Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1907-12-01 / 48. szám

48. szám. RÁKOS VIDÉKE kedés is, hogy a főszolgabíró rendeletéből a helybeli iskola bezárt osztályait újból megnyitották s Way and Károly igazgató és neje és Koriger Ágostné is újra megkezdették a tanítást. Községünk egészsé­ges levegőjének s tisztaságának örvendetes bizony­sága, hogy ilyen gyorsan leküzdötte a behurczolt betegség csapását. Küldöttség. A rákosszentmihályiak impozáns kül­döttsége tisztelgett pénteken délután Tóth János vallás- és közoktatásügyi miniszteri államtitkárnál. A' küldöttséget szeretett és ügyeinkben mindenkor buzgó és készséges képiselőnk, H é d e r v á r i Lehel dr. vezette s tagjai között képviselve volt a község elöljárósága, iskolánk gondnoki- és tanitó-testülete. H édervári igazán formás és vonzó beszédben arra kérte az államtitkárt, hogy támogassa tanító- testületünk folyamodását, melyet annak az érdekében nyújtott be. hogy Rákosszentmihályt az állami tanítók második lal^ásbér osztályába sorozzák s ezzel tanítóink a mostani valóban csekély lakásbér helyett megfelelő járandósághoz jussanak. Meggyőző érvekkel támogatta a képviselő a méltányos kérel­met, mely elöl nem zárkózhatik el kormányunk, ha ez elsősorban a nyaralótelep lakásbérviszonyait figye­lembe veszi. A nyaralók annyira felcsigázzák a la­kásbéreinket, hogy csaknem olyan súlyos a mi ál­landó lakásbérlőink helyzete, mint a főváros kisebb hivatalnokaié. Tanítóink kérelme tehát minden tekin­tetben jogos. Az államtitkár igen meleg szives han­gon válaszolt s kijelentette, hogy a szentmihályi vi­szonyokról — részben képviselőnk előzetes infor- mácziói alapján hü tájékozással bir s ma is teljes mértékben méltányolja a küldöttség törekvéseit, oly­annyira, hogy a kultuszminisztérium a legmelegebb támogatással teszi át a kérelmet az illetékes pénz­ügyminisztériumhoz, amelynek révén a miniszter- tanács elé kerül s reméli, hogy ott is kedvező elin­tézésben részesül. A küldöttség az államtitkár nyilat­kozatát lelkes éljenzéssel fogadta s hálás köszönetét fejezte ki, mire az államtitkár nyájas búcsút vett a tisztelgőktől, kik viszont Hédervári képviselőnek mondottak hálás köszönetét szives és eredményes közbenjárásáért. Körvadászat. Rákosszentmihály határának vadászterületén e hét csütörtökjén jól sikerült kör­vadászatot rendeztek, melyen tiz vadász vett részt s harmincz nyulat ejtettek el. Madarakra nem lőttek. A körvadászatot vidám lakoma fejezte be. A Budapesti Középponti Tejcsarnok Szövetkezet, tegnap tartotta XXIV. évi rendes közgyűlését Har­kányi János báró elnöklésével. A közgyűlés elé terjesztett évi jelentés szerint a szövetkezet a lefolyt üzletévben mintegy 17 millió liter tejet forgalmazott és tagjainak a beszállított tejért literenkint 0,89 fillér­rel jobb értékesítést fizetett átlagban, mint tavaly. A közgyűlés úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő­bizottságnak a felmentést a lefolyt üzletévre megadta és megválasztotta igazgatósági tagokul Barcza Károlyt és Beer Henriket (uj), továbbá a felügyelő­bizottságba domonyi Domonyi Ödönt, Sierban Jánost, maglódi W o d i a n e r Jánost és Schlichter Izidort (uj,) A budafoki villamos vasút meghosszabitása. Buda­fok, Kistétény és Nagytétény küldöttsége tisztelgett pénteken S z t e r é n y i József államtikárnál Lipthay Sándor és Kmety Károly országos képviselők veze­tésével. Kmety Károly a küldöttség nevében arra kérte az államtitkárt, hogy a budafoki villámos vasutat Kistétényig, illetve Nagytétényig vezessék. Szterényi József államtitkár kijelentette, hogy a kereskedelmi kormány törvényadta jogával élni fog, hogy a társula­tot a vasúti vonal kiépítésére bírja mert az a körül­mény, hogy a környék közelebb jut közlekedési tekintetben a fővároshoz, a tarthatatlan drágaságot és lakásviszonyokat is enyhíteni fogja. A küldöttség az államtitkár válaszát megnyugvással vette tudo­másul. Tanítók fizetés kiegészítése. A nem állami elemi iskola tanítók részére az 1907. évi XXVII. t.-cz, által biztosított fize­tés és korpótlék kiegészítési államsegély engedélyezését czélzó kérvényeknek helyes megszövegezése és a szükséges okmá­nyokkal való felszerelése Útmutatójául «Államsegélye­zési Kérvény és Mellékletei» czimmel Gyerke s Mihály székelyudvarhelyi igazgató-tanitó egy instruktiv jellegit értékes és mindenesetben igen előnyös és használható tájékoz­tató füzetet szerkesztett és adott ki. Ismerteti ebben az állami segélykérvény alaki kellékeit, a kérvényezés eseteit, a csato­landó okmányok kiállítási és mellékelési módozatait, ád kér­vény mintákat, közli a beszerzendő tanszerek és bútorok hiva­talos jegyzékét, a lakbérosztályba sorozott helységek névsorát s csatolja egyúttal e füzethez a helyi adatokkal kitöltendő kérvény melléklési nyomtatvány-űrlapokat is. Ara 2 korona. Melegen ajánlom az érdekelt iskolaszékek és tanítók figyel­mébe Gyerkes Mihálynak úgy ezen most megjelent útmutató­ját, mint az évi tanmenetnek bármilven tanterv szerint tantár­rossz ember, mert különben jóéjszakát kívánok mindenkinek és beugrók a Dopperejbe. Szerető fia: Kolozsi Mihály. Ez a Kolozsi Mihály szabólegény volt otthon. Anyja pedig szegény özvegy asszony, aki mindennap meg­siratja katona fiát. Mikor ezt a levelet megkapta, hangos zokogásra fakadt, aztán sietve összeszedett minden krajczárt, szaladt vele a postára, nehogy beleölje magát szegény Miska fia a Dopperejbe. Mit tudta az ő szegény feje, mi az az Indibláncz meg az a dopperej ? Szentül meg volt győződve róla, hogy valami nagy folyó, a mely túl Bosnyákorsszágon a tengerbe szakad. De honnan is tudta volna szegény, hogy a Doppelrejbe tulajdonképpen kettős-rend, melybe kommandó szóra ugrik bele naponkint háromszáz- hatvanszor a katona? Ó nem volt katona soha, bol­dogult ura sem volt az, német szót pedig Szt. And­ráson csak a zsidó korcsmárostól lehet hallani. Elküldte a pénzt Miska fiának. Erről tanúskodik az az utalvány szelet, melyet most vett kezébe Komorovcsák kapitány. Ezen arra kéri a szegény anya Miska fiát, hogy megküldi a pénzt, csak a jóisten szerelméért bele ne ugorjon a Dopperejbe. Rögtöu abba hagyta a vizitet Komorovcsák kapi­tány, s elővette Kolozsi Mihályt. Ez tudta már, hogy a kapitány ur mindent tud. Szeretett volna a föld alá bújni szégyenében. — Hát te ilyen gazember vagy ? Így lopod, csa­lod a te szegény édes anyádat: no ezt megemlegeted. Bizony meg is emlegeti holta napjáig. A kapitány ur irgalom nélkül kiköttette. Két órahosszat állott lábujjhegyen az áristom falába vert karikán felhúzva. Rettenetesen szenvedhetett, mert belekékült, bele- zöldült és elájult. Ekkor egy dézsa vízzel leöntötték s mikor magához tért, újra felhúzták. A pokol min­den kínját, fájdalmát átélte, átérezte egy negyed­óra alatt. — Hazudsz-e még többet, csalod-e még többet édes anyádat ? kérdezte tőle kapitány ur. A legény sírni kezdett és esküvel fogata, hogy- nem, mire Komorovcsák megbocsájtott neki s be­szüntette a további tortúrát. De az özvegy asszonynak levelet irt. Megírta neki, hogy a fia haszontalan gazember, aki nem érdemli meg, hogy aggódjék miatta, nincs semmi baja és pénzre sincs szüksége. Kap minden­napra hat krajczárt: elég ez a katonának. A haszontalan Miskának meg sok is. És miután lehordotta Kolozsi Miskát, visszakül- dötte az özvegy anyának az öt forintot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom