Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-29 / 48. szám

48 szám. RÁKOS VIDÉKE 3 Ezen dijakat, ha a felülvizsgálat a husvizsgálat véleményét nem erősiti meg, a község, különben az érdekelt fél fizeti. 18. §. A husvizsgáló köteles a megállapított vágási időn kívüli órák alatt a mészáros és hentes­üzletekben megjelenni, az összes húsokat megvizs­gálni és ha az árura bocsájtott, de nem bélyegzett, vagy hamis bélyeggel ellátott húst talál, azt azonnal lefoglalni és erről az elöljáróságnak jelentést tenni. Az elöljáróság a m. kir, földmivelésügyi miniszter 54300 I 908, sz. rendelete 86. §-a alapján az ilyen hús elkobzása iránt azonnal intézkedni köteles. 19. §. Általában az összes levágásokra, hús be­hozatalra, állat- és husvizsgálatra, egyéb eljárások, kezelések és ellenőrzésekre a m. kir. földmivelés- ügyi miniszter 54300 j III. 1908. szárnu és a hus­vizsgálat tárgyában kiadott rendelete az irányadó, azt betartani pontról pontra úgy a hus- vizsgálónak, mint az elöljáróságnak köte­lessége. 20. §. A vágóhídi- és szemledijak az eddig ér­vényben levő szabályrendeletben is már meg vannak állapítva, ennek terhére a husvizsgáló 1909. január 1-től alkalmazandó. 21. §. Aki a jelen szabályrendeletben lévő hatá- rozmányok ellen vét, a m. kir. földmivelésügyi min. által kiadott 54300 | III. 1908. számú rendelet 119. sz. §-a alapján büntetendő. 22. §. Jelen szabályrendelet a vármegyei tör­vényhatóság jóváhagyása után azonnal életbe lép és végrehajtásával a községi elöljáróság bizatik meg. Kelt Rákosszentmihályon, 1908, november 15-én. Készítette : K r e n e d i t s Sándor, jegyző. Letárgyaltatott a kiküldött bizottság által, 1908. november 21, K r e n e d i t s Sándor, Hauser Gyula, jegyző. bíró. Pillér György, körállatorvos, P á 1 f i János, biz. tag, Keller Gyula, Freisz Károly, Schvarczl József, W ayand Károly. HÍREK. Hajnali misék. A rákosszentmihályi templomban most hétfőn, november 30-án kezdődnek a karácsonyi roráték. A hajnali misé­ket naponként reggel hat órakor tartják s ezeken a napokon a szokott hétköznapi félnyolcz órai szent­mise elmarad. Kossuth kép leleplezés Gödöllőn. A gödöllői polgári kör számára B r ó d y József, a község egyik legrégibb nyaralólakosa igen szép K o s s u t h-képet ajándékozott, mely P a r 1 a g h y Vilma nevezetes képe után készült s ülő helyzetben ábrázolja az agg Kos­suth Lajost. A leleplezésen Héderváry Lehel dr., országgyűlési képviselőnk mondta az ünnepi be­szédet. Nagy hatást keltett Kossuth Lajos életének beható méltatásával. Az ünnepséget száz teritékü la­koma fejezte be. Ki akar lenni helyettes tanító ? Pestvár me gy e kir. tanfelügyelője a következő figyelemre méltó rendeletet intézte a rákosszentmihályi állami elemi iskola gondnokságához. A rendelet bizonyára sokakat érdekel s azért egész terjedelmében közre­adjuk : Pest-Pilis-Solt-Kis kun vármegye kir. tanfelügyelője. 5180. szám. ValamenyT nyi állami elemi iskolai Gondnokságnak. A vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák 1908. évi január hó 30-án 146500 | 1907. sz. a. kelt rendelete sze­rint az állami elemi iskolákban helyettesítésre megbízható tanítók és tanítónők évenkint előre nyomtatására pénze nem volt, azt mindenki termé­szetesnek fogja találni. — Elviszem valamelyik kiadónak, — mondogatta magában Szántó Mátyás, miközben ismét végig fe­küdt a pamlagon. Azután, mintha valami láthatatlan alakkal vitatkoznék, felkiáltott: — Mit? Már mint, hogy nem merem elvinni? Majd meglátjuk. Felvette a jobbik kabátját, hónaalá csapta a kéz­iratot, és útnak indult. Magába mélyedve, lassan bandukolt a legközelebbi villamos megállóig, ahol egész sereg ember várakozott már. Végre megjött már a villamos. A várakozók meg­rohanták. Szántó Mátyás hagyta őket felfurakodni a kocsira. Utolsóra maradt. Amikor ő is fel akart szál- lani, a kalauz rákiáltott: — Megtelt! — Bocsánat! — rebegte Szántó és — lemaradt a villamosról. Öt perez múlva jött a másik kocsi. Arra aztán föltápászkodott, de oly ügyetlenül, hogy valamelyik uracsnak a tyúkszemére lépett. — Hallja az ur! — ripakodott rá a letaposott tyúkszem tulajdonosa, — járjon a saját lábán! — Oh, ezer bocsánat, — mondá szinte könyörgő hangon Szántó — nem szándékosan történt .... — No még csak az kéne, hogy szándékosan hágjon a lábamra! — Isten ments! Isten ments! — Ijedezett »A ne­velés reformja« czimü korszakalkotó mü szerzője. Odaért a kiadó ezég boltja elé. — Hát csakugyan bemenjek? habozott magá­ban. — Bemegyek, bemegyek, mindjárt bemegyek . De hátha kidobnak ? . . . Mindegy. Próba-szerencse ! És bement. Alázatosan meghajtotta magát az első segéd előtt. — A főnök úrral szeretnék beszélni, ha nem zavarnám . . . — Tessék az irodába fáradni. És Szántó Mátyás bement az irodába. — Egy kis müvemet hoztam el, főnök ur — hebegte, egy kis igénytelen mü . . . igen, egészen igénytelen, de . . de . . . talán mégis érdemes volna a nyomdafestékre . . . egészen kevés nyomdafes­tékre , . . A kiadó a homlokára tolta a szemüvegjét. — Kicsoda ön ? — Szántó Mátyás bátorkodom lenni, a kültelki iskola tanítója . , . A kiadó kezébe vette az iratcsomót. — Pedagógia? . . A nevelés reformja? — Egészen igénytelen kis munka, de talán . , , — Hagyja itt! — Három hét múlva jöjjön a válaszért! — Köszönöm, köszönöm .... szólt Szántó és hajlongva hátrált az ajtó felé. Büszkén és boldogan ment haza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom