Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1908-12-06 / 49. szám

49 szám.

RÁKOS VIDÉKÉ

3

monda és pletyka megtévesztésével szemben, kellő biztonságot szerez mindenkinek.

Az okmányokból külön is kiemeljük azt a fontos adatot, hogy a vasútnak az engedélyezésétől számított két éven belül okvetetlenül ki kell épülnie. Egyebekben utalunk magára a világosan és érthetően megszerkesztett szövegre, amint itt következik :

Törvényjavaslat

a kerepes—gödöllői helyiérdekű vasút engedélyezése tárgyában.

1. §. A minisztérium felhatalmaztad!«, hogy a budapesti helyi érdekű vasutak részvény-társaság budapest—kerepesi vonalának Kerepes állomásából kiágazólag Mogyoród község határának érintésével a m. kir. államvasutak gödöllői állomásáig vezetendő gőz- és villamosüzemre berendezendő helyi érdekű vasutat az 1880. évi XXXI. és azt kiegészítő 1888. évi IV. törvényczikkekben foglalt feltételek alatt engedélyezhesse.

2. §. A kereskedelemügyi miniszter az előző §-ban említett vasút engedélyezésének megtörténtéről az 1880. évi XXXI. törvényczikk 1. §-a értelmében az országgyűlésnek jelentést teend.

3. §. Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi miniszterek bízatnak meg.

Budapest, 1908. október hó 9-én.

Kossuth Ferencz, kereskedelemügyi m. kir. miniszter.

Indokolás

a budapesti helyiérdekű vasutak részvénytársaság budapest— kerepesi vonalának folytatásaként tervezett kerepes—gödöllői helyi érdekű villamos és gőzüzemű vasút engedélyezéséről szóló törvény- javaslathoz.

Tisztelt Képviselőház ! A budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaságnak az 1908. évi XXIII. törvényczikk alapján villamos üzemre átalakítandó hálózata egyik részét a budapest—czinkota—kerepesi vasútvonal alkotja.

vette kutatóan, lankadó reménynyel és várt egy meleg pillantást, egy gyöngéd mosolyt, ami azt jelentette:

— Várj édes Ilikém. Mindjárt vége és a tied leszek.

Hiába. Gábori buzgón figyelt a kártyára és egyetlen ambicziója az volt. hogy az öreg Naszódi elismerje róla:

— No nem felejtetted még el.

Már vége a fele útnak, már a kétségbeesés környékezi az asszonyt. Tart, egyre tart a végtelen játék. Az asszony nem tud már nyugodtan maradni. Megmozdul, az ura felé hajlik, de ő nem veszi észre. Zavartan szólal meg:

— Laczi, kérlek . . .

Laczi nem néz fel a kártyából, De felel:

— Parancsolj, édes.

— Laczi, éhes Vagyok, mondja az asszony.

A hangja elfúló. Várja, hogy most összedőljön a hómező, megálljon a vonat, de legalább is rögtön szétrebbenjen a játék.

De nem rebben szét. Gábori most már felnéz és azt mondja:

— Igen, Ili, hisz’ van étkező kocsi.

És játszik tovább nyugodtan. Az asszony elré- míilten néz körül. Segítséget vár valahonnan. Az ügyvéd, a negyedik, aki nem játszik, megszólal:

— Bizony én is mennék ozsonyázni. Ha parancsolja nagyságos asszony . . .

Ennek a vasútvonalnak fokozatosan egész Gödöllőig való kiépítését a társaság már évek óta kilátásba vette, de különösen a gőzüzem szempontjából felmerült nehézségekre való tekintettel tervét meg nem valósíthatta, mig nem most egész hálózatának villamos üzemre való átalakítása kapcsán a villamos közlekedés nyújtotta üzemi és forgalmi előnyök segítségével képessé válik a folytatólagos kerepes— gödöllői vonal megépítésére is, amennyiben e vonalnak létesítésénél még fokozottabb mérvben érvényesülnek mindazok a szempontok, melyek a budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság hálózatának villamos üzemre átalakítását, különösen a székes- főváros élelmezési és lakásviszonyainak javítása tekintetéből kívánatossá és pénzügyileg is lehetővé tették.

A vasútvonal létesítését ezen közérdekű szempontokon kiviil a társaságnak gazdasági érdekei is indokolják. A budapest —gödöllői vonal mentén fog ugyanis elhelyeztetni a villamos üzemre átalakítandó hálózat egyik központi áramfejlesztő telepe s igy a társaságnak azon törekvése, hogy Gödöllőig tervezett vonalát a m. kir. államvasutak Gödöllő állomásába is bekapcsolja, üzemi szempontból jogosult, amennyiben a csatlakozás segélyével a Gödöllőtől északra eső szénvidékeken beszerzett szénszükségletét saját vonalán önkezelésben szállíthatja és ezzel a m. kir. államvasutak amúgy is felette túlterhelt budapesti állomását tehermentesíti.

Egyébként a m. kir. államvasutak pénzügyi érdekei szempontjából sem tehető észrevétel a vonal, illetőleg a csatlakozás létesítése ellen, mert a budapest—gödöllői helyi forgalom már is oly mérveket ölt, melynek lebonyolítása az államvasutak elsőrangú fővonalát a távolsági forgalom kiszolgálásában kor- látozza s igy egy újabb uíirány megnyilta annak forgalom-szabályozó hatása folytán a m. kir. állam- vasutakra hátrányos semmi esetre sem lehet.

A tisztelettel előadott szempontok vezettek akkor, a midőn a társaságnak a kerepes—gödöllői folytatólagos vonalra az előmunkálati engedélyt még az 1906. év folyamán kiadtam. Ezen előmunkálati engedély alapján a társaság a vasútvonal műszaki műveleteit

A nagyságos asszony az urára néz, az ura makacs nyugalommal játszik tovább. Az asszony rámereszti a szemét, és magában hangtalanul kérdezi:

— Hát eleresztene? Félesztendei házasság-után? Magamban? Egy idegen emberrel? Akivel be is csaphatom ?

Gábori mit sem tud ezekről a viharos kérdésekről. Olimpusi nyugalommal oszt és laposan, de melegen rápillantva a feleségére, szól:

— Menj, édes.

Az asszony összeszoritja az ajkait és válaszol magának :

— Hát vége. Vigasztalódom. Már kedvesem van. Nyúl a keztyüje után és ránéz az ügyvédre. Csak most nézi meg. Czirmos szőke bajusza van az ügyvédnek. álián kis légyszakái. Félig már felállt, de nem tudja, mi lesz, jön-e az asszony? Nagyon türelmetlen és borzasztó félszeg és olyan szimpla, hogy még csúnyának sem lehet mondani. És félig álba, félig ülve aggodalmas arczczal, összeránczolt homlokkal szól:

— Bizony, gyerünk nagyságos asszony, már nagyon éhes vagyok.

Az asszony egészen belédől, belésemmisiil a bőrpárnák közé. Még egy nagyot tekint a férfira, aztán mintha a szemével visszadobná a^ képét, mint mikor az izetlen ételt kiköpi az ember. És csendesen mondja:

— Nem megyek, ügyvéd ur, a fejem fáj.