Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-17 / 42. szám
2 42. szám. Rákos Vidéke Tanítóink jubileuma, A rá k ossz e n tm i h á I yi állami elemi iskola gondnoksága P á 1 f i János elnöklete alatt ülést tartott, mely kizárólag tanítóink jubileumával foglalkozott. W a y a n d Károly igazgató, W a y a n d Ká- rolyné és Radomszky Mihály huszonöt éve buzgó tanítói iskolánknak. A gondnokság november hatodikán diszülésen ünnepli a jubilánsokat s egyidejűleg felterjesztést telt, hogy a kultuszminiszter Way and igazgatót elismerő okmánynyal tüntesse ki, W a y a n d n é t és Radomszkyt pedig igazgatói czimmel ékesítse fel. Hasonló értelmű felterjesztést tett a község elöljárósága is. A két érdekes felterjesztést egész terjedelmében közöljük. Nagyméltóságu miniszter Úr! Kegyelmes Urunk! Alulírott áll. el. isk. gondnokságunk Rákosszentmihály társadalmával karöltve f. évi nov. 6-án rendezi Wayand Károly igazgató-tanitó, Radomszky Mihály tanító és Wayandné Drumár Ilona tanítónő negyed- százados működésűk elismeréséül a hármas jubiláló ünnepséget, melynek keretében a járásköri tanítók közgyűlése megállapított programm-pont. Rákosszentmihály intelligens társadalma osztatlan készséggel lelkesedik a méltó jubilálásért. A járásköri tanítók s az elnökség a 25 éves nehéz és becsületes munkáért elismerésünket a járásköri nagy gyűlésük keretében róják le. Helybeli gondnokságunk a rendezés munkáját megkoronázandó el nem mulaszthatja, hogy érdemes tanítóink részére kérő szavát ne emeíje Nagyméltóságodnál. Tiszteletteljes közóhaj-diktálta kérésünk s annak megokolása a következő: 1.) Wayand Károly igazg. tanító részére elismerő-okmány kiadását kérnők, mert nevezett itt, a régi pusztán másodmagával kezdte mindig eredményes munkáját, hol ma már tiz tanerő gondoskodik 740 tanuló lelki fejlődéséről. 2. Radomszky Mihály, Wayandné Drumár Ilona 25-25 évi tanítói munkásságát papíron méltatni nagy feladat lenne, de mindenkor eredményes, igaz munkásságuk mellett szívesen teszünk tanu-bizonyságot. Kivívták a közbecsülést, a szülők s gyermekeink szeretjét. Ez az egész vagyonuk. Erkölcsi sikerük gazdag, erről a jubilálás keretében közös tanúságot teszünk; de az elismerésnek igazi formája az lenne, ha Nagyméltóságod kitüntetné a két igazán reá szolgáló tanitót az igazgatói czim megadásával. Nagyméltóságod a hosszas és becsületes tanítói munkát jutalmazandó szervezte a kitüntető igazgatói czimet s annak járulékát. Ezt tudjuk és csakis ezért lehet erős reményünk a meghallgatásra. . A pestmegyei tanítók egész járásköre és helyi gondnokságunk kéri, hogy a 25-25 év óta sokszor megérett gyümölcsnek egyszer anyagi hasznát is vehesse : Radomszky Mihály és Wayandné szül. Drumár Ilona az igazgatói czim elnyerésével, mert mind a ketten nagy családdal bírók és érdemes tanítók. Kérésünk megismétlése mellett, maradunk Nagyméltóságodnak alázatos szolgái Rákosszentmihályon, 1909 október l2-én. A rákosszentmihályi áll. el. iskola gondnoksága nevében: y Pálfi János elnök. Nagyméltóságu Miniszter Úr! Kegyelmes Uram! A járásköri tanítók és a rákosszentmihályi állami elemi iskola gondnoksága értesülésünk szerint f. évi november hó 6-án óhajtja disz-ülésen megünnepelni három érdemes állami elemi iskolai tanitó hosszú és küzdelmes szolgálatának elismeréséül és az irántuk tanúsított közbecsülés és szeretet megnyilatkozása képen 25 éves jubileumát. A három ünnepeli: Wayand Károly állami elemi iskola igazgató, Radomszky Mihály és Wayand Ká- rolyné szül. Drumár Ilona állami elemi iskolai tanítók. TARCZA Brent Chilton. Irta ; Sz e b en y ej József. A messze nyugaton, különösen az Egyesült államokban vannak ismeretlen nevű, sohase hallott, soha a napsütésbe nem jutott igen nagy emberek. A nagy társadalmi térfogatban elvesznek, elenyésznek, mert a szerénységnek szinte mániákusai s rettenetesen fennszárnyaló kultúra nem is bírja el őket. Nehogy egy nálunk járt ilyen embernek a nyoma valahogyan elveszszen, Brent Chiltonról hadd írok egy kis Írást, azzal a meleg rajongó szeretettel, amely engem régi barátomhoz és annak fiaihoz fűz. Van valami nagy kulturerő ebben a Karoll Brent Chiltonban, ami nálunk exotikusan hat, ami amerikai ízt fog adni az én kis Írásomnak. Egy délután beállít hozzám egy szép szál szőke amerikai ember. Egy levelet nyújt át, bemutatkozik. Ernő öcsém irja a levelet, bemutatja benne Chilton urat és arra kér, hogy Budapesten kalauzoljam, járjak a kezére és mutassam meg neki mindazt, ami öt világ körüli útjában a mi fővárosunkban érdekelné. Melegen szorítottam meg a kezét, mert onnan jött, ahol a gyerekkori álmaim sarjadoztak. A zenei élet és az ezzel összefüggő intézmények volnának azok, amik első sorban érdekelnének, mondja Mr. Chilton és még az nap délután elindultunk a főváros zenei életét tanulmányozni. Elmondta aztán, hogy ő Amerikában a zeneelméletről^ tart előadásokat a felső iskolákban. Ez a zene elméleti oktatás ott szabad ipar, olyan, mint itt a mozgófénykép vagy a táncztanitás. Nincs helyhez és álláshoz kötve, hanem vándor-tanárok meg-meg- állanak egy-egy hónapra valamelyik egyetemen, tartanak egy-egy sorozatos előadást és aztán mennek tovább egy más iskolába, egyetemre, akadémiába, hogy elmondják ott is néhány előadásban a zeneelmélet gyöngyeit, amiben csak a nagy speczialisták vannak olyan messzire, mint semelyik tudományban senki iudósa. Nagy lelkesülés, szent hevület, ami csak zenész emberben foganhat — még tüzeli őket. Az egyesült-államok Board of Schoobja (az iskolaügy tanácsa) képesítést ad nekik a zene-elmélet oktatására, ez a képesítés pedig feljogosítja őket, azt a néhány embert, hogy az amerikai felső iskolákban a zene-elméletet előadhassák, Brent Chilton elmesélte, hogy már öt éve tanít; tart sorozatos előadásokat az egyetemeken, kollégiumokban ; kapott óránként 15—20 dollárt, egy kis vagyont szerzett magának, most pedig egy évre elindult világkörüli útra, mert meg akarja nézni minden országnak a főmuzsikusait, a nagy zenei elemek szülőföldjét, meg akarja ismerni azokat a hatásokat, éghajlati viszonyokat, amelyekben a nagy zenei zsenik nagygyá, zseniálissá nőttek. — Ismeri a magyar zenét ? — kérdeztem. — A magyar zenében a legcsudálatosabb és a világ legelső indulója a Rákóczi-induló, mondta Chilton ur. Aztán elkezdett nekem, a magyar embernek beszélni a Rákóczi-indulóról. És soha szebben arról ember nem beszélt. Szerettem volna, ha azok a nagy magyarok, akik szent áhítattal csüggenek a Rákóczikor hagyományain, akik úgy ismerik a nagy fejedelem nemes lelkét, mint ahogy kevesen ismerik — hallót-
