Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-20 / 3. szám

3. szám. RÁKOS VIDÉKE TrtRSnDflLAKés KÖZGfiZ&flSrtGI HETILAP RÁKOSSZENTAIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. VII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1907. vasárnap, január 20. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EOYES0LETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET,, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLY! KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. !j , Előfizetési ár : E^ész évre .....................8 kui Fe l évre...........................4 < Negyed évre......................2 * EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér. Trösztéi" Mária. Aki e nevet viseli, annak a szerény, csen­des matrónának a kiváltságos lelki harmóniá­ját bizonyára kellemetlenül zavarja meg, hogy a maga boldog, békességes állapotából ilyen roppant világosságba, ország-világ nagy nyil­vánosságának fényébe helyezzük ki. Ez az egyetlen eset, hogy ezt a jóságos lelket tudva és akarva megbántjuk. Olyanforma érzéssel jár ez a művelet, mint amikor a szerényen pom­pázó nefelejtset a durva emberi kéz czifra virágvázába helyezi, hogy neki pompázzék. Ha bántalmazzuk is vele a gyönge virágot, de azért teszszük, hogy megbecsüljük, illatát élvezzük, benne gyönyörködjünk s általa nemesüljünk. Az emberi lélek nagyságát és értékét az érzés és az öntudatos cselekvés iránya méri meg. Embertársai fölé az emelkedik joggal, aki lelkének nemes tulajdonságait valami nagy, magasztos közczél, valami fenséges eszme szolgálatába tudja felhasználni; s mennél na­gyobb és dicsőbb az eszme és a czél, annál nagyobb, nemesebb és kiváltságosabb az érette buzgólkodő lélek. Tröszter Mária puritán lelkét csak három eszme tölti be: az Isten, a haza és a magyar kultúra fanatikus, törhetetlen, lángoló szeretete. Ezekért odaadta egész életére ráadá­sul élemedett napjainak kívánatos nyugalmát; meglopja magától a pihenés perczeit, dolgozik, küzd és gondokat visel el. Mindezt csak azért, hogy az Istenfélelem, a hazaszeretet kultuszát s a művelődést terjeszthesse, újabb és újabb generácziókba beleolthassa, bennük ápolgassa és szilárdítsa. Midőn megjelent Tröszter Mária Rákos- szentmihályon, ismeretekben és tapasztalatok­ban gazdag és egy kiválóan munkás életet átélt lelke reászolgált volna már akkor, hogy itt békés, csendes nyugalomban tölthesse el napjait. Ő mégsem ezt választotta, hanem a maga erejéből, támogatás és biztatás nélkül polgári leányiskolát nyitott, hogy azoknak a leánykáknak, kiket a kintlakás a magasabb iskolai neveléstől megfosztott volna — a to­vább művelődését lehetővé tegye. A magániskola sok embernek egészen jó pénzkereset. A Tröszter Máriáé nem. Évek óta az igazgatójának áldozatkészségéből áll fenn. Nem hasznothajtó vállalat, hanem súlyos anyagi és szellemi teher. A megfizetetlen munka és a megtéritetlen pénzáldozat örvé­nye. Tröszter Mária mégis megcsinálta, — mégis minden földi javát reá áldozta és mégis fentartja. Mert ő neki nem kell semmi, neki nem kell pénz, vagyon, neki nem kell még csak a hervadó földi babér sem, ő elszenvedte az üldözést is, a rosszakaratot is, a rágalmat is, — mert ő megtalálja a maga megfizethe­tetlen jutalmát a lelkének mérhetetlen gyönyö­rűségében. A lelkiismeretének öntudatában, amely dicséri és sarkalja a jóra és nemesre. Egyetlen bánata, rettegett aggodalma csak az iskolájának a sorsa, jövője. Ezt őrzi féltő gonddal s ez keserítette midőn kíméletlenül megtagadták tőle, ki önerejéből már-már meg- állani alig tudott — a megillető támogatást és segítséget. Midőn a hatalom nem karolta fel szeretettel, hanem érdemeden kritikával és kicsinyléssel akarta lesújtani. A Tröszter Mária lelke azonban kibírta ezt a megpróbál­tatást is, akaratereje legyőzött minden nehéz­séget és akadályt, — iskoláját megóvta, sőt megszilárdította és fejlesztette. A jóemberek szive ekkor nyílott meg neki. A lelki nagyság és akaraterő imponált az embereknek és megnyerte a jobb lelkeket. Ezek alkották meg a legnemesebb szövetséget, amely iskolaegyesület czime alatt segítségére sietett a környék legelső és legönzetlenebb kulturális intézményének. Azóta egyesült erő­vel űzik a fellegeket a polgári iskola teteje felől: a nagy asszony és a jóemberek szövet­sége. A nagyasszony pedig úgy hiszi, hogy most megint rajta a sor, hogy az önzetlensé­géről tanúbizonyságot tegyen. Hogy megbizo- nyitsa háláját, amiért az ő gyönyörűséges palántáját mások is segítik locsolgatni. Az az mai számunk 14 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom