Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-04 / 14. szám

IX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1909. vasárnap, április 4. 14. szám. RÁKOS VIDÉKE T^RSflDflLni'és KŐZGfiZ&flSFIGl HETILAP RÁKOSSZENTHIhÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENT MIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET. A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLY! KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 47. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre .........................8 kor Fél évre................................4 « Negyed évre...........................2 « EGYES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egy hasábos petítsor ára 20 fillér. Közgyűlések hete. A múlt hetet méltán nevezhetjük a köz­gyűlések hetének. Mintha összebeszéltek volna, egész sereg szövetkezet meg egyesület tar­totta közgyűlését a közelmúlt napokban, az érdeklődőknek és érdekelteknek mindenkor nagy csapatát gyűjtve össze a beszámolók és újabb tervezgetések meghallgatására. A gyűlések lefolyásáról szóló rendes tu­dósításokat lapunk belsejében találja a szives olvasó. Ezen a helyen néhány általános moz­zanatot akarnak közelebbi megbeszélés tár­gyává tenni s érdeme szerint méltatni. Anélkül, hogy a többi gyülésező testület érdemét távolról is kicsinyíteni akarnánk, je­lentőség tekintetében ezúttal az első hely két­ségtelenül ami két derék szövetkezetünket il­leti meg. Csaknem egyidős mind a kettő s mindegyik tagjai anyagi érdekeinek ápolásán munkálkodik a maga utján s a maga módja szerint. Nem egyszer volt már alkalmunk arra, hogy ennek a munkálkodásnak az értékét mél­tányoljuk. Úgy a rákosszentmihályi fogyasztási szövetkezet, valamint a Rákosszentmihály és vidéke első takarék- és hitelszövetke­ze t e is a maga nemében mintája lehet a hasonló czélu, reális intézményeknek. Izről- izre tisztességes és tiszteletreméltó, törhetet- lenül ambicziózus, a maga korlátolt, de be­csületes és reális eszközeivel híven, higgad­tan, okosan, czéltudatosan munkálkodó. Leg­főbb büszkesége, hogy a maga erejéből áll, még pedig szilárdan áll a lábán s közérdeket szolgáló czéljait eredményesen közelíti meg. Valami megragadó, imponáló jelenség az minálunk, hogy mi mindent nem tudtak pro­dukálni buzgó és önzetlen emberek a maguk erejéből. Mindig a köz javára, de éppen nem mindig a közönség támogatásával, sőt nem egyszer a közönség közömbössége ellenére. Gondoljuk csak meg, hogy a templomtól és egyházközségtől kezdve a közigazgatási köz­ség megalakításáig minden,-de minden a jobb­mai számú jaink buzgalmából s a magunk erejének hol gyérebb, hol általánosabb egyesitéséből jött itt létre. A közlekedésünk fentartása másfél évtizeden át, az iskoláink szervezése, a fo­gyasztási szövetkezet, a hitelszövetkezet, a társadalmi egyesületek, a vágóhíd, a temető, de sőt a befásitott, árnyas utczák, a Paulusz- téri parkocska és sok minden más, amivel di­csekedhetünk, mind a lakosságunk alig-alig két évtizedes munkálkodásának gyümölcse, melyet a legnagyobb részben a maga erejéből s a maga verejtékével-* teremtett meg. Hiszen ott, ahol ma Rákosszentmihály vi­rágzó nagyközsége elterül, húsz évvel ezelőtt még kaszáló és tengeri földek voltak és nem történt itt semmiféle mesterséges telepítés, nem segítette a helység megalapítását semmi­féle hatósági akczió, nem létesült itt semmi gyár vagy más olyan vállalat vagy intézmény, mely magával vonta volna ide a lakosságot. Csak egy jóvérű kompánia rendezett napfényes vasárnap délután bizarr kirándulást s jókedvre derülve leszúrta botját a tengeri föld végében, elhatározván, hogy itt családias fészket rak, — csendes, békés nyaralócskákat épit, hogy nya­ranta az egészséges levegőjű tájakon, a fővá­ros közelében pihenhessen meg. Sokan kidőltek az alapvetők közül, de lépett helyükbe újabb generáczió, — néhányan még ma is itt vannak — de abban megegye­zik szelleme e társaságnak, hogy nem szűnik meg dolgozni, minden téren és minden esz­közével kedves alkotásáért, ma már R á k o s- szentmihály nagyközségért. Ez a közszellem szülte vagy legalább is ez a közszellem virágoztatta fel és tartja fenn a szövetkezeteinket is. Ebben a közszellem­ben van meg életerejük s ez a legfőbb taliz­mánjuk, melyet féltve őriznek, mint létük leg­biztosabb alapját. Ezért konzervativek mindig egy bizonyos mértékig és ezért zárkózottak és bizalmatlanok kissé minden ujitó, idegen, kevésbbé ismert is kipróbált áramlattal szem­ben. Mindezt ismerni, érteni és érezni kell, hogy valaki gondolkozásuk redőibe belelát­hasson és tetteiket bírálhassa. _____________ k 18 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom