Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-09-13 / 37. szám
Vili. évfolyam. 37. szám. RÁKOS VIDÉKE TrtRSflDflLni'és KŐZGflZ&flSrtGI HETILAP RflKOSSZÉNTnihflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. Rákosszentmihály, 1908. vasárnap, szeptember 13, A MÁTYÁSFÖLD! NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENT,MIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALAZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre...............8 ko. Fél évre ...................4 « Neg yed évre................2 « EGY ES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egy hasábos petitsor ára 20 fillér. Paulheim József. Gazdag embernek születni szerencse, — jó embernek születni boldogság. Paulh eim József szerencsés és boldog ember; még ennél is több : nem beleszületett a vagyonba, hanem a vasszorgalmával és eszével szerezte vagyonát ; rabjává tette a szerencsét, mely hűségesen szolgált neki s fáradságos munkája dúsan termette meg gyümölcsét. Mióta pedig ezt a gazdag gyümölcsöt élvezheti, a legszebb földi boldogság édesíti meg életét : kiterjedt, szerető család gyöngéd körében éli napjait s örömét jótettekben találja. A szerencse, a vagyon nem tette elbizakodottá, nem tette gőgössé, nem tette önzővé, holott mindennapos tapasztalatunk, hogy a kevésbbé szilárd lelkek igy válnak áldozatává saját szerencséjüknek. P a u 1 h e i m József megőrizte jellemének épségét, gondolkozásának tisztaságát, lelkének nemességét. A polgári erények mintaképe ez a férfi, egy emberélet tapasztalatának gazdag tanulságaival, a munkás polgár akaraterejének szilárdságával és a jó lélek gyöngédségével és bőkezű áldozatrakészségével ékeskedő. A saját értékét alig ismeri: szerény, őszinte, szives és keresetlen mindenkor; tipikus alak, a saját típusának valamennyi erényével gazdagon díszítve. Nem első eset immár, hogy nevével ékesítjük e hasábokat, hol pedig a személyek kultuszát csak nagy ritkán Űzhetjük. Az egyén alárendelt jelentőségű ott, ahol a közérdek szolgálatáról van szó, ahol a közügyek a megbeszélés tárgyai. Vannak azonban örvendetes kivételek. Kell lenniök, mert az igaz érdem méltó elismerése is tisztes kötelesség, de másrészről a példaadás érdeke is kötelez a kivételre. A példaadó érdem megköveteli az éles megvilágítást ; hadd tündököljön mindnyájunk előtt, szerezzen követőket és lebegjen mintaképül a késő utódok előtt is. A vagyon értékét az ismeri igazán, aki maga szerezte. Aki verejtékezett érte és vállalatának koczkázatán valaha aggodalmaskodott. Aki ebből ad, kétszeresen ad, mert tudja, megbecsülni képes, hogy mit cselekszik. P a u 1 h e i m József adott nem egyszer, sokszor és sokat adott. Kéretlenül, önként, a saját lelkiismerete sugallatára, a saját lelke gyönyörűségére adott olyan adományokat, amelyek mindegyike valami szegény ember egész vagyonának beválnék. De nem csak az a fontos, hogy jót tegyünk. Adni nem elég. Döntő, hogy miért és miként adunk ? A czél és a mód. Az adakozó lelkét az világítja meg, hogy miért hozza meg áldozatát ? P a u 1 he i m József ebben is példaadó volt mindenkor. Jótettre ösztönözte az istenié 1 e 1 e m, a hazafiság és az emberszeretet. A három legszentebb érzés, mely a férfi keblét diszitheti. Legnagyobb áldozatait vallásos czélokért hozta meg Paul- heim József. Istenes cselekedetével példát mutatott a híveknek s az ő érdeme, hogy díszes templomban imádják az urat Mátyásföld telepesei. Ez a templom P a u 1 h e i m József nélkül nem állana; neki köszönheti létrejöttét első sorban. Valamint neki köszönheti Mátyásföld, hogy ma az, a mi. Ez a gyönyörűséges telep, a Rákos vidéke büszkesége, a »száraz Margitsziget«, ahogy újabban lelkes hívei elnevezték. Ott láttuk Paulheim Józsefet a vezérlő helyen akkor is, amikor hazafias czélokért kellett áldozni s ő diszitette fel Mátyásföldet Mátyás király szobrával, hogy méltó ékességet adjon a telep legszebb pontjának s egyúttal látható, örökös jelét szerezze a hozzá fűződő történelmi emléknek. Az igazságos Mátyás király itt vadászga- tott valamikor, ahol a modern kultúra virágágyás parkot teremtett a pompás egyesületi ház előtt, hogy csillagos nyári estéken, suhogó selyemruhás szép asszonyok sétálgassanak itt, a főváros nyarának legszebb korzóján. Hogy emberbaráti czélokért mit áldozott P a u 1 h e i m József, azt felsorolni sem lehet; mai számunk 14 oldal.
