Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-29 / 48. szám
2 RÁKOS VIDÉKÉ 48. szám 2. §. A mészárosok, hentesek, korcsmárosok — illetve mindazok, akik közfogyasztás czéljából állatokat vágni óhajtanak, tartoznak ezen szándékukat a vágatás előtt legalább 6 órával a községi elöljáróságnál a j ári at előmutatása és a husvizsgálónál a járlat átadása mellett bejelenteni. 3. §. A húsvizsgáló köteles a vágásra kitűzött időben a vágóhídon jelenteni az állat azonosságát és egészségi állapotát megállapítani. 4. §. Marhalevéllel el nem látott, valamint az azonosság vagy tulajdonjog szempontjából kifogás alá eső állatnak levágása megtiltandó és az állat őrizet alá veendő. 5. §. Mindennemű állat levágása csak nappali órákban — természetes világítás mellett történhetik, — kivételt csak a kényszervágási esetek és a Mózes vallásuak szombatja — képeznek ; midőn az illetők oly világításról tartoznak gondoskodni, melynél a szakértő kötelességének teljesítését végezheti. 6. §. A vágatás a következő időben végzendő : április 1-től október 1-ig reggel 4 órától d. e. 9 óráig, d. u. 3 órától 8 óráig; október 1-től április 1-ig reggel 7 órától d. e. 10-ig, d. u. 2 órától 4-ig, Megjegyeztetik, hogy Rákosszentmihályon az ujvágóhi- don egyszerre 3 szarvasmarha és 4 sertés is vágható és egymást a mészárosok és hentesek munkájukban nem zavarhatják ; de ha a község fejlődése folytán az összes vágásokat egy időben végezni nem lehetne, akkor a vágatás sorrendben történik, melynek órája közös megállapodás szerint lesz meghatározva és megszakítás nélkül egyhuzamban végzendő, 7. §. Minden vágatás után a vágatást teljesítő tartozik a vágóhidat a vértől és hulladéktól teljesen kitisztítani, a padozatot, falakat, csatornát azonnal lemosatni és a vágóeszközöket megtisztítani. Általában a közvágóhídon nemcsak a helységek legyenek tiszták, hanem a személyek is. A községi elöljáróság, ha a tisztogatás rendesen nem végződnék, a mulasztók költségére a tisztogatást teljesitteti és ellenük a feljelentést kihágás miatt megteszi. Általában pedig a vágóbiztos felelős a vágóhíd tisztántartásáért. 8. §. Az esetben, ha az elöljáróság szükségét látná, a vágóhíd tisztántartására, a husvizsgálő mellé szolgát is alkalmazhat, de ezen esetben a vágóhíd TÁ R C Z A. Elmélet és gyakorlat. Irta: Fehér Jenő. Szántó Mátyás egy külvárosi iskolában verte a tudományt a gondjaira bízott nebulók fejébe. A napi lobot után rendszerint hazatért egyszerű, szegényes szobácskájába, végig feküdt a kopott pamlagon, és álmodozott. Az álmok világában nem parancsolt neki senki. Sem az igazgató, sem a tanfelügyelő. Ott bolyonghatott szabadon, mint a madár a napsugaras, színes, csillogó levegőben. Szántó Mátyás poéta volt. De nem olyan poéta, aki rimes versekbe sírja bele világfájdalmát. Ő a világpedagógiában eresztette szabadjára a fantáziáját. Szóval pedagógiai költő volt. Egy szép napon rájött ugyanis arra, hogy a mai nevelési rendszer nem ér egy hajítófát sem. A gyermeket nem az életre nevelik. Csupa olyan dolgot öntenek beléjük, ami az életben nemhogy hasznukra, de egyenesen kárukra válik. Szerénységre, jóságra, engedékenységre, szelídségre oktatják a fiukat, holott ezekkel a különben tiszteletreméltó tulajdonságokkal semmire sem lehet vinni az élet nagy csatáján. Reformálni kell tehát az egész nevelési rendszert. Szakítani kell az ósdi hagyományokkal és tisztántartásáért minden darab szarvasmarha után 50 fill., egyéb állat után 30 fillér tisztántartási költséget szedhet, de ez is a közpénztárban lesz elszámolandó. 9. §. A vágóhíd kulcsa a husvizsgáló őrizete alatt van s azt az ellenőrzésre hivatott közegeken kívül senkinek másnak kiadni nem szabad. 10. §. Rákosszentmihályon, tekintettel arra, hogy állatorvos nincs, egy állandó husvizsgálói állás szer- veztetik, A husvizsgálói állásra csakis husvizsgálati képesítést nyert egyén alkalmazandó. Ha azonban a pályázók közül képesítése még egynek sem volna, azon esetben az alkalmazott egyén, állásának elfoglalásától számított egy év alatt a husvizsgálói képesítést megszerezni köteles. 11. §. A husvizsgáló kiképeztetésével járó költségek mikénti fedezéséről a képviselőtestület határoz, 12. §. A husvizsgáló évi fizetése 840 korona, mely összeg havi utólagos részletekben lesz a község közpénztárából fizetendő és a vágóhidnál a husvizsgáló részére épített egy szoba, egy iroda és konyhából álló szabad lakás használata. 13. §. A husvizsgáló alkalmazása, kötelességei és jogai a m. ki r. földmiveléstigyi miniszter 54300 I III. 1908. számú rendeletében van előírva, melyeket személyi és vagyoni felelősség mellett teljesíteni és betartani köteles. 14. §. A husvizsgáló működését ellenőrzi a községi elöljáróság, a kör-, a járási és törvényhatósági állatorvos, valamint az I. fokú hatóság. 15. §. A közvágóhíd használatáért a következő dijak szedetnek : 1. szarvasmarháért darabonként . 2.— kor. 2, borjúért » , —.60 » 3. juh és kecskéért » . —-40 » 4. sertésért » . 1 — » 5. malaczért » . —-60 » Ezen vágatási dij a fogyasztási adóval egyidejűleg a községi közpénztárba azonnal befizetendő. 16. §. A husvizsgáló fizetésének fedezésére a husszemléért a következő dijak szedetnek : 1. a szarvasmarhánál darabonként 1.— kor. 2. a borjúért és sertésért » —.60 » 3. a juh, kecske és malacz drbként —.40 » uj csapásokat kell vágni a pedagógiai irtatlan rengetegében. Ezek a gondolatok motoszkáltak Szántó Mátyás fejében, amikor a kopott pamlagon hevert és a pókhálós padmalyt nézegette. Hirtelen elhatározással felugrott, tollat ragadott s belefogott nagy müvébe; a nevelés reformjába, amely predesztinálva volt arra, hogy forradalmat idézzen fel a pedagógiában. íme egy passzus belőle: »Örökös harcz az élet. Csak az diadalmaskod- hatik, aki merész, kíméletlen és erőszakos. A félénk szerényeket egy ökölcsapással félrelóditják az útból s mialatt ezek ijedten törölgetik a vért homlokukról, helyükbe tolakodnak azok, akiknek van elegendő energiájuk, hogy minden akadálylyal szembeszállja- nak. Öklözni kell, hogy előrejusson az ember. Aki szerényen félre áll, elveszett. Ha pedig ez úgy van, pedig igy van —, akkor a nevelési rendszernek is meg kell változnia, a gyermekeket erre a nagy harczra elő kell készíteni. Már serdülő korukban beléjük kell oltani az érvényesülni akarás hatalmas indulatját. Kitartásra, szívósságra, akadályt nem ismerő merészségre kell oktatni őket. Tudják meg, hogy azoké a diadal, akik szuronytszegezve nyomulnak előre. Azoké, akik erősebbek, mint a többiek s erejüket jól tudják értékesíteni.« Teljes egy hónapig dolgozott Szántó Mátyás ezen a művön. Amikor készen volt, gondolkozni kezdett, hogy mit csináljon vele. Mert hogy a munka ki
