Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-19 / 3. szám
2. RÁKOS VIDÉKE 3 szám. ' Külön vizsgálat tárgyává tettük a szomszédos községek és a főváros közt folyó kölcsönös állandó vándorlást, mely egyfelől a községekben lakóknak a fővárosba, hivatásuk gyakorlására való rendszeres bejárásában, másfelől a fővárosi lakosságnak a szomszédos községekben való nyaralásában nyilvánul. A rendes foglalkozásukat a fővárosban űző környékbeli községi lakosok száma, családtagok nélkül, a 17.000-et meghaladja, amely szám, ha a családtagokat hozzáveszszük, legalább 60,000-re emelkedik; ennyi ember él tehát állandóan a fővároson kívül, élvezve ennek minden előnyét és mentesítve terheitől. E népességnek túlnyomó része Újpest, Rákospalota, Rákosszentmihály, Czinkota, Rákoskeresztúr, Péczel, Kispest, Erzsébetfalva és Budaörs községekre esik. A szomszédos községekben nyaraló népesség száma pedig mintegy 18.000 lelket tesz, kik nagyrészt Rákospalota, Rákosszentmihály, Gzinkota. Péczel, Törökbálint és Budakeszi községek közt oszlanak meg, de tekintélyes szám nyaral Dunakeszin, Csömörön, Rákoskeresztúron, Kispesten (Pusztaszent- lőrincz), Budafokon, Kistétényben, Nagytétényben, Budaörsön, Pesthidegkuton és Solymáron is, vagyis a könnyebben megközelíthető erdős vidékeken. Meg kell jegyeznünk, hogy egyes községekben, mint Újpesten, Budafokon, a fővárosban lakó emberek állandó foglalkozást űznek. Van még számos egyéb viszonylat is, mely a fővárosnak a szomszédos községekkel való kapcsolatára utal, de ezek fejtegetésébe itt nem bocsátkozhatunk. Megállapíthatjuk azonban már az előadottakból, hogy a gazdaságilag s általában társadalmilag a fővároshoz kapcsolódó községek köre széles, sőt hogy közülük Újpest, Rákospalota, Rákosszentmihály, Czinkota egy része, Kispest, Erzsébetfalva, Albertfalva, Budafok és Kistétény városias jellegű fejlődést mutatnak. E községek a fővárossal többé-kevésbbé össze is épültek. A városiasulás arányában természetesen növekednek a községek közszükségletei és kifejlődnek a kielégítésükre szolgáló berendezések és intézmények ; a közigazgatás akalmazkodásának a társadalmi fejlődéshez határt szabnak azonban a községek anyagi eszközei és közhatalmi jogosítványai. Vázoljuk tehát röviden a főváros szomszédos községeinek közigazgatási állapotát és ennek pénzügyi s hatásköri kereteit. Szabályozási terve egy községnek sincs; a fővárosi közmunkák tanácsa foglalkozik azonban Er- bertfalva, Budafok, Kispest és Erzsébetfalva szabályozási tervével, sőt az utóbbi község maga is készíttetett tervet, melynek tárgyalásába a közös érdekek biztosítása végett a fővárost is bevonta ; a Iejt- mérezés részint elkészült, részint folyamatban van Újpesten, Kispesten és Erzsébetfalván. — Építési szabályzata és pedig részint községi, részint községre vagy járásra szóló törvényhatósági, a legtöbb községnek van ; a szabályzatok többnyire biztosítják az utteriiletek ingyenes átengedését; a parcella minimumok főleg 150—250 négyszögöl közt mozognak (a főváros külső területein a minimum 300— 1000 négyszögöl), az építkezés intenzitása, nevezetesen az emeletek száma korlátozva nincs s a nyara I ó s z e r ii építkezés csak Rákosszent- m i h á 1 y o n, M á t y á s f ö 1 d ö n (Czinkota), Pusztaszentlőrinczen (Kispest) és Rákoskeres z- tur egy részén kötelező; általában gondoskodnak a szabályok a kutakról, az eső- és szennyvíz levezetéséről és a pöczegödrökről. — A községeknek a fővárossal s egymással való útösszeköttetései (4 állami, 18 törvényhatósági és 22 viczinális út) kedvezőek. A fejlettebb községekben a belső utak egy része burkolva van; igy kő- vagy aszfaltburkolatú utcza van Újpesten 17 (692.000 kor. befektetés). Rákospalotán 10, Kispesten 1, (az Üllői-út), Erzsébetfalván 2, Soroksáron és Csepelen 1, Albertfalván 1 és Budafokon 14; ezeken kivül van több makadam út is ; a járdák, melyek költségei többnyire kizárólag vagy részben a háztulajdonosokat terhelik, nagyob- bára kavicsoltak ; kő vagy aszfaltjárda van Újpesten 49 (1,233.156 kor. befektetés), Erzsébetfalván 2 ut- czában és Budafokon. — Csatornázás rendszeresen csak Újpesten történik, hol eddig 30 kim. csatorna épült 600,000 kor. költséggel, melynek kétharmadrészét szabályrendelet értelmében a háztulajdonosok viselték; fedett szennyvizlevezető csatornák vannak még Rákospalotán, Erzsébetfalván és Budakeszin. — A szemét eltakarítását a község csak Újpesten (a háztulajdonosok 4 százalékos pótadójából) és Rákospalotán végezteti. — Az árviz veszedelme ellen Csepel felső részének kivételével az összes dunamenti községek védve vannak. — A vízzel való ellátás általában kedvező, amennyiben a viz Albertfalva és Budakeszi kivételével bővében van és Újpest, Soroksár s Albertfalva kivételével jó is; Budafoknak 350.000 kor. értékű vízvezetéke van, melylyel szerződéses megáilapodás alapján Kistétényt is ellátja; kisebbszerii vízvezetékek vannak Rákosligeten és Mátyásföldön is! — A közvilágítás általában többkevesebb kőolaj lámpával történik ; Újpestet a fővároséval lényegileg azonos feltételű és lejáratú (1910) szerződés alapján az Általános osztrák-magyar lég- szesztársulat látja el íégszeszvilágitással; Kispest, Erzsébetfalva, Soroksár és Budafok községeknek pedig villamos köz- és magánvilágitásra, valamint erőátviteli áram szolgáltatására van 1898—99-ben kötött szerződésük; az első három község szerződése 60 évig tart és pedig 40 évre a vállalkozókra nézve kizárólagos joggal, Budafoké 50 évre szintén kizárólagossággal, a kizárólagosság olykép értetvén, hogy a községek a közterületeket a szerződéses vállalkozóval tartoznak világíttatni más — nem villamos — rendszer engedélyezése esetén is; a közvilágítás czéljára szolgáltatott áram költsége a négy községben hektowatt óránként 25, 2‘9, 3,65 és 3 5 fillér, mig a fővárosban 3‘6 fillér; a magánfogyasztás dijai magasabbak, mint a fővárosban ; az ingyenes hárain- lás az első három községben a 60 év, Budafokon csak 70 év után következik be és a beváltás az első időben a becsáron felül történhetik csak ; a szerződések egyébként lényegileg azonos feltételüek. — A tűzoltásról a nagyobb községek eléggé gondoskodtak, amennyiben általában megfelelő felszerelésük van, a szolgálatot többnyire a községek által szub- venczionált önkéntes tüzoltó-testületek látják el; Újpesten községi tüzojtóság van a legmodernebb felszereléssel. — A rendőri szolgálatot Újpesten és Rákospalotán a fővárosi államrendőrség látja el (a rendőrségi hozzájárulás évenként Újpesten 4258 kor., Rákospalotán 200 kor.); szervezett községi rendőrség van Kispesten, Erzsébetfalván, Soroksáron és Budafokon. — A közegészségügyi intézmények kevéssé vannak kifejlődve; a nagyobb községekben van ugyan orvos és gyógyszertár, de a járványkórházi primitiv kereteken kivül csak Újpesten van kórház és pedig a gróf Károlyi család által fentartott nyilvános jellegű kórház (100 ágygyal) és egy alapítványi, egyesületi és községi egyesült erővel fentartott gyermekkórház (30 ágygyal); fürdő is csak kevés helyen van (Újpest, Rákospalota, Erzsébetfalva). — Szegényház van Újpesten (30 ember számára), a szegényteher Újpest kivételével nem magas, sőt többnyire a külön szegényalap jövedelmében fedezetet talál. — Az óvodák és az elemi iskolák államiak és felekezetiek; rendszerint mind a kétféle van a községben ; községi elemi iskolák csak Újpesten (19.450 kor, fentartási költséggel), Rákos-
