Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-05 / 18. szám
2. RÁKOS VIDÉKÉ hogy úgyszólván a földmivelő és gazda ajtaja elé hozza a fogyasztó piaczot. 3. Megszabadít a földmives és falusi élet unalmával azzal, hogy a kert-városban városi kultur-élet fejlődik, de azzal is, hogy könnyű hozzáférést nyújt a nagyvároshoz. 4. Az értéknövekedés, amely beáll az által, hogy a mezőgazdasági földek városi és részben építési telkeké alakulnak át, a várost alapitó lakosság, illetve később a városi lakosok, mint kollektiv társaság javára hárul. A telep közlekedését nem csak jó utak, hanem vasutak, omnibuszok stb. szolgálják. Állomásai és szárnyvonalai vannak a Great Northern Railvay-hez. 52 vonat közlekedik naponta a telep és London közt s ezt az utat 45—50 perez alatt teszi meg. Iparvágányok szolgálnak a gyárakhoz. Posta és táviróhivatalai is megnyíltak már. A közmüvek (csatorna, viz, gáz és villamosvezetékek) munkában vannak. A kert-város betelepítése mindinkább halad. Eddig körülbelül 400 házhely adatott hosszú haszonbérbe (leasehold 99 évre.) s 200 ház és gyár épült meg egy két év alatt. A városrendezési terveket Barry Parker és Raymone Unwin hírneves műépitők készítették. Gondos tekintettel voltak a talajformá- czióra, a természeti szépségek érvényesítésére, a meglevő természeti vagy művészeti jelleg megőrzésére, valamint arra, hogy mindenütt kert, viz, fa, pázsit, virág vegyüljön a csinos házak és utczák közé. A város elrendezésénél, ha nem is merev geometriai formában, a Ho- ward-féle eszméket tartják szem előtt. A gyárak és műhelyek egy csoportba kerülnek, s a várostól halmok és fás övezet által vannak elválasztva. E gyártelep szél iránti fekvése is kedvező, hogy ne rontsa a város levegőjét. Külömben a füst is lehető legkevesebbre szállitatik le, mert a gyárak hajtó ereje többnyire gáz és villamosság lesz, a többiek pedig jó füstemésztő készülékkel szerelen- dők fel. Hasonló czéllal legújabban még a köv. városvállalatok indultak meg: Angliában a társadalom vezérlő egyéniségei (Eaerl Gre>, kanadai főkormányzó, a londoni püspök, Barnett, a Toynbeo Hall igazgatója stb.) ez évben megalapították a «Garden Suburb Frust»-ot, amely Hampstend mellett 320 aoreon épit ilyen telepet. Innen földalatti vasúton 10 perez alatt már London nagyobb forgalmú részeibe lehet majd érni. Hasonló alakulatok találhatók már : Skocziában Invernesshire- ben az angol alumínium-társaság, Jorkban az Ears wick-trust vállalata, Rowntree kezdeményezésére, Francziaországban Benoit Lévy szerint Páris mellett irók, tudósok, művészek készülnek egy ilyen szövet- kezési kísérletre. Egy másik, kizárólag művészeknek szánt kert-város tervéről is olvashattunk a napokban Ezt Dél-Francziaországban akarják építeni a Földközi tenger mentén egy ókori város romjain. A csöndes meditácziónak szánják és száműzik belőle a távírót, 18. szám. telefont, vasutat. Ez az artista város ilyen Ruskin- féle ideák mellett természetesen nem jöhet majd modern számba. Németországban Pützer darmstadti tanár tervei szerint két telepbe fogtak, az egyik a Frankfurt a Main melletti Spredlingen, a másik a Darmstadt közelében ievő Ramstadt. Kicsiben ilyenek Svédországban Djursholm és Saltsjobaden, Dániában Lungbi, az egyesült államokban a National Cash Register telepe : Dayton (Ohió), Ausztráliában Dalgety. Kétségtelennek tartjuk, hogy a kert-városok, habár csekélyebb számban, de mégis megvalósulnak, enyhíteni fogják a nagyvárosok által okozott ismert bajokat. Annál nagyobb mértékben, mennél több ilyen telep létesül. Akár külön szövetkezet, akár nagyvárosi iparkolónia formájában alakulnak is, megannyi közlekedő csövei lesznek a közelükben fekvő nagvvárosnak, amelynek ember, anyag, munkafeleslegét levezetik s esetleges hiányait pótolják, úgy, hogy az eloszlás mindenesetre helyesebb lesz. Eme leti ez a levezetés kedvezőleg hathat majd a nagyvárosi telekjáradék csökkentésére, úgy, hogy a kisajátítások olcsóbb voltánál fogva, a közegészségügyi követelményeknek megfelelőbb városrendezési munkálatok (házlebontások, utcza térnyitások, szélesítések stb.) könnyebben lesznek keresztülvihetők, mint a mai exorbitáns telekárak mellett. Korántsenl gondoljuk azonban, hogy a kertvárosok fölöslegessé fogják tenni a nagyvárosokat, hogy még oiy nagy elterjedésük is teljesen elnépte- leniti s megszüntet: majd azokat. Képzeletben megengedhetjük, hogy a Hertzka állam-regénye valaha megvalósul annyiban, hogy azok az óriás kapitálisok, amelyeknek ma London, New-York, Páris, Berlin, Bécs stb. a nevük, a történelem változásai folyamán csakugyan elhagyatott kő- halmazok, érdekes romok és emlékek lesznek, akár Sidon és Tirus, Téba, Ninive a régi Róma, mert a história a társadalmi és gazdasági erők és erőközpontok hallatlan eltolódásaira bőven szolgál példákkal, de helyükben bizonyára támadnak és fejlődnek uj, hatalmas és óriási czentrumok, a történelem uj szereplőinek cselekvési szinterei, amelyek ez irányt váltott erőket gyújtópont módjára összegyűjtik. Erre minden intenzivebb állami és társadalmi életnek mindenha szüksége is lesz. Mátyásföld közgyűlése. A Mátyásföldi nyaralótulajdonosok egyesülete rendes évi közgyűlését a megszokottnál is nagyobb érdeklődés közepette tartották meg múlt vasárnap délután s midőn M e i x n e r Emil elnök a gyűlést megnyitotta, hatalmas tömeg szorongott körülötte a messze tájakon irigyelt pompás egyesületi ház egyik termében. Mintaszerűen nobilis nyugodt volt a gyűlés hangulata, a régebbi szenvedelmes vitáknak hírmondója se maradt, elannyira, hogy a közgyűlést megelőzőleg leviharzott mozgalomnak nyomát se mutatta a minden vita nélkül lefolyt gyűlés, csak a választás eredménye tükrözte vissza a csaknem teljesen egyoldalú küzdelem képét. A nevezetessége ugyanis abban állott a Mátyásföldiek közgyűlésének, hogy a kipróbált vezérférfiak helyébe uj, fiatal erőket ültetett. Az uj párt hatalmas többséggel kerekedett felül, mert a régiek kardcsapás nélkül adták fel a küzdelmet.
