Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-16 / 24. szám
VII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1907. vasárnap, junius 16. 24 szám. RÁKOS VIDÉKE TflRSflDflUM'és KÖZGfiZöflStfGl HETILAP RÁKOSSZENTnihflLT NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET,, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET. A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA* Előfizetési ár : Egész évre .....................8 kői , F el évre...........................4 < Ne gyed évre......................2 « EG YES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. A métely. A szeszes italok mértéktelen fogyasztása, különösen amennyiben a nép nagyobb tömegeiben érezteti hatását, sokat vizsgált probléma. A szeszes italok mértéktelen élvezetének igen mélyreható befolyása van a népre és bár e jelenség megfigyelése szocziológiai, egészség- ügyi szempontból felette érdekes és tanulságos, az alkoholizmussal, mint tudományos kérdéssel csak az utolsó évtizedben kezdtek foglalkozni. Az orvos, a jogász, a nemzetgazda és a statisztikus egyaránt kiveszi a munkából a maga részét, mindegyik igyekszik a kérdésnek őt érdeklő oldalát alapjában megismerni és igy csupán idő kérdése, hogy az alkoholizmus tudományos rendszere fölépüljön és ennek nyomában meghátráljon a társadalmi előítélet és beköszöntsön a jobb belátás kora. A magyarországi alkoholellenes mozgalom történetében igen becses momentum, hogy a hazánk nagy szellemi újjászületését megelőző időben akadt nem egy felvilágosodott férfiú, aki az alkoholizmus ellen nem átallott sziv- vel-lélekkel sorompóba szállani. Nem mintha párhuzamot akarnánk vonni azonkori és mostani arisztokratáink között, csupán azoknak az időknek a jellemzésére emeljük ki, hogy éppen olyan fenkölt ember, mint báró Wesselényi Miklós, harczolt tollal és szóval az alkoholizmus ellen. Természetesnek fogja tekinteni e vonást báró Weselényiben mindenki, aki ismeri életrajzát. Báró Weselényi Miklós a 40-es években, amikor intra politicam et extra az volt a téma: jobbágy maradjon-e a paraszt vagy nem, a szűz vállak és robot világában pálinkával és paraszttal mert foglalkozni és fölmerte vetni azt a kérdést, hogy mért hagyjuk mi, urak, a posványbán fetrengeni a magyar fajnak megbecsülendő elemét, a pórnépet? Szive elszorult annak a pusztításnak láttára, melyet a szeszes italok élvezete okozott az amúgy is nyomorgó jobbágyság soraiban és azzal a lépésével, mely e sorok tulajdonképpeni tárgya, felhasználta a gabona akkori drágaságát nemes czélja elérésére: a szeszMa! számú főzés eltiltására vagy legalább korlátozására. Az alábbiakban idézünk néhány kiemelkedőbb passzust abból a vezérczikk-sorozatból, mely a Kossuth Lajos be nem vallott szerkesztésében megjelenő Hetilap 1857-iki évfolyamában jelent meg: «Napról-napra terjed s öregbedik világszerte a meggyőződés, miszerint nemünk szellemi, úgymint anyagi s erkölcsi, úgymint testi jólétének nagyobb mételye s veszélyesebb ellensége nincs a pálinkaitalnál. E veszély ellen szocziális téren s uralkodók és hatóságok által is tétettek lépések, de korántsem annyi s korántsem oly erélylyel, mint a tárgy fontossága kívánná . . . Nem szólok most erről, hogy a pálinkaital az emberi nemet nemze- dékről-nemzedékre nyavalyásabbá tévén, menynyire gyengit, fogyaszt s aljasit; arról sem, hogy mennyi bűnre vezet annak mámora s hogy mennyire fullasztja az emberi munkásságot, ipart és takarékosságot, a jólét ezen főtényezőit, a korhelység fertőjébe ... A pálinkakórság nemünknek oly betegsége s ez ital annyi kárt okoz, miként óhajtandó s mint a fejlődő ész s erkölcsi érzet postulátuma remélhető is azon idő, melyben a pálinkafőzés nem a gabona szűkítés s ez által szükség előidézhetése czéljából, hanem mivel ezen ital aljasit, nyomort terjeszt s bűnt táplál, előbb terhes adó által kevesittetni s később annyira korlátoltatni fog, miszerint csak a gyárak s egyéb iparágak számára vegytanban, gyógyszerekhez, világításra, iparczikkek előállítására stb. szükséges szesz fog készíttetni. Azonban mig a valódi műveltség s fej- lődöttség ezen szép kora eljövend, addig is bűn nélkül nem mulasztható kötelessége minden állománynak, betiltani a pálinkafőzést legalább akkor, midőn már annak előállítása is másként nem, mint nyomort terjesztve történhetik. Mindez kétségtelenné teszi, miszerint alig létezett s alig létezhet nagyobb oka s szüksége annak, hogy a pálinkafőzés betiltassék, mint éppen most. Már az is, hogy a testvérhonban nagy a fenyegető szükség, elég ok k 12 oldal.
