Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-24 / 43. szám
43. szám. Rákos Vidéke 3. nek, amire szükséges területről a főváros már most gondoskodott. igazán elismerésre méltó és megnyugtató az a buzgalom és jóindulat, melylyel a magyar államvasutak igazgatósága és nemkülömben a székesfőváros hatósága az úgynevezett aluljárók vagy f e 1 ül- járók dolgát ez ügygyef kapcsolatosan felkarolta. A szakkifejezés jelentősége az, hogy azokon a helyeken, ahol a vasút nagy forgalmú közutat metsz át, ott a két — keresztező — vonalat ne egy szintben vezessék, hanem a vasút vagy alul vagy felül vonuljon keresztül. Régi sérelme a főváros környékén ek a vasúti keresztezések rendezetlensége, amelynek súlyát a legkeservesebben a kerepesi-uton érezzük, ahol a magyar államvasutak czeglédi vonala a legelevenebb életerünket köti le. A káros keresztezések száma a körvasuti teherpályaudvarnál ismét megszaporodik egygyel, de a vele összefüggő tárgyalások iratai azt a nagy haladást bizonyítják, hogy a magyar államvasutak igazgatósága teljes erejével azon igyekezik, hogy a keresztezéseket itt és mindenütt mielőbb megszüntesse és hogy ebben a törekvésében a közigazgatósági hatóságok: székesfőváros és vármegye erélyes támogatására talál, csupán a kereskedelmi minisztérium zárkózik még el egyelőre előle pusztán a teljesen nem kicsinyelhetö pénzügyi szempontok miatt, bár elvben már maga is hozzájárul s a megvalósítást a jövőre kilátásba helyezi. A fővárosnak, most már elfogadott szabályozási terve tehát a jövendőben szükséges fejlesztés feltételeiről is gondoskodik. Sajnos, a rákosszen tmihályi oldalon nem ilyen kedvező a helyzet. Itt, — mint már jelentettük — a kisajátítási eljárást tették folyamatba, hogy a szükséges területeket a vasút megszerezhesse. Ez az eljárás megindult s ha megegyezés nem jön létre, hosszabb ideig is eltarthat, *de az építést törvény értelmében meg nem gátolhatja. így áll a teherpályaudvarunk ügye s nincs kétségünk benne, hogy rövid időn belül már a teherpályaudvar ékesíti határunkat, teljesiti gazdasági életünkben azt a nigy és fontos feladatot, mely reá várakozik. Járhatok én . . . Járhatok én a világban Akár térdig a virágban, Elkábithat, elringathat Ott bármi dús élvezet, Visszavágyva, visszatérve Ez itthoni szegénységbe, Itt vár mégis a legfőbb jó : Itt vár csak a szeretet. Indulásom, elmenésem Mindig is oly nehéz nékem. Utrakelve, mindig érzem, Most értem csak igazán, Mért oly nehéz indulásom, Tőled való bucsuzásom Édes anyáim, szép hazám ! . . . Lampérth Géza. * * * Az uj rákosi pályaudvar. A magyar államvasutak igazgatósága kiírta az árlejtést az uj rákosi pályaudvar építésének munkálataira, melyeket 4.400.000 koronára irányoztak elő. Ez a pályaudvar tudvalevőleg a nyugati pályaudvar vonalán levő Rákosi rendező pályaudvar és Rák össze nt- m i h á 1 y között épül s a budapesti szűkké vált pályaudvarok kérdése megoldásának első, előzetes lélépése. Vasutas nyelven „vontatási pályaudvar" és „széncsuzda“ lesz ez egyenlőre, ami annyit jelent, hogy itt rendezik és állítják össze a vonatokat és itt lesz a szénkészlet, a melyből a gőzösöket a szükséges fűtőanyaggal ellátják. A Rákosvidéke elé szép jövő képét tárja ez az uj pályaudvar létesülése is, mely közül uj élet pezsdül és kultúra fakad. Bizhatunk a jövőben ! Kratochwill plébános itthon. Kratochwill József szentszéki ülnök, csömöri plébános visszaérkezett külföldi útjáról s átvette hivatala vezetését. E hét során már Rákosszentmihályra is átrándult s egyházi ügyeket intézett el. Ipartestület. A rákosszentmihályi ipartestület alapszabályait a vármegye közigazgatási bizottsága jóváhagyta s pártolólag terjesztette fel megerősítés czéljából a kereskedelmi miniszterhez, ahol — értesülésünk szerint, a legrövidebb idő alatt szintén jóváhagyást nyer s igy ipartestületünk mihamarabb megkezdheti óhajtva várt közhasznú működését. A „Magyar Nemzet Páduai Szent Antal Temploma“ javára rendezett országos gyűjtés — mint lapunknak Írják — fényes sikerrel kecsegteti a mozgalmat vezető Páduai Szent Antalról Nevezett Zuglói Kápolnaegyesület“-et. A gyüjtöivek szétküldése még javában folyik s az iroda nem győzi kielégíteni a gyüjtöivet kérők számát. A legszegényebb vidékről is 10—20 fillérenkint tekintélyes adományok érkeznek, az egyesület óhaja a legteljesebb mértékben fog valóra válni, mert csakugyan fillérek árán megváltott homokszemekből fogja valóban szegény módra összehordani a szegények atyjának templomát, amely igy igazán a „Magyar Nemzet Páduai Szent Antal Temploma“ lesz. Ez a nagy pártolás egyrészt annak az általános tiszteletnek tulajdonítható, melylyel hazánk katolikusai Szent Antalt körül veszik, másrészt az egyesületnek azon bizalmat keltő eljárásából ered, melylyel a gyűjtést rendezi. Más gyűjtéseknél ugyanis nem volt szokásban az adományozott összegnek nyugtázása. Ezzel szemben az egyesület már a gyűjtők helyzetét is megkönnyiti, mert 10, 20 fill, és 1 koronás igazolójegyeket küld az adományok nyugtáz- tatására. — A beküldött összegről ismét elismervényt küld, mig az 5 koronát meghaladó adományért szép emléklappal kedveskedik. Aki pedig 200 koronát adományoz, vagy gyűjt, annak nevét a fémlapból készült „Örök könyv“-be a templom alapitói közé vésik, s adományáról alapitó tagsági oklevelet kap. Visszaélések elkerülése végett ezúttal figyelmezteti az egyesület az adakozni szándékozókat, hogy csak előttük ismerős egyén utján s mindenkor megfelelő értékű igazolójegy ellenében adakozzanak. Kisebb adományok bélyegekben is beküldhetők. Az egyesület jótevőinek szándékára az ideiglenes szent Antal kápolna ban hetenkint szent misét ajánl fel. Minden ezen ügyre vonatkozó felvilágosítással készséggel szó g a „Páduai Szent Antalról Nevezett Zuglói Kápolna- egyesület“ irodája, mely Budapesten (Zugló) VII Angol- utcza 29. szám alatt Drégely Dezső székes.óvárosi polgári iskolai tanár, egyesületi titkár vezetese alatt működik.
