Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-02 / 5. szám

Vili. évfolyam. Rákosszentmihály. 1908. vasárnap, február 2. 5. szám. RÁKOS VIDÉKE TnRSflDflLm-cs KÖZGAZDASÁGI HETILAP RÁKOSSZENTAIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET. A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEGJELENIK MINDEN VASAUNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre.........................8 kur Fél évre...............................4 c Negyed évre ..........................2 < EGY ES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér. Nagy-Budapesf­Irta: dr. Harrer Ferencz. V. Ha a bekebelezés kifejtett érveivel szem­ben az ellenérveket keressük, voltaképen csak egygyel találkozunk és pedig azok részéről, kik a főváros érdekeit vélik képviselni. Ez el­lenérv az, hogy a főváros területe gazdasági erejéhez viszonyitva amúgy is rendkívül nagy és a szomszédos községek bekebelezése újabb súlyos anyagi áldozatokat fogna a fővárosra róni. Az ellenvetésre azonban viszont a követ­kező válasz adható ; a bekapcsolási probléma nem abban áll, hogy a városias költséges be­rendezések a fejletlen vidékre kiterjesztessenek, hanem ellenkezőleg abban, hogy a várossal összefüggő terület felett való rendelkezési jog­gal a konczentráltabb városfejlődés biztosit- tassék ; a főváros és a szomszédos községek közt pedig a kapcsolat létrejött a főváros nagy kiterjedésű beépítetlen területei mellett is és pedig bevezetésünkben már jelzett okokból; a községeknek már a fővárosba való puszta közigazgatási bekapcsolása minden újabb be­ruházás nélkül is, az előadottakból kiti'mőleg előnyökkel jár úgy a községekre, mint a fő­városra nézve, holott nagyobb mértékű meg­terhelést a fővárosra nézve nem jelent, a köz­ségekben nagyobb befektetések eszközlésére pedig a bekapcsolás a fővárost nem kötelezi, sőt, mint fentebb említettük, helyes városren­dezési politika mellett a berendezések s igy költségeik tetemesen leszoríthatok ; és ameny- nyiben ilyenekre mégis szükség volna, helye­sen alkalmazott járulékrendszer mellett túl­nyomóan, ha nem egészen, az érdekeltek által fedezhetők. Különben a bekapcsolás pénzügyi alakulása a bekebelezés módjától függ. Lássuk tehát ezeket, / Általában már jeleztük a bekapcsolás mód­jait. Itt most csak azokról kívánunk röviden szólam, melyek közigazgatási rendszerünkbe beleillenek és teljes, nem csak egyes igazga­tási ágakra terjedő kapcsolatot jelentenek ; ezek a községi és törvényhatósági bekebelezés. A községi bekebelezés azt jelenti, hogy a szomszédos községek a fővárossal teljesen egybeolvadnak. Ily bekebelezésről első sorban a városias jellegű községeknél lehet szó, igy kü­lönösen Újpest, Rákospalota, Rákosszentmihály, Erzsébetfalva, Albertfalva, Budafok és K i s té­té n y n é 1. E községek külön vagy többen egybekapcsolva, de talán még czélszerübben a jelenlegi fővárosi kerületek külső részeivel kombinálva, a főváros újabb közigazgatási ke­rületeit alkotnák. Közigazgatási szempontból a megoldás ellen alaposabb ellenvetés alig hozható fel. Igen fontos azonban a községi bekebelezés pénzügyi kihatásainak mérlegelése; itt a részletek megoldásában biztosítandó, hogy a bekebelezés közigazgatási előnyeit egyik félre nézve se nyomják le a pénzügyi áldozatok; és ez az állam méltányos közre­működésével sikerülhet is. Az egyes részlet- kérdések fejtegetésébe itt nem mehetünk bele, de a főbbeket jelezni kívánjuk. Itt van első sorban az iskolák kérdése ; ezek kevés kivé­tellel államiak és felekezetiek, többnyire isko­lánként különböző községi hozzájárulással; e tekintetben egységes megoldásra feltétlenül szükség van, de mindenesetre úgy, hogy a fővárost a mai községi tehernél nagyobb ne érje ; másodlagos kérdés már az, hogy az is­kolák a bekebelezés után állami, felekezeti vagy községi jellegűek lesznek-e ? Az utaknál felmerül néhány állami út átvételének kérdése. A vasutaknál a helyiérdekű vas- utaknak közútiakká tétele. Fontos, mert esetleg nagy teherről van szó, az egy­házi segélyezés, különösen a kegyuraság kér­dése. Az egyenes adók terén, megfontolandó a bekebelezendő községeknek a házadó szem­pontjából való osztályozása; megjegyezzük, hogy Újpest, Kispest, Erzsébetfalva és Albert­falva már ma is a 40 K-ás házbéradóosztály- ban van (mint Óbuda), Rákospalotán, Rákos­Mai számunk 12 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom