Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-24 / 8. szám
VII. évfolyam. 8. szám. RÁKOS VIDÉKE TrtRSnDflLrU'és KÖZGfiZDfflSrtGI HETILAP RÁKOSSZENTAIhflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. Rákosszentmihály, 1907. vasárnap, február 24. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET,. RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENT MIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENT MIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLY! KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEtiJELEMK MINDEM VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALAZSOVICH ZOLTÁN. ____t__ ______—— El őfizetési ár : Ejjész évre.........................8 kui Fe l évre...............................4 « Ne gyed évre..........................2 * EG YES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér. Hédervári Lehel beszéde. A gödöllői kerület országgyűlési képviselője, a mi követünk, Hédervári Lehel dr. nagy sikert aratott a napokban a parlamentben. Hédervári eddig se volt henye tagja a magyar képviselőháznak. Igen szorgalmas, buzgó és értékes tevékenységet fejtett ki a bizottságokban, — ahol igen előkelő szerepet juttattak számára — a pártkörben s a közéletnek csaknem minden terén. Egyre izmosodó tehetsége, szorgalma s mérhetetlen ambicziója hivatottá tették erre a kiváltságos helyzetre és képviselőnk mindig tudott találni teret, hogy magát a legnemesebb közérdekek szolgálatában hasznosítsa. ' A p p o n y i Albert gróffal kint járt az interparlamentáris konferenczián Londonban, nem mindennapi feladatot teljesítve e rendkívüli téren. Idehaza mindenütt lépésről- lépésre szimpátiát és elismerést keltett mindenkor komoly, meggondolt és értékes munkálkodásával. Nem a «heccz képviselők» fajtájából való. Az maradt, abban az irányban fejlődött, amint a választáson mutatkozott. Nagyon megnyerő modorú, igazi úri viselkedésű, meleg keblű, de higgadt eszű és finomult Ízlésű politikus, aki izzó hazaszeretetével és mély gondolkozásával igazán dicsőségére válik kerületének. Komolyságát és Ízlését bizonyítja, hogy mindeddig nem keresett teret magának a parlament nyilt ülésében való érvényesülésre. Nem olyan ember, mint annyi sok más, aki mindenáron érvényesülni akar s keresi a feltűnést, okvetetlenkedik és beszél azért, hogy beszéljenek róla. Hédervári Lehel várt türelemmel hosszú ideig, — mindaddig, amig csak nem akadt — mondanivalója. Most azután akadt. A munkásbiztositási törvényjavaslat tárgyalása során látta elérkezettnek azt az időt, hogy szüzbeszédét elmondja. A parlament kitüntető figyelemmel hallgatta, zajos helyesléssel kisérte szokott lebilincselő modorában elmondott beszédét s végül ritka lelkesedéssel ünnepelte a szónokot. A napilapok ritka melegséggel referáltak képviselőnk sikeréről s mi büszkék vagyunk rá s büszkeségünket megsokszorozza, hogy a múlt hét óta a »Rákos Vidéke» nyomán tudjuk, hogy Hédervári szülőhelyétől hozzánk pártol s a különválás után a miénk marad. De mind ennél fontosabb Hédervári beszédének a tartalma. Képviselőnk nemcsak okosan beszélt, nagy sikert aratott, hanem olyan elveket hangoztatott, amelyek hallatára megdobog a szivünk. A legszebb tan, amely csak elképzelhető. Modern igéket, szocziális eszméket hirdet és szolgál beszéde : de nem az üres, nyomorult, nemzetközi, hazaíiatlan, bűnös és romboló szoczializmusét, hanem azt az igazságot hirdeti, amely a szocziális tanok becses részét a vallásosság és lángoló hazafiasság érzésével egyezteti össze. A legszebb, a legnemesebb igék ezek. Tanulhatna belőlük sok hamis apostol és üvöltő néptribun. A haladás eszméi igy válnak nemessé és becsessé, a vallás és haza- fiság letörülhetetlen zománczával. Lelkünk mélyéből üdvözöljük ezért a nemes beszédért Hédervári Lehelt s azt hiszszük, hogy nem tehetünk kedvesebb szolgálatot szives olvasóinknak, mint hogy szó- szerint ideiktatjuk képviselőnk beszédének ama részeit, amelyek a szocziális tanokkal elvi és társadalmi szempontból foglalkoznak. Gyönyörű olvasmány ez, igy a politikai helyek elhagyásával is, amelyeket lapunk keretének megfelelően mellőznünk kellett : * Az embernek a természettel vívott nagy harczá- ból igazságtalan dolog lenne, ha egyetlen egy társadalmi osztály szűrné le a maga hasznát és nem az egész társadalom. Modern szocziális kérdések lényege és súlypontja abban kulminál, hogy a magára hagyott munkást az államnak a társadalommal karöltve bele kell vinni az anyagi és szellemi erők megnagyobbodásába. A munkásoknak sorsát, ennek a sorsnak súlyát nem annyira a jogok nélkülözése mai számunk 14 oldal
