Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-02 / 18. szám

18. szám. RÁKOS VIDÉKE 3. HÍREK. Rákosszentmihályi fogyasztási szövetkezet. A Rá- kosszentmihályi fogyasztási szövetkezet, melynek igaz­gatósága nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy tagjai számára valami hasznos szolgálatot ne tegyen, megint igen üdvös újítást hajtott végre. Életbelép­tette az úgynevezett vásárlási visszatérítést, melyben a tagok vásárlásaik arányában részesülnek. Az igaz­gatóság erről a szövetkezet tagjait körlevélben érte­síti. A körlevél érdekességét növeli, hogy a szövet­kezet helyzetéről is nagy vonásokban képet nyújt, közönségünk tájékoztatására bizonyára hasznos szol­gálatot tesz, ha tartalmát az alábbiakban közöljük: »Szives tudomásul közöljük, hogy szövetkezetünk folyó évi márczius hó 28-án tartotta IV. évi rendes közgyűlését. Ez alkalommal általános megelégedést keltett és a közgyűlés elismerését vivta ki az az ör­vendetes tény, hogy a szövetkezet 4 évi fennállása alatt jelentékenyen megerősödött és üzletének for­galma az első évhez viszonyítva több mint 100 szá­zalékkal emelkedett. Örvendetes tudomásul szolgált annak megállapítása is, hogy a szövetkezet állandó törekvését képezte tagjai anyagi érdekeinek a gon­dozása és erre való tekintettel főfeladatai közé sorolta üzletkörének oly irányban való fejlesztését, hogy tagjainak szükségletük beszerzése czéljából minél ritkábban kelljen idegen bevásárlási forrást igénybe venniök. Ennek szem előtt tartásával megszerezte a dohánygyártmányok, továbbá a postai értékjegyek és okmánybélyegek elárusitási jogát, felszerelte üzle­tét a vas- és rövidáruk különféle nemeivel, úgy, hogy a tagoknak immár módjukban áll szükségletük túl­nyomó részét üzlethelyiségünkben beszerezni. Ha eh­hez még hozzáteszszük, hogy szövetkezetünk beha­tóan foglalkozik a hús- és tejkérdésnek általános megelégedésre való megoldásával, nyilvánvaló, hogy ez az intézmény háztartásunk olyan fontos tényezője, melyet mindenki csak örömmel üdvözölhet és csak saját érdekében cselekszik, ha az általa nyújtott elő­nyöket kihasználni iparkodik. A múlt évi forgalomból eredő tiszta jövedelemből a tagok a tényleg befize­tett üzletrészeik után 5 százalékos osztalékot, vagyis minden 20 koronás üzletrész után 1 koronát kapnak. Ezen osztalék a tagsági könyvecske előmutatása elle­nében, vasárnap kivételével bármikor, az üzlethelyiség­ben fölvehető. A közgyűlés azt is elhatározta, hogy a szövetkezet ezentúl tagjainak vásárlásaik arányában vásárlási visszatérítést is fog adni. Ezen vásárlási visszatérítést — melynek nagyságát a tiszta jövedelemből mindig a közgyűlés fogja megállapí­tani — május hó 1-étől kezdődőleg léptetjük életbe. Felkérjük ennélfogva tagjainkat, hogy vásárlásaikat könyvecskéjükbe okvetlenül bejegyeztetni szíves­kedjenek. mert csakis igy áll módunkban, hogy az év végén megállapíthassuk azt az összeget, amely után az egyes tagok visszatérítést kapnak. Készpénz­zel vásárló tagjainknak minden feltétel nélkül, hitelt élvező tagjainknak azonban csak akkor lehet igényük a visszatérítésre, ha tartozásukat a vásárlást követő hónap 8-áig kiegyenlítik.» Képviselőválasztóink. A rákosszentmihályi országgyűlési kéviselőválasztók névjegyzékét, mely az 1910 évre szól, május 5-től 25-ig közszemlére te­szik a községházán. Ott mindenki meggyőződést sze­rezhet, hogy benne van-e a névjegyzékben, esetleg pedig felszólamlással élhet. Bővebb felvilágosítással szolgál a mai számunkban közzétett hivatalos hirde­tés, melyre ezen az utón is felhívjuk t. olvasóink fi­gyelmét s megjegyezzük, hogy a »RákosVidék e« előfizetőinek készségesen megtudakoljuk, hogy a névjegyzékbe felvétettek-e, csak szíveskedjenek ez irányban szerkesztőségünkhöz kérdést intézni. Halálozás. Strassenreiter Ignácz kir. tör­vényszéki bírót, Se h v a r c z 1 József kiváló polgár­társunk vejét, a rákosszentmihályi társaság tevékeny és becsült tagját súlyos gyász érte. Édes anyja, özv. Strassenreiter Ignáczné szül. Krach Rozália 1909 évi április hó 27-én este fél 10 órakor rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után életének 70-ik évében elhunyt. A kerepesi temető halottasházá­ban a róm. kath. egyház szertartása szerint ünnepé­lyesen beszentelték és ugyanott örök nyugalomra helyezték ; a résztvevő közönség nagy tömege kisérte utolsó útjára a megboldogultat, kit előkelő rokonság sirat. Az Ehmann-telep jövője. Az Ehmann-telep jövője érdekében elhatározó fontosságú az a moz­galom, mely —mint előre jeleztük—a múlt vasárnap indult meg. Templomot akarnak szerezni a szép te­lepnek. Eh man n Viktor, a telep parczellázó tulaj­donosa gyönyörű, ezer és egynéhány négyszögöl nagyságú telket adományoz a templom czéljára. A kivitelben azonban már is némi vita merült fel a te­lep közönsége kebelében. Az egyik rész kath. kört akar alapítani s ennek kéri az adományozótól a tel­ket, mig a másik a lakosság köréből óhajt templom- építő bizottságot kiküldeni s ennek kezelésére kívánja bízni a templom telket. Úgy halljuk, hogy maga az adományozó is ezt a felfogást követi s nem kívánja a kör megalakítását, illetve adományát nem akarja a körnek átengedni. — A gyűlésen is vitát keltett e két álláspont, holott a boldogulás egyedüli útja az egyetértés lehet. Bizonyos, hogy ezt az egyetértést hamarosan feltaláljuk az E h m a n n -telepen is és szívesen fogják itt is követni a Rákos vidéke többi helységének példáját, melyek az egyetértő buz­galom segítségével csudálatos eredményeket értek el. A nagyközönség úgyis melléjük pártol, az bizonyos. A mi közönségünk mindig ott van, ahol istenes vagy közérdekű czélokért kell áldozni. Hogy kell-e szebb példa, mint a legutóbbi fényes sikerű E hm an n-telepi mulatság, a melyen a legnagyobb dicsőség megint csak a jó közönséget illette meg. Érdekesen és tanulsá­gosan érinti ezt egyik lelkes olvasónk, azEhmann- telep legtevékenyebb alapitó polgára, T olnay Károly, ki hozzánk intézettlevelében többek közta következőket említi: Ami mulatságunkról elég szó esett, az elisme­résből kijutott bőven mindenkinek, a tizenkét tagú ren­dezőségnek is, de én saját felfogásom szerint arra ké­rem a tek. Szerkesztő urat, emelje ki, hogy első sor­ban is telepeink lakosságát illeti a fő rész a dicsé­retből. Ehhez csatolandó az anyaközségünk, melynek elöljárósága, élén a főjegyzővel, nagyszámban kép­viseltette magát. Azonkívül a jó szomszéd, Rákos­szentmihály ifjúsága, sportegyesülete és a vasárnapi asztaltársaság szintén képviseltette magát. Mátyásföld is emlékében tart bennünket, innen is kiváló vendégek vettek részt a mulatságunkon. A »Rákosfalvi 48-as kör« szintén, de még a tarcsai gyárból is megtiszteltek bennünket a résztvevők megjelenésükkel. Tehát ezek fogadják elsősorban leghálásabb köszönetünket; hiszen csakis a megjelent vendégek tették lehetővé a fényes és kiváló sikert. Azért ismételve fogadják mindazok, akik csak pár perezre is meglátogattak bennünket leghálásabb kö­szönetünket. Ehmann- és Huszka-telep, 1909. április 24-én. Tolnay Károly, áll. elemi isk. gondnok. — Lám, a közönségre apellálunk s igazán helyes utón járunk. A közönségben nem lehet csalódni, csak összetartás, egyetértés legyen a vezetőségben, ebben és minden ügyben egyaránt. Lemondás. K origer Ágostné igen nagy és sok irányú elfoglaltsága miatt lemondott a rákosszent­mihályi tulipán szövetségben viselt pénztárosi tiszté­ről, melyet mindenkor nagy buzgalommal töltött be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom