Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-22 / 47. szám
47 szám, RÁKOS VIDÉKE 3 utazott s egyelőre Fiúméban és Nápolyban időzik. Szigeti Lipót, aLeszik Károly budapesti nagy könyvkötő ipartelepének buzgó vezetője házasságra lépett Budapesten Se hu sztál Ernával. Megint egy lépés. A legutóbbi napokban a következő hivatalos komüniké látott napvilágot : Helyiérdekű vasutak kiépítése. A buda- helyiérdekü vasutak igazgatósága bejelentette a kereskedelmi miniszternek, hogy a helyiérdekű vasutak villámos üzemre való átalakitásának a munkáját már megkezdte. Ezek az átalakító munkálatok vonatkoznak a Budapest—Soroksár—haraszti, Budapest—Czinkota—kerepesi és a Budapest—szentendrei vonalakra. A társaság igazgatósága a munkálatok műszaki vezetőjéül Széli Árpád főmérnököt nevezte meg. A kereskedelmi minisztérium a bejelentést tudomásul vette és Dubszky Alfréd dr. műszaki tanácsost bizta meg a középponti felügyelettel. Az átalakító munkálatokat három év alatt kell befejezni. A hir formaszerü és hivatalos megerősítése jelentéseinknek, melyekkel a villamos vasútunk ügyében közönségünket már ismételten megörvendeztettük. Olvasóink már nagyrészt tudják azt is, hogy milyen módon történt a munkálatok megkezdése, mert hetenként beszámolunk a dolog minden mozzanatáról. Kiegészítésül megjegyezzük, hogy a budapesti helyiérdekű vasutak kistarcsai uj gyárában lázas munka folyik waggonokat készítenek az uj villamos üzem számára; és motorokat gyártanak. Nagyszámú kocsit rendelt meg a társaság a Ganz-társaság waggon- gyárában is, hol vasutunk számára a legmodernebb és legtökéletesebb kocsi típusokat tervezik s a világhírű vállalat java mérnökei dolgoznak a kocsik rajzain. A villamfejlesztőtelep berendezését is nagyban készítteti a társaság; a nagyszabású gépek hirszerint már tavasz utoljára el is készülnek, tavaszszal építik fel K i s.t a r c s a határában a villamos telep épületeit is. A helyiérdekű vasút társaság az átalakítással járó részvénytőke felemelést és egyéb kapcsolatos pénzügyi műveleteket már befejezte s az e tárgyban tartott rendkívüli közgyűlésének határozatait végrenézné éhkoppal a delelő napot. Már ismertem valakit, aki igen megjárta amiatt, hogy lenézte a krajezárt. Ennek az esetéből tanulhatna igen tisztelt uraságod. Igen is ! Az ebédről már lemondtam. Más dolgom nem volt. Kérleltem hát a krajezárt, hogy ne haragudjék, s hízelkedve biztattam, mondaná el az esetet, amelyik számomra olyan tanulságos. Nehezen tudtam engedékenységre bírni a kis pénzt, mert nagyon ki volt fejlődve benne a proletár önérzet. De végül belátta, hogy nem vagyok mégse rossz fiú, csak egy kicsit könnyelmű s éppen most, ebéd hiányában elkeseredett és végül is elmondta az esetet. íme a történet : — Volt egyszer egy ur, aki minden érdem nélkül sok pénzhez jutott. Vannak ilyen szerencsések, mert a pénz a maga vonzalmában igen szeszélyes. Talán még szeszélyesebb, mint a szép asszonyok, akik gyakran kinevetik azt, aki híven küzd értük, azután a legelső csavargó, jött-ment karjaiba dobják magukat. A pénz is igy tesz. Csaknem szabályszerü- leg elkerüli azokat, akik verejtékező, munkás fáradozással küzdenek érte. Egyesekhez pedig minden különösebb ok és érdem nélkül ragaszkodik. Vannak családok, amelyekben évszázadok óta apáról fiúra öröklődik az inakat megfeszítő, erős próbára tevő munka s a munkával együtt a szegénység. És vanhajtotta. Félreértések elkerülése czéljából meg kell még jegyeznünk, hogy a fentidézett hir utolsó mondatában jelzett három évi időtartam nem jelenti azt, hogy az átalakítás csak három év múlva történik meg. A három évet mind a három viczinális vasút átalakitásának befejezésére tűzte ki közös, végső határidőül az átalakítást engedélyező törvény. A három évi határidő tartama tehát már az engedély kiadásakor megkezdődött, minthogy pedig a sorrendet éppen ami közönségünk hathatós közbe.járására úgy állapították meg, hogy a mi vasutunk: a Budapest K e r e p e s—gö d ö 1 I ő i vonal lesz az átalakítás során az első, nyilvánvalónak tekinthetjük, hogy a Rákos vidéke közönségét érdeklő átalakításnak a jövő év folyamán meg kell történnie s igy az a logika segítségével megállapított időpont, hogy az átalakítás a jövő év őszére megtörténik — nem tekinthető puszta optimista feltevésnek, hanem azt, mint a valószínűség minden jellegével felruházott komoly értesülésünket fogadhatjuk el és kolportálhatjuk. Ev. egyházi mozgalom. J e z s o v i c s Pál, czinko- tai ág. h. ev. lelkész körlevélben értesíti rákosszent- mihályi híveit, hogy a rákosszent mihályi állami elemi I-ső számú iskola nagyobb termében f. évi november 29-én d. u. 2 órakor Istentiszteletet végez s ennek befejeztével ugyanott megtartja az első egyházi közgyűlést. Ez utóbbinak feladata lesz, hogy az eddigi »szórványt« leányegyházzá szervezzék s egyházi felügyelőjüket, gondnokukat s presbytereiket megválaszszák. Iskolai zászlóaljak. Fazekas Ágost, Pestvármegye alispánja lelkes felhívására — melyet annak idején mi is ismertettünk — Rákosszentmihály községe megszervezte az iskolai zászlóaljakat, amiknek az a derék czéljuk, hogy az iskoláink apró népét erejüknek megfelelő katonai gyakorlatokra tanítsák s igy a szórakoztató játék alakjában testedző üdülést szerezzenek a gyermekeknek s már idejekorán hasznos fegyelemre szoktassák őket. Az intézmény üdvös hatásáról már külföldön eleven példák tesznek bizonyságot, melyek a közegészségi és nevelési előnyökön kívül a dolog kiváló jelentőségét katonai szempontból is igazolják. Községünk az alispán utján kedvezményes áron igazi puskákat nak családok, amelyek ősi nemzedékeken keresztül mégis tétlen jólétben élnek. A szóban forgó, szerencsés ur az utóbbi fajta családból származott, A szerencsés urnák előbb meghalt a papája, maradt utána egy csomó pénz. Meghalt a nagypapája, maradt azután is egy csomó pénz. Azután meghalt még egy pár nagybácsi, nagynéni, mind pénzt hagyott a szerencsés urra, aki fiatalon, életerősen állt a világban, hogy gondtalanul élvezze a töméntelen vagyont. A szerencsés ur születésétől fogva nem csinált semmit sem. A sok biztos pénz reményében felesleges volt, hogy egészségét rongálja valamivel. Urnák nevelődött, mert van-e nagyobb ur, mint az, akinek annyi pénze van, hogy dolgoznia sem muszáj ? És amint a sok pénzt megkapta, hozzá látott, hogy még nagyobb ur legyen. Tele kézzel szórta a pénzt, hogy minden élvet megvásároljon, ami megvásárolható s vájjon mi az, amit e föld kerekén csengő pénzértékkel megvenni nem lehet? A pénz pedig a nagy költekezés daczára sem fogyott. Mert a pénz nyáj- természetü jószág, nem szeret szétforgácsolódva, egyes darabokban vándorolni, hanem odatódul, ahol társakra talál. így élt a szerencsés ur baj és gond nélkül egészen addig, amig meg nem sértett egy krajezárt. A sértés igy történt:
