Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-24 / 43. szám
2 Rákos Vidéke 43. szám. alatti közmüvek létesítése tekintetében tudatom a közönséggel, miszerint a közmüvek létesítése esetén eddig szokásban állott szerződés megkötésétől eltekintek ugyan és nem teszek észrevételt az ellen, ha jövőben ily közmüvek létesítése esetén csupán a kiviteli tervek fognak az államvasutak igazgatóságával közöltetni, kikötöm azonban, hogy ha az említett kiviteli teivekre nézve a vasutintézet és a főváros között megegyezés létre nem jönne, az esetleges ellentétek tekintetében a netalán érdekelt minisztériumokkal egyetértőleg az én döntésemnek lesz helye. Már most kikötöm továbbá, hogy a csatornák és csővezetékek létesítése folytán a pályatest további megfelelő állékonyságának, valamint a forgalom folytonosságának biztosítása szempontjából szükségesnek mutatkozandó ideiglenes vagy végleges megerősítési munkálatoknak költségeit s az esetleg felmerülő fen- tartási többkirdásokat is a székesfőváros sajátjából viselni, illetőleg a m. kir. államvasutaknak megtéríteni köteles lesz. Kikötöm végül, hogy a pálya testében vagy a pálya felett vagy alatt előállítandó létesítmények építése forgalombiztonsági szemoontból csakis az üzemkezelő m. kir. államvasutak által lesznek végezhetők; 7. A székesfőváros képviselői részéről a jegyzőkönyvben tett azon kiváfiságra nézve, hogy a buda- p t—balparti körvasút létesítése alkalmából a főváros javára megállapított és a folyamatban levő tárgyalások során megáílapitandó jogok a most tervezett állomási létesítményekre is kiterjesztessenek, — megjegyzem, miszerint a szerzett jogok épségben tartásának biztosítása a jelen eljárás keretébe be nem vonható. 8. Az államvasutak terhét képező kötelezettségeknek telekkönyvi feljegyzésére vonatkozó követelményre nézve megjegyzem, hogy a fenti rendelkezései aidpján álló és a vasut-intézet terhére megállapított kötelezettségek telekkönyvi biztosításának, az érdekelt vasút vállalat állami jellegére és arra való tekintettel, mert az államvasutak, különösen pedig a kérdéses vasútvonal és állomás elidegenítése egyáltalán szóba sem jöhet, — szüksége fenn nem forog. Amennyiben pedig ez a kilátásba nem vehető eset mégis bekövetkezhetnék, vagy a kötelezettségek tartama és terjedelme iránt kétség támadna, ezen kötelezettségek a székesfőváros kezdeményezésére, az illetékes hatóság részéről jelenlegi keletkezési módjára és jelenlegi terjedelmükben annak idején újból megállapíthatok lesznek. 9. Ami az igénybe veendő köz- és magánterületek megszerzésének módját illeti, e részben az államvasutak 2z 1868. évi julius hó 8-án 4973 sz. a. kelt vasutengedélyezési szabályrendelet határozmányainak figyelembe vételével első sorban a békés megegyezésre fognak kísérletet tenni és csak ennek meghiúsultával fognak a részükre az 1881. évi XLI. t.-cz. 5. és 11- §§-a> alapján egyidejűleg engedélyezett kisajátítási joggal élni. 10. A helyhatósági épitési\ engedély kikérésére vonatkozó kivánalom tekintetében kijelentem, miszerint nincs észrevételem az ellen, hogy a m. kir. államvasutak a szóban levő állomás létesítésével kapcsolatban előállítandó magas építkezésekre vonatkozólag a helyhatósági épitési engedélyt megszerezzék, megjegyezvén, hogy ezen döntés a helyhatósági építés körül felmerült kérdések rendezése végett folyamatban levő tárgyalások eredményének nem prae- judicálhat. Hangsúlyozom azonban, hogy a helyhatósági épitési engeoély lölött a vonatkozó tervek bemutatása után, legkésőbben 30 nap alatt határozni kell, nehogy ezen sürgős munkák végrehajtása késedelmet szenvedjen. 11. Az állomás szomszédságában a törvényes vasúti tűztávolságon belül a székesfőváros területére tervezett építkezésekre nézve a szabályokat a 163 I 1891. számú itteni rendelet állapítja meg; ennél messzebb menő kedvezményeket megengedhetőnek nem tartok, az idézett rendeletben szabályozott kedvezményes eljárást azonban a balparti körvasút mentén Rákosszentmihály vagy más községek határában tervezendő építkezésekre is ezennel kiterjesztem. 12. Ezeken kívül még a kővetkező épitési és üzemi feltételeket kötöm ki : a) A 49 I 50 szelv. közötti 0 | 60 m. nyílású csőáteresz a létesítendő állomási fensik szélességének megfelelőleg meghosszabbítandó. b) Az állomás biztosítására minden irányban előjelzővel függésben levő bejárati jelzőket kell felállítani s ezek természetszerűleg a váltókkal szerves összeköttetésbe hozandók. Az állomásban azonkívül kijárati jelzők állitandók fel abból a czélból, hogy az expressvonatok megállás nélkül áthaladhassanak. c) Az állomás két fővágányának használható hosszúsága legalább olyan nagy helyen, hogy azok mindegyikén 150 tengelyű vonat elférjen s amellett legalább az állomás egyik végén a raktáivágány hozzáférhető legyen akkor is, ha a két fővágány ilyen két vonattal el is volna foglalva. A tervbe erre vonatkozólag bejegyzett méretet megfelelőnek találtam. Végül tudomásul és a magán érdekeltek értesítése végett tudatom a közönséggel, hogy egyidejűleg felhívtam a m. kir. államvasutak igazgatóságát, hogy a szabályszerűen kidolgozandó kisajátítási terveket, a törvényes kisajátítási eljárás elrendelése végett hozzám haladéktalanul terjeszsze fel, megjegyezvén, hogy az épitési munkálatok sürgős végrehajtását a kisajátítási törvény 45. §-a szerint sürgősség megadása utján is biztositandom. Budapest, 1908. április hó 29. Kossuth, s. k. Kiderül ebből a rendeletből, hogy a pályaudvar tényleges megépítését az engedély kiadása óta elsősorban is az a körülmény akadályozta meg, hogy a terület szabályozásának tervét a fővárossal egyetértőleg kellett megállapítani. Ezért hangoztatta volt az utóbbi időben a »Rákos Vidéke«, hogy az építést egyelőre a főváros adminisztrácziója akadályozta meg. Azokat az előzetes helyszíni épitömunkálatokat, amelyeket körülbelül két hete megkezdettek, a magyar államvasutak igazgatósága a saját hatáskörében rendelte volt el, anélkül, hogy a végleges megállapodások még létrejöttek volna. De örömmel jelenthetjük szives olvasóinknak, hogy a most lefolyt hét során ez is me gtörtént. A székesfőváros mérnöki hivatala kidolgozta a szabályozás tervét, a főváros hatósága elfogadta azt s megküldötte a magyar államvasutak igazgatóságának, mely szintén letárgyalta azokat s tegnap adta meg a választ a székesfővárosnak, arról értesítvén, hogy a szabályozás tervéhez a maga részéről hózzájárul s igy az építésnek többé semmi akadálya sincs és a vasutigazgatóság intézkedik is, hogy azt teljes erővel haladéktalanui megkezdjék. Mint a fentidézett miniszteri rendeletből is kiderül, a teherpályaudvar építésének költsége 320.000 korona lesz. Az elfogadott szabályozási terv szerint pedig úgy épül a pályaudvar, hogy a szükséghez képest 6—7 vágányszélességre fejleszthető a fővárosi oldalon és már most biztosítást nyer, hogy ha a forgalom szükségessé teszi, aluljárót létesíthesse
