Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-01 / 44. szám

4. RÁKOS VIDÉKE 44 szám. De bár a láng alábocsátva ég is, Mindegyre feltörekszik nyelve mégis — Mint szív, mely — sújtsd le bár a föld felé — Mégis csak fölfelé tör, fölfelé! Radó Antal. Közoktatásügyünk 1909-ben. Az 1909. évi állami költségvetés Vl-ik füzete igazi közoktatásügyi programm, mely minden tanin­tézet fejlesztéséről és a tanügygyel foglalkozók min­den csoportjáról a lehetőségig gondoskodik. Az óvodáktól a főiskolákig, az óvónőktől az egyetemi professzorokig mindenki megtalálja benne az őt érdeklőt, a neki kedveset, szükségeset s hogy a megélhetést biztosítani hivatott fizetés és status­rendezés, valamint az iskolák bővítése és szaporítása csak évek sorára beosztva, tehát csak részletekben vitetik keresztül, az az állam teherviselő képességé­nek s az ennek elbírálásánál elengedhetetlen óvatos­ságnak természetszerű folyománya. Hogy e részle­tekben történő rendezés mellett is mily teher háram­lik az államra, legjobban jellemzi az, hogy a köz- oktatásügyi tárcza kiadási rovata egy év alatt 7 millió koronával (89 millió koronára) emelkedik. Legtöbb költséget természetesen az intézetek fejlesztése igényel, jelentékeny összeget képvisel az újonnan épülő sebészeti, a belgyógyászati és az elmekórtani klinika, a klinika mellett létesítendő s 800 beteg elhelyezésére tervezett közkórház építésé­nek 1909. évre eső részlete, az állami középiskolák fejlesztésére és a nem államiak segélyezésére szánt összeg, nemkülömben az anyagi terhek súlya alatt görnyedő községekben fennálló elemi népiskolák fejlesztésére, illetve újak szervezésére szükséges épü­letek felállítása. Ezen utóbbi szükséglet egymaga 9 Jó helyen járok-e? Ez volna az én világlátott bará­tom? A rettenetes huszár, a vérszomjas tigrisvadász? Végre ő vett észre. Hirtelen felszökött és felém sietett, A fekete asszonyka ámulva emelte rám sze­meit, aztán el akart illanni. De a házi gazda rászólt idegen nyelven, amelyből semmit sem értettem. — Feleségem — Dalajanti ... — mondta be­mutatáskép, amint az asszonycsudát szemügyre vet­tem. De nem beszélhetsz vele, mert semmiféle is­mert nyelvet nem ért. S valóban, amit ők ketten morogtak és sziszeg­tek, annak semmiféle nyelvtanát még meg nem Írták. A fekete nő leguggolt a dívány sarkába és maga elé merengett. Többé nem is törődött velünk. — Lásd ennek a csöppségnek, Dalajantinak kö­szönhetem az életemet. Amikor az indiánok rám tá­madtak, ő eléjük állt, felfogta a késüket ; sebekkel borítva maradt ott, inig engem elhurczoltak; de aztán éjjel rájuk zárta a pajtámat, felgyújtotta, hogy mind ott vesszenek s engem kiszabadított. Azóta hű­ségesen velem tartott s elkísért hazámba is, mert nem tud élni nélkülem. Nem győztem bámulni, milyen más emberré lett Pista. A sárgaláz annyira el gyötörte, hogy dali- ásságából se maradt meg semmi. — Hm ! Vizsgálgatsz ugy-e ? — és vigyorogva né­zett a szemem közé. Tudom, azt kérded magadban : Mit akar ezzel a sok madárral ? Ápolgatja őket, kereskedik velük. A legártatlanabb foglalkozás a világon ! No hát nem okoz már más örömet, mint a feleségem örö­millió koronát igényel, amelyből 1909-re 1. részlet­ként 1 millió és négyszázezer koronát kér a közok­tatásügyi kormány. Az 1907 j 8. tanévben 250 olyan állami iskola volt, ahol 1 — 1 tanítóra 80-nál több mindennapi tan­köteles jutott s mivel ez főleg nemzetiségi vidéke­ken a nemzeti népnevelés sikerét is koczkáztatja, egyelőre a legégetőbben szükséges pótlásokra — 125 uj állás szervezése vétetett tervbe. Ezenkívül szerveztetik újonnan létesítendő állami iskolákban 375 tanítói állás. Gondoskodik e költségvetés a tan­ügy minden munkásáról. A gimnáziumok, reálisko­lák, valamint a felsőbb leányiskolák tanárai részére megnyittatik a VII., a polg, iskolák és a gyógy- paedagógiai tanintézetek tanítói részére pedig a Vili. fizetési osztály. Nem kerülte el a kormány figyelmét a fizetési osztályokba nem sorozott s a főváros kör­nyékén is magasra emelt lakbérek folytán nehéz helyzetbe került tanítók sorsa sem, mert e költség- vetésben felhatalmazást kér az országgyűléstől, hogy hat község — köztük Rákosszentmihály és Rákos­liget — állami tanítóinak az eddigi igazán tarthatat­lan 200 koronás lakbéren felül 220 kor., 3 község — közte Czinkota—Mátyásföld — áll. tanítóinak pedig 160 korona lakbérpótlékot engedélyezhessen. E lak­bérpótlék következményeként folyósítani óhajtja a kormány a nevezett tanítók részére személyi pótlék­ként azt a külömbözetet is, amely jelenlegi fizetésük és a magasabb lakbércsoportban lévő tanítók részére törvény szerint Járó magasabb fizetés között van, úgy, hogy a rákosszentmihályi és a rákosligeti taní­tók kezdőfizetése lakáspénzzel együtt az eddigi 1200 korona helyett 1620, a mátyásföldieké pedig 1460 korona lesz. Az egész országban nagy kedvvel felkarolt s a Rákosszentmihályon is bemutatott művészi csipké­mé és ő bolondul a madarakért. Ez most már a sor­som, — És belenyugodtál ? — Hát ki nyugodhatik bele a sorsába? Tudod, ki a szerencsés ember? Az, akinek nem a körülmények, hanem ő maga tűzi ki élete legfőbb czélját; akinek a czélért való küzdelme egyúttal legédesebb szenve­délye s a kinek e vágy és szenvedély kielégítés nemcsak gyönyört, hanem anyagi sikert és dicsősé­get is szerez. — Hol tanultad ezt a bölcseséget ? Te, aki so­hase bújtál könyvet. — A magány az volt az én mesterem. S az élet a cenzorom. Levizsgáztam előtte becsület­tel .. . Most már tisztában vagyok mindennel. Jaj annak, aki becsvágyát nem birja összeegyeztetni a mindennapi kenyérkeresetével: akinek csak a kénysze­rűség jelöli meg hitvány czéljait; aki sisiphusi köveket gördít, amikor jupiteri villámokat kívánna, és tán tudna is olimpusi játékot űzni ! — Akkor hát te boldog vagy. — Eh ! — szakított félbe hirtelen, még mindig jobban jártam, mint száz iskolatársunk, Hányán készültek Athénbe és Kutya-Bagosra jutottak ! Kaczagott keserűn ezen az ötletén s magam is nevettem, _ — Ott van Kelemen barátunk. Tán költő volna, de csak szabad idején lantol, mert polgári állása életbiztosító ágens. Akik e hivatalt adták neki, nyil­ván abból indultak ki, hogy ha már a verseivel öl,

Next

/
Oldalképek
Tartalom