt ragadtatva a mindössze 9 darab aranykoronából álló hídmunkától, hogy a mesternek amerikai értékben 12500 koronányi honoráriumot adott jutalmul. Igazán örvendünk a kitűnő magyar fogművész sikerén, aki ily fényesen lefőzte a bécsieket. A jövő évi lóversenyek. A Magyar lovar- egylet már véglegesen megállapította jövő évi ver­senyeinek határnapjait, a melyek ismét a futtatások szaporítását'jelentik. A jövö évi versenynapok a kő­vetkezők: Budapest május 5, 7. 8. 10. 12. 13. 15 16. 18. 19. 21. 22. Alag : junius 29. 30. julius 2. 3. Bu­dapest: augusztus 14.15. 17.18.20.21.23.25.27.28. 30. szeptember: 1.22. 24.25. 27. 29. október 1. 2. 4. 6. 8. 9. 11. Adomány. P al 1 a i Miksa érdemes polgártársunk, a Deák Ferencz szálló tulajdonosa, mint már annyiszor, úgy ezúttal újabb tanujelét adta nagylelkű­ségének és bőkezűségének. Tiz koronát küldött szer­kesztőségünk utján az E h m a n n-telepi iskola har­monium alapja javára. Az adományt egyidejűleg rendeltetése helyére juttattuk. Kiss szerencséje Nagy! A m. kir. szab. osz­tálysorsjáték csütörtöki befejező húzásán a 600.000 koronás főnyereményt a 96072 számú 8 | 8-ban el­adott sorsjegygyei ismét a hírneves „Kiss Károly és Társa“ bank részv.-társ. (Budapest, Kossuth Lajos-u. 13.) szerencsés vevői nyerték, hol immár negyedszer nyerték meg a 600.000 koronás főnyereményt ; nem hiába mondja a közmondás : „Kiss szerencséje Nagy!“ A reklám hatalma. Nálunk még a legtöbb ipa­ros nincsen tisztában a reklám nagy jelentőségével. Igen sok gyáros és iparos ugyanis azt hiszi, hogy a „jó bornak nem kell czégér“, azaz úgy is boldogul, ha nem is vészig igénybe a sajtó hirdetési rovatát, pedig ez merő tévedés, mert akárhány gyáros létezé­séről, uj találmányokról, eladó gépekről, állástkere- sőkröl, csakis a szaklap hirdetési rovata után szerez­hetnek tudomást azok, akik iránta érdeklődnek. Hogy mikép gondolkodnak a külföldön a megfelelő rek­lámról, bizonyítja a st. Lousi gabonatőzsde az a té­nye, hogy külön reklámhivatalt szervezett kebelében, melynek élére egy Ball nevű igazgatót, egy kiváló reklámszakférfiut állítottak és ennek egyetlen feladata az lesz, hogy ellenőrzi a tőzsdetagok reklámjait. Ball figyelemmel^ fogja kisérni, hogy a tagok milyen szak­lapokban és hogyan hirdetnek és minden egyes tőzsdetagnak tanácscsal fog szolgálni arra nézve, hogyan lehet ügyesen megfogalmazott és megfelelő szaklapban elhelyezett hirdetéssel forgalmat elérni. Érdekes, hogy Ball 4000 dollár fizetést kap, ami a mi pénzünk szerint 20000 koronának felel meg. Eny- nyire becsülik Amerikában a reklámot. Sajt és csemege áruk. Sajt és csemege áruk beszerzésére régi, hires forrás a Jung Péter vám­ház körúti nagykereskedése, mely kiváló specziá- lis üzlet ebben a szakmában. A rákosvidéki kö­zönség méltán kedveli, mert áruinak minősége min­denkor elsőrangú, árai pedig roppant kedvezőek. Na­gyobb megrendelést készségesen haza küld a J u n g Péter czég, melynek szimpátikus tulajdonosa társa­dalmunknak is ösmert és kedvelt tagja. CSARNOK, üü Az ezred réme. Irta : Szász József. Csikorgó hideg az idő. Fagyos szél száguld vé­gig az utczákon, útközben fel-fel kap egy csomó friss havat s visítva rohan vele tovább. Ember alig jár, még a sarki kávéházban is kevesen vannak. Odabenn pedig jó meleg idő lehet: nagyon homá­lyosak fehér ablakai. A szélső ablak kerek asztalánál közös hadsereg­beli kapitány ül. Jól ismerik a városban : Komorov- csák Jánosnak hívják. Kemény tekintetű, széles vállu férfi, Nagy fekete bajuszának egyik ága ég felé me- redez, a másik a föld felé kívánkozik. Azon a helyen ül esztendők óta délután. Jaj an­nak, aki helyét elfoglalja s különösen jaj a pinczér- nek, aki elfoglalni hagyja. Valami tiz esztendő előtt egy szerencsétlen vászonban utazó ügynök ült a he­lyére, amin olyan nagy indulatba jött a kapitány ur, hogy a vékony dongáju legényt irgalmatlanul kilódi- totta a kávéhazból, a pinczért pedig néhány pofon kíséretében utána küldötte. Se betegség, se vihar nem tudta visszatartani a kávéházból. Megivott rendesen négy üveg sört, elszitt két Virginiát s nagy füstfelhőket eregetve, kinézett az ut czár3 Mit néz, mit vigyáz : jól tudja a garnizon legény­sége. Nem is menne arra felé Darius minden kincsé­ért se. Még ha útja arra is vinné. Inkább^ elkerül a hatodik utczába, semhogy az „ezred rémével taa' kozzék. így nevezték maguk között KomorovcsaK kapitányt, mert nevét rendesen kimondani barom esztendő alatt se tanulták meg. Miért féitek, miért rettegtek tőle, erről száz meg száz történetet beszélnek. Talán nem is igaz vara mennyi .. . Minden beszédnek azonban az volt a ve­leje, hogy Komorovcsák kapitány gonosz lélek, a üldözi, sanyargatja az embereket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom