Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-04 / 31. szám
31 szám. RÁKOS VIDÉKÉ 3. és üres Ígéretté süllyesztheti ! ? És kérjük, ha kell, újabb és újabb depucziókban azt, ami nekünk ma már legfőbb és egyetlen életfeltételünk: a villamos vasutat! A két holló. (Puskin) Holló repül át a légen, És nagyokat károg éhen, Pajtásához szól ezalatt: Vájjon jut ma nékiink falat? Es a másik holló úgy szól: Gondoskodott az ég húsról. Nézd az erdő' szélén ottan Lovas fekszik fagyva, holtan. Szivébe ki szúrt be gyilkot ? Kettő' tudja csak a titkot: Lova tudja, hogy lett vége, S kastélyban szép felesége. Sötét lovát elrabolta Kinek lelkén szárad holta. S otthon vár szép hitvestársa Nem urára, hanem — másra. Feleki Sándor. fiirek. A lóvasutigazgatóság ülése. A Pusztaszentmihályi közúti vasút részvény társaság igazgatósága julius 27- kén P á 1 f i János elnöklete alatt ülést tartott, melyen örvendetes tudomásul vették az elmúlt félév üzleti gozóné ágynak dőlt. Olyas nyavalya érte, amelylyel nem tudott megbiikozni még a szentmiklósi doktor sem ! Egy ideig tengett-lengett, szedte kelletlenül a sokfajta patikaszert, de egy szép májusi napon el- mullott tőle egészen a keserű pohár. Meghalt szegény lélek. Samu, gyámoltalanságában, olyan magára maradt, mint az ujjam. Mikor pedig Szent Mihály lovára is föltették az asszony koporsóját, az öreg ember szinte fuldoklóit a sírástól. Temetés után nagy csöndesség támadt a házban. Csak egyszer egyszer hallatszott özvegyi sorban élő Boris lányának nehéz sóhajtása. Samu ott ült a kuczkóban. Öreg szivében nem volt már több elsiratni való köny. Tétován nézett az ablakon be- lopózkodó napcsikokra. Hirtelen felugrott. Az ajtó felé szaladt. Se szólt, se beszélt, csak bukó lépésekkel felkapaszkodott a toronyba és esze nélkül kezdett harangozni. Nem tudta miért teszi, csak rángatta nekibusultan a kötelet. Talán szive enyhülésére kellett neki ez a hangos munka, A harang bugása pedig egyenetlenül imbolygód ki a messzeségbe. Valami csodálatos, reszkető mélységgel hallatszott az a kongás. Úgy zokogott, sikongott, mintha emberi lélek lopózkodott volna a rézfalak közé. Az égen járó felhők alighanem elérthették ezt a busongó harangbeszédet, mert nagy csöppekbe siránkoztak le a zsendülő vetésekre. A falubeliek nagy ijedtséggel szaladtak az utczára. Keresték a harangozás időnkivüli okát. Keresgélték az ég boltozatán, hogy vájjon a tüzkakas szállott-e valamelyik házra. De meg a hulló esőbe egy-egy jég- mogyorócska is keveredett, tehát kétségbeesetten értek a templom elé. Sebestyén Rab Máté, aki előléneklő tekintély eredményét. E szerint 1907. év első felében szállított a lóvasut 265024. személyt, 1906, hasonló szakaszában 252686. személyt. Növekedés 12338 utas. Bevétel volt: 1907. első felében 22018 kor. 1906. jan. júniusig : 20632 kor. Többlet 1386 kor. Köszönetét szavazott az igazgatóság Schvarczl József üzletigazgatónak, hogy elenyészően csekély költséggel kocsislakásokat építtetett s a kocsisoknak természetbeni lakást ad. A villamossá átalakításhoz és a második sínpárhoz szükséges czinkotai útterület megszerzése tárgyában a lóvasut igazgatóság haladéktalanul megkezdi C z i n- k o t a községével a tárgyalásokat s e czélra bizottságot küldött ki, melynek tagjai P á 1 f i János, Läufer Lajos dr, Schvarczl József. Végül több apró ügyet intézett el az igazgatóság. Krenedits Sándor szabadságon. K r e n e d i t s Sándor, Rákosszentmihály érdemes főjegyzője augusztus 2-án két heti szabadságra elutazott. Távolléte alatt, a főszolgabíró intézkedése szerint, a község közigazgatási teendőit Rónay Tivadar másodjegyzö, a jegyzői magánmunkálatokat pedig Havas Gyula másodjegyző látja el. — Főjegyzőnk szabadságidejét a Balaton partján tölti, beutazván a nevezetesebb fürdőhelyeket. Ifjúsági kabaré. A mátyásföldi nyaraló ifjúság e hónap 27-én jótékonyczélu műkedvelő kabaré-előadást és tánczmulatságot rendezett, mely nagyszámú, előkelő közönség részvételével teljes sikerrel folyt le. A válogatott műsor számaiból különösen kiemelendők Paul heim Etelka és István igazán szépen kidolgozott négykezes zongorajátéka, Kiss László kitűnő kupiéi és dr. V é s s e y mulatságos Salome paródiája. A műsor többi száma is dicséretet érdemel, de a műkedvelő gárda kissé túl haladt buzgalmában és nagyon is sokáig vette igénybe a hálás közönség- türelmét. A magukat megneveztetni nem engedő felülfizetőknek ez utón is hálás köszönetét nyilvánítja a rendezőség. volt a faluban, harsogó hangon kiáltott fel a toronyba: — Jobban rángassa kend azt a kötelet! attól szökik a jég. Alig hangzott el a biztató szó, máris muladozni kezdett a jéghullás és csupán nagy kerek csöppek pacskolták az összeverődött emberek, asszonyok hátát, De hirtelen megszakadt a rémes kongás is! Mintha ketté vágták volna azt a siralmas beszédet... Még csak a szokásos, tompa utózúgás sem hallatszott, mely más időben végig szokott libegni a levegőn. Alighanem baj lesz odafönt! Mondogatták szájról-szájra. Babonás természetű asszonynépség táborában nagy ijedelem támadt. A görbe szájú Pöszméte Fe- rencz már a baj nagyságát a maga igényeivel mérte és szükségesnek tartotta önzetlenül kijelenteni, miszerint : Bús az Uram, amit tettél, Ám de azért dicsértessél. Aztán meg kötetlen szóval iparkodott hamarjában hangulatot csinálni, harangozói minőségben való alkalmaztatása iránt. Mindjárt biztatta is a körülállókat: — Azért, ölég szép harangszót hallanak ma este is kendtök. Magától értetődött, hogy milyen czélzattal mondotta mondandóit Pöszméte uram. A gyámoltalan ácsorgó népség bámészkodott és egyik-másik Pöszméte szavait is fontolgatni kezdte. Sőt Kernyés Abris határozott kortesi kijelentést is tett, szólván : — ügy, úgy ! Harangszó hijján csak nem leszünk ! De már ekkor Boris jajveszékelve kiáltozott le a toronyból : — Embörök, gyüjjenek ! Az édös apám! Csurgó Török Adám, erre a siralmas szóra
