Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-12-20 / 51. szám
51 szám. RÁKOS VIDÉKE 3 tiszti körökben tapasztalható nagy érdeklődés, hanem a földbirtokosok közt is, akiknek bevonásával tervezik az országos gazdatiszti nyugdíjalap megvalósítását. A nagygyűlés tagjainak különben nemcsak a napirendre tűzött gazdatiszti nyugdíj stb. kérdéseiről való vitákban lesz módjában résztvenni, hanem a gazdasági ismereteiknek gyakorlati bővítésében is. »A háziorvos« czimü népszerű egészségügyi folyóirat most megjelent, 36 oldalra terjedő karácsonyi száma egész sorozatát hozza az általános hygienia körébe vágó közérdekű és tanulságos czikkeknek, így dr. Preisich Kornél egyetemi tanár, kórházi főorvosnak a »A vörheny járványról«, dr. Kovács Aladárnak »A tüdőbetegeket gondozó intézetekről«, dr. Schwarcz Gusztávnak »A postai alkalmazottak egészségügyi viszonyairól«, dr. Bród Miksának »A szabók hygienájárók, dr. Kemény Ignácz törzsorvosnak »A gyermekek nemi felvilágosításáról«, stb. stb. irt nagyérdekü értekezései, nemkülönben Abádi Imre tárczája: »Emberek között«, Gyulai György Károly tanár, közegészségi iró tanulságos czikkei, dr. Luigi Bar z et ti olasz orvosnak »A felesleges vakbél« czimen irt pompás karczolata, továbbá a nagyszámú, különösen tanulságos »Apróságok« igazán érdekessé teszik a mindjobban-jobban terjedő lapot, melyet mi is melegen ajánlunk olvasóink b. figyelmébe annál is inkább, mivel a lap előfizetési ára egy évre 2 korona 40 fillér, tehát olyan csekély összeg, melyet a szerényebb vagyoni viszonyok között élő ember is könnyen nélkülözhet és amely sehogysem áll arányban a lap gazdag szellemi tartalmával. »A háziorvos« szerkesztősége és kiadóhivatala: Budapest, VI., Andrássy- út 27. sz. alatt van, ahova az előfizetések beküldendők. Ingyen tenyésznyulak. Ingyen oszt tenyész- nyulakat a »Házinyultenyésztés és Értékesítés« czimü házinyultenyésztési szaklap kiadó- hivatala, Csillaghegyen, Budapest mellett, a házinyultenyésztés népszerűsítése czéljából. Pusztán azt köti ki, hogy az utódokból egynéhány példány visszaszolgáltassák. A lapot Auffenberg János tanár szerkeszti, főmunkatársa Andrássovich Géza, nyuÜigyi eladó. Előfizető ára egy évre 4 kor., félévre 2 kor. Földomlás, Mihályi József mogyoródi kutásó Hegedűs József mogyoródi udvarán kutásással foglalkozott, miközben az épülőfélben levő kút fala beomlott és maga alá temette Mihályit, ki a súlyos sérülések következtében a földomladékban meghalt. Karácsonyi bevásárlások alkalmával nem szabad elmulasztani, hogy P a p e k József bőr- és bőrdíszmű specziálista csuda szép raktárát meg ne tekintsük a R á k ó c z i-uti »Fehér ló szálló« épületében. Ördöngős ember ez a mátyásföldi Papek József: annyi ötlet, leleményesség és Ízlés dicséri a munkáját, hogy elég lenne egy tuczat versenytársának. Csupa tetszetős, praktikus, használható árut készíttet s innen a nagy népszerűsége, mely szárnyára kapta és kényezteti. Raktárán a hazai ipar különleges remekein kívül gazdag kiállítását találjuk a legválasztékosabb külföldi czikkeknek úgy, hogy valósággal vonzó látványosság maga ennek a sok mindenféle szépséges portékának a megtekintése is. A tapasztalt vevő jól tudja ezt, azért olyan zsúfolt napról-napra a Papek József boltja. A lóvasút forgalma. A rákosszentmihá- lyi lóvasúton ez év november hónapjában 47590 személy utazott s 3679 kor. volt a bevétel. Tavaly novemberben 39170 egyén használta a lóvas- utat és a bevétel 2978 koronára rúgott. Az év elejétől kezdve 1908-ban 597003. 1907-ben 538856 volt az utasok száma, bevétel pedig 1908-ban 49906 kor. 1907. évben pedig 45090 kor. volt. Bőröndös, szíjgyártó munkákat kiváló szakértelemmel végez Goreczky Ferencz, a rákosszent- m i h á 1 y i a k kedves ismerőse. Köztudomású, hogy Goreczky fényes uj üzletet rendezett be a Jó- zsef-köruton, a B a r o s s-utcza sarkán, hol finom bőrárukból dús készletet tart. Ez a kiváló magyar mester szakmája egyik legjelesebb képviselőjévé fejlődött s különösen tetszetős és szolid munkájával arat sok elismerést. Praktikus és szép czikkei alkalmas karácsonyi ajándékul kínálkoznak, miket olcsó árai fokozottan kelendőkké tesznek. Karácsonyi hirdetéseinkre felhívjuk f. olvasóink szives figyelmét. S A R N O K. Márta kisasszony. Irta : Prém József. Idegen fürdőhelyen töltöttem a nyarat. A fenyves hegység sűrűjében eldugott villatelepnek legérdekesebb hölgye Márta kisasszony volt. Előttem legalább az. Magas, karcsú alak, parancsoló tekintet, gúnyos modor, bizalmatlan merevség a vonásaiban, mindez már az első napon fölkeltette figyelmemet, sőt erős érdeklődésemet. Valamikor láthattam ezt az arczot, de hol ? Aztán bántott, hogy ennek a leánynak az ajkát soha mosoly be nem sugározta. Pedig, ha csak egy kissé hiú: úgy mindig mosolyog, oly széppé tette minden kis vidámság. Mert tudott vidám lenni, de csak akkor, ha senki sem látta. Véletlenül meglestem egyszer, amikor a kis Izával labdázott. Milyen pirossá vált az arcza, milyen édesen nevetett s milyen bájossá tette egész lényét a dévajság. Barátaim kinevettek. Nem fért a fejükbe, mi különöset találok ezen a leányon. — Hát érdekelhet egy nevelőnő ? — Nevelőnő? — Közönséges gouvernante ? — Ohó, tiltakozom, hogy közönséges ! — Aztán gyűlöli a magyarokat. Csak hallanád, hogy szidja őket. Milyen kicsinylő megjegyzéseket tesz rájuk. — Hisz nem is ismer. — De látja, hogy magyar vagy. Vigyázz: kinevet! Éppen a kert mellett haladtunk el, ahol Márta kisasszony is Izával sétált. Tán hallotta is ami magyar beszédünket és sötét tekintetet röpített át hozzánk. — Na már most meg kell ismerkednem vele! Kiáltottam fel. Most már igen ! Hátha az, akire oly nagyon emlékeztet .. , Egy bánatos utitársam . . . Aztán kiváncsi voltam, hogy miért lobban fel a harag éjsötét szemeiben, ha csak említik is előtte szép hazánkat? Miféle rettentő emlék lehet, hogy szivecskéje elfordult a lovagias nemzettől? Néhány napra rá bemutattak Márta kisasszonynak. Furfanggal járt a dolog. Előbb megismerkedtem a saját úrnőjével, a kis Iza anyjával. O aztán megtette nekem a kívánt szívességet, nem is sejtve: miféle titkos czélom van. Csakhamar mindennapi
