Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-05 / 1. szám
2. RÁKOS VIDÉKE 1. szám egyébként megfelelő járulékrendszer mellett a bekapcsolás esetén is túlnyomóan a községek lakosságát terhelik, hátrányosnak tűnik. Amint ezután a ki- telepedés nagyobb lendületével a községek az elsőrendű városi berendezésekre (csatorna, burkolat), ha adósságok árán és kevésbbé jó minőségben is, szert tettek és különösen, ha közigazgatási hatáskörük kibővítését (várossá alakulásukat) is sikerült elérniük, akkor már a bekapcsolásban való érdekük csökken. Most azonban a városnak válik mindinkább érdekévé a bekapcsolás; mert nem tekintve azt, hogy a kitele- pedéssel mindig nagyobbodik azok száma, akik a város közberendezéseit használják anélkül, hogy a megfelelő terheket viselnék, a szomszédos községek (városok) a tömörült együttlakásnak a közegészségre és közbiztonságra káros kihatásait rendszerint nem tudják kellően elhárítani, ami állandó veszélyt jelent a városra nézve is, továbbá a szomszédos községek önálló fejlődése hátrányosan hat a város szabályozási, telek- s építkezési politikájára. Ennek folytán azt tapasztaljuk, hogy a városiasulás első időszakában a községek keresik a várossal'való kapcsolatot, de ennek részéről a hajlandóság nincs meg s mikor azután a városra nézve válik fontos érdekűvé a bekapcsolás, akkor már a községek idegenkednek tőle, E folyamatot különösen világosan mutatja Nagy-Ber- lin kérdésének története. Mindezekből látható, hogy a városi fejlődés bizonyos fokán a szomszédos községek bekapcsolásának kérdése elől kitérni nem lehet, Hogy pedig e kérdést helyesen meg is oldhassuk, meg kell állapitan uuk először a szomszédos községek városiasságá- nak fokát és a várossal való társadalmi összefüggésük mértékét, vagyis a bekapcsolás keretét, másodszor a várost környező községek közigazgatási viszonyait, azután a város és a községek alkotta társadalmi kapcsolat szükségleteit s végre azt, hogy e< szükségletek kielégítése milyen közigazgatási szervezettel biztosítható, vagyis a bekapcsolás módját. A Budapest és környékére nézve végzett ily irányú tanulmányok fő eredményeit kívánjuk a következőkben ismertetni. (Folytatjuk.) TÁ R C Z A. Egy kis tragédia. Irta: Bársony István. ( Utánnyomás tilos. Ezt a kis tragédiát puskával a kezemben éltem át s csak az a furcsa benne, hogy nem járt vele gyász. Elmondom okulásául mindazoknak, akik még nem találták ki a magok számára Ben Akiba bővített kiadását, tudniillik, hogy : nem csak uj nincs a nap alatt, hanem biztos sincsen, áruig meg nincs. Vadászembernek nem kell ezt sokat magyarázni. De bevezetésül előbb dicsekvésre vetemedem. Akik évtizedek óta sok kötetre gyűlt vadászirásaimat csak részben is olvasták, tanúskodhatnak róla, hogy ilyen leírásaimból s elbeszéléseimből szinte következetesen hiányzik a vadászeredmény emlegetése. Most aztán egyszerre szakitok hagyományos tartózkodásommal. Az én kis tragédiám csattanója kedvéért teszem. Az ellentét hadd növelje a hatást legalább azok előtt, akik «szakértők», azaz magok is vadászok. Az én dicsekvéses esetem most három esztendeje történt. Karácsonyig alig esett hó, pedig ott, ahol akkori diadalomat átéltem, szarvas csak olyanHÍREK. Felhívás előfizetésre. A «Rákos Vidéke» a mai számmal nyolczadik évfolyamát kezdi. Felkérjük a rákosvidéki t. közönséget, hogy lapunkat szives pártfogására méltatni szíveskedjék. A «Rákos Vidéke» alegolcsóbb lapja az országnak. Bár az egykor nyolcz oldalas lap ma kétszer akkora terjedelemben jelenik meg s bár a helyiérdekű czik- keken és bő hírrovaton kívül gazdag és magas színvonalon tartott szépirodalmi tartalommal (tárcza, regény, vers stb.) dicsekedhetik — évi előfizetési ára máig is csak 8 korona. Ez áldozat nélkül elképzelhetetlen s némi viszonzását csakis a fokozott pártfogás biztosíthatja. A «Rákos Vidéke» a helyi érdekek szószólója és előharczosa, méltán kérheti tehát a közönség támogatását. Fizessen elő a «Rákos Vidékére» minden olvasni tudó lakosa e vidék- nék és kérje minden nyilvános helyen lapunkat. A «Rákos Vidéke» kiadóhivatala. Képviselő testületi közgyűlés. Rákosszentmihály nagyközség képviselő-testülete deczem'oer 30-án rendkívüli közgyűlést tartott, Hauser Gyula biró elnöklete alatt. A közgyűlés napirendjén több fontos ügy szerepelt, melyeket Kren edits Sándor főjegyző adott elő általános érdeklődés közepette. Több fontos tárgygyal külön hir alakjában foglalkozunk. Azokon kivid tárgyalta a képviselőtestület Kneif Endre indítványát, ki a háziszemetet óhajtja vállalkozó utján kihordatni s e czélra községi szemétlerakodó hely kijelölését kívánja. A testület a kérdés megoldása tekintetében több nehézséget lát fenforogni, s a megoldás különben is csak külön községi szabály- rendelet keretében érhető el, minélfogva a kérdés tanulmányozására és javaslat tételre bizottságot küldött ki. A bizottság tagjai: Hauser Gyula biró, K r e -' n e d i ts Sándor főjegyző, Kneif Endre és Way a n d Károly testületi tagok. — A képviselőtestület a Koskor szokott lenni, ha az erős havazás a hegyek közül lejebb szorítja ezt a királyi vadat. Deczember végéig szóló engedélyünk volt bikalövésre. De mit ért, ha szarvasnak hírét se hallottuk ? Csak amikor havazni kezdett, akkor jelentkeztek. Hanem ez már deczember utolsó harmadában, karácsony után történt. Sietve felczihelődünk és egy nappal az engedély lejárta előtt, deczember 30-án, kimentünk a szarvasok hazájába. Pompás hó volt s a szánkánk nesztelenül csúszott az erdei utón; a lecsüngő fenyőgalyakról minduntalan a nyakunkba szakadt egy-egy maroknyi hó. Szánkán cserkésztünk, minthogy másképen lehetetlen lett volna. A szarvas az erdőben már messziről hallja és hallgatja a közeledő szánt, de nem igen fél tőle. Tudja, hogy szekér, szán, ló, csak az utón halad ; s ösmeri a szekérzörgést, a kerék kattogását, a ló lépését, prüszkölését, —- az őt mind nem nyugtalanítja, A nyugodtan haladó járműtől néha husz- harmincz lépésnyire is — helyben marád, kivált ha valami fedezete van. Csak a szánon levő ember ne mozduljon. Mert akkor vége a bizalomnak, akkor a szarvas riadtan rugtat tóvá nagy csörtetéssel nyu- godtabb tájékok felé. De hát akkor hogy lehet arra számítani, hogy igy is lőhetünk szarvast?! Mindenekelőtt lehetőleg jó széllel kell átkutatnunk az erdőt: azaz úgy, hogy a szél (vagy a
