Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-19 / 3. szám
Vili. évfolyam. Rákosszentmihály, 1908. vasárnap, január 19. 3. szám. RÁKOS VIDÉKE TrtRSflDflL/M'és KÖZGfiZDflSflGI HETILAP RÁKOSSZÉMTVIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EOYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYE SÜLÉTj RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENT MIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET. A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLY! KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MKtt.1 KIjKNIKMINDEN VASÁHNAP. Felelős szerkesztő : BALAZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre.........................8 kv>i Fél évre ...............................4 « Neg yed évre..........................2 « EOY ES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér. Nagy-Budapesf. Irta: dr. Harrer Ferencz. III. Megismerkedve a környékbeli községek belső társadalmi állapotával, nézzük már most a fővárossal való társadalmi kapcsolatukat. Ennek megállapítását a személy- és áruforgalom, valamint a kölcsönös állandó vándorlás adatai alapján kíséreltük meg. A személyforgalom körében figyelembe vettük a vasúti-, hajó- s esetleg társaskocsi közlekedés lehetőségeit, feltételeit, nevezetesen a menetidőt (távolságot), a járatok számát és a díjszabást, végül a tényleges igénybevételt (forgalmi statisztika). Az összes tőszomszédos községeknek, Nagykovácsi kivételével, a fővárosba közvetlen közlekedési eszköze van, sőt Dunaharaszti, Albertfalva és Budaörs kétféle, Rákospalota, Rákoskeresztúr, Kispest, Erzsébetfalva, Soroksár és Nagytétény háromféle, Újpest és Budafok pedig négyféle közlekedési eszközzel rendelkezik. A közlekedési eszközök számával, de még inkább nagy vasúti, helyi érdekű, illetőleg közúti vasúti jellegével arányban áll az igénybe vehető járatok száma. így, menetet és jövetet külön- külön számítva, Újpestnek naponkint nem kevesebb mint 799 járata van nyáron és 746 télen, Erzsébetfalvának télen-nyáron 445, Rákospalotának nyáron 387, télen 358, Kispestnek télen-nyáron 326, Budafoknak nyáron 134, télen 122 s száznál több járata van még Rá- kosszentmihálynak, Czinkotának, Soroksárnak és Albertfalvának. . A menetidő Újpestre, Rákospalotára, Kispestre, Erzsébetfalvára a 15 perczet nem haladja meg, Dunakeszi, Rákosszentmihály, Qzinkota (Mátyásföld), Rákoskeresztúr, Soroksár és Budafok pedig 30 perczen belül érhetők el. A legolcsóbb menetdij a legtöob szomszédos községbe nem nagyobb 40 fillérnél; még olcsóbbá teszik azonban a közlekedést a térti-, füzet- és havi vagy évi bérletjegyek, melyek egyik vagy másik faja csaknem minden viszonylatban igénybe vehető ; ezenkívül a munkások és tanulók külön kedvezményt kapnak. Mig a most ismertetett adatokból a szomszédos községekkel való személyforgalom alakulási képességére lehet következtetést vonni, addig a forgalmi statisztika a már meglevő forgalomba enged betekintést ; meg kell azonban jegyeznünk, hogy a tényleges utasok száma a kimutatottaknál jóval nagyobb, mert az utóbbiakban a bérié t- jegyes utasok nem foglaltatnak benn és az adatok is már két évesek. Ha tehát szem előtt tartva ezeket, látjuk, hogy a fővárosnak Újpesttel és Rákospalotával való forgalma évenkint 4,957.227 utast tesz ki, a Kispesttel való 1,777.182-öt, az Erzsébetfalvával való 1,231.466-ot, a Budafokkal való 797.153-at; a Rákosszentmihálylyal és Soroksárral való forgalom pedig a 200.000 utast meghaladja, akkor már képet alkothatunk magunknak a főváros és a környékbeli községek társadalmi kapcsolatának bensőségéről. A főváros és a szomszédos községek kölcsönös áruforgalmára nézve, sajnos, részletes, megbízható adataink nincsenek s ezért csak az irányokat jelezhetjük. Ami a fővárosnak mezőgazdasági termékekkel való ellátását illeti, ebben Újpest, Rákosszentmihály, Erzsébetfalva, Albertfalva és Kistétény egyáltalában nem, Kispest pedig csak kis mértékben vesz részt, mert e községekben a mezőgazdasági művelés alatt álló terület csekély, a fogyasztók száma ellenben nagy, ami szintén rámutat e községek városias jellegére. Már nem a váro- siasságnak, de a fővárossal való gazdasági szolidaritásnak magasabb fokát mutatják azon községek, melyek mezőgazdasági termékeik túlnyomó részét a fővárosba szállítják ; ezek Rákospalota, Rákoskeresztúr, Dunakeszi, Főt, Csömör, Czinkota, Soroksár, Negytétény, Budaörs, Törökbálint és Nagykovácsi. Kisebb jelentőséget tulajdonítunk a bekapcsolás szempontjából a főváros szerepének a községek ipari és kereskedelmi szükségleteinek ellátásában, mert ha ennek nagyobb mértéke a társadalmi szolidaritás magasabb fokát is jelzi, a közigazgatásra különösebb befolyása nincs. Mai számunk 12 oldal.
