Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-05 / 18. szám
18 szám. RÁKOS VIDÉKÉ abból az elvből kiindulva, hogy a fris ambiczió kipróbálása csak javára válhaíik az egyesületnek. Az ügy igy teljesen házi lévén, se ránk, se a nagy nyilvánosságra nem tartozik. Akik elmentek, magukkal viszik az egész közönség osztatlan elismerését és háláját s a mi csodálatunkat. A kik jöttek: szépreményü, derék és ambiczióus férfiak, akik bizonyára arra törekednek, hogy elődeik nyomdokán méltóképen haladjanak. Érdeklődéssel és odaadó figyelemmel kisérjük vállalkozásukat, most és mindenkor a legmelegebben óhajtja, hogy ez a pompás és a maga nemében páratlan telep állandóan gyarapodva és növekedve haladjon tovább a fejlődésnek azon az utján, a mely eddig is versenytárs nélküli nimbust biztosított neki. Meixner Emil elnök az ülést megnyitván, a meghatalmazásokat szedette be, hogy a határozat- képességet megállapíthassa. Három kivételével, a mely- lyeket kétszeresen adtak ki, valamennyit elfogadták. Elnök megállapítja ezután, hogy az alapszabályoknak megfelelően egybehívott közgyűlés határozatképes. A jegyzőkönyv vezetésére Szendi János titkárt, hitelesítésére pedig S p e 11 Ferencz dr, és Töttössy István tagokat kéri fel. A szavazásra a közgyűlés Kaczvin szky János elnökkel, és Haidekker Sándor és S z al ay János tagokból álló szavazatszedő bizottságot küld ki, a melynek hivatalból tagja az egyesület titkára. Az évi jelentés kibocsájtása óta választmányi tagságáról lemondott D i ó s s y Lajos és Hu de tz János, a kik helyére a közgyűlésen szintén uj tagokat kell választani. Éz alakiságok elintézése után az elnök emelkedett hangú megnyitó beszédében elmondta, hogy az egyesület vezetősége igyekezett lelkiismerettel és buzgalommal megfelelni feladatának. A választmány s tisztikar az egyesület ügyeit és vagyonát lelkiismerettel kezelte, aminek hü képe az évi jelentés és főként a jó mérleg, mely azt mutatja, hogy az évet nem csak felesleggel zárták, hanem még az egyesület vagyonát is sikerült gyarapítani. Ilyen pénzügyi eredménynyel az egyesület éve réges régen nem zárult. Két fontos kérdés a piaczjog és a községe- sités ügye is foglalkoztatta az elmúlt évben az egyesület választmányát. Mindkettőt az elmúlt közgyűléseken ajánlottak a vezetőség figyelmébe. Eredményt elérni azonban egyikben sem lehetett. A piaczjog elnyerését lehetetlenné teszi a telepnek Czinkota községgel fennálló viszonya. A kormányhatóság piaczjogot a telepnek nem ad, mert ez a helypénzszedés jogával s más előnyökkel járván az anyaközség megrövidítésével járna. Mátyásföld pedig Czinkota községhez tartozik, annak kiegészítő része. De különben se lenne életképes a helyi piacz, mert azt egész éven át fenn kellene tartani. Mátyásföld pedig csak négy hónapon át bírná meg, nyolcz hónapon át nem s igy a hatóság maga előbb utóbb kénytelen lenne azt ismét megvonni. A községesités ügyében Rákos- szentmihálytól kértek adatokat s meggyőződtek róla, hogy sem financzialiter, sem egyéb, erkölcsi szempontokból nem lenne ajánlatos a terv megvalósítása. Mátyásföld specziális helyzetét — községgé alakulván — elvesztené, mai nim- busa letűnnék. Ma, hatóságok, testületek és egyes emberek különleges módon, csaknem beczéz- getve bánnak a nebántsvirág teleppel, mindez a hivatalos retortákon elpusztulna s Mátyásföld egyszerű község lenne, mint a többi sok. A községesités anyagilag is hátrányos lenne, mert közigazgatása a más költség kétszeresét is meghaladná. A mai eszközökből ügyei önálló vitelére képtelen lenne. Adóból kellene fedezni a kiadásokat. Kereseti adóra nem számíthatnak, tehát azok viselnék a terheket. akik] már is áldoztak a telep javára, akiknek ott házuk, villájuk van. Az üres telkek tulajdonosai pedig alig vennének részt a teherben. Ezt a kérdést tehát, mint jó egyelőre tárgyalásra is alkalmatlant, levették a napirendről. Egyebekben pedig utal az elnök az évi jelentés ösmert adataira. A közgyűlés az évi jelentést vita nélkül egyhangúlag tudomásul vette. Erényi Antal felügyelő bizottsági elnök felolvasta ezután a felügyelő bizottság jelentését s úgy ezt, valamint az évi zárószámadást és költségerőirány- zatot ugyancsak vita nélkül egyhaugulag megadta a közgyűlés s a felmentvényt minden irányban egyhangúlag megadta. P e r j á 11 Márton tett két indítványt a költség- vettéssel kapcsolatosan. Az egyik, hogy a belépő rendes tagok beiratási diját emeljék fel a mostani 4 fillérről 25 fillérre, másrészt pedig, hogy a nyaralólakosságra mérsékelt, például 10 korona évaddiját vessenek ki az egyesületi pénztár javára. A közgyűlés az indítványok dolgában a választmány javaslatát fogadja el egyhangúlag. A választmány a beiratási dij felemelését nem javasolja, mert ez alapszabály módosítással járna, ellenben az uj tulajdonosokra, akik a telepen már rendezett állapotokat találnak, négyszögölenként 16 fillért kiván kivetni vagvon részesedési illeték czimén, amit az alapszabályok keretén belül végrehajtani lehetséges. A nyári bérlők megadóztatását a közgyűlés, a választmány javaslata értelmében, rövid vita után egyhangúlag mellőzi. A választás következett azután, a melynek eredménye ez volt: Elnök lett 176 szavazattal Meixner Emil. Alelnökök Mihályfi József 176, Palágyi Kálmán 113. Titkár Földes Gábor 107, Pénztárnok Tőttösy István 113. Választmányi tagok: Bellovics Imre 109, Breslmayer Román 175. Hoffmann János 113, Kacz- vinszky János 113, Szalay János 109, Dr. Warga László 174, Hudetz helyére: N, Terstyánszky Kálmán 109, Diósy helyére Dr, Móczár Gyula 112. Választmányi póttagok: (1 évre) Dr. Bukovszhy György 113, (3 évre) Zettner Vilmos 113, (2 évre) Mátrai Sándor 1905. évi pótlásra 113, (1 évre) Bittsánszky János 1906. évi pótlásra 113, (3 évre) Dr, Végh Aladár 1906. évi pótlásra 113. Számvizsgáló bizottsági tagok: Dénes Adolf 108, Gyene Károly 113, Prenószil Sándor 113. Számvizsgáló bizottsági póttagok: Dr. Krantz Gyula 114, Ifj. Nagy Károly 113 szavazattal. Az ujonan választottak mandátumának időtartamát az egyenlő szavazatot nyert tagok közöt sorshúzás utján állapították meg. A szavazás eredményének kihirdetése után Palágyi Kálmán, ujonan megválasztott alelnök kért szót, hogy a maga és társai nevében megköszönje a megválasztatást. A szavazásban személyes ellenszenv őket nem vezette, azért alkottak ellenzéket, mert azt hitték, hogy az uj éra, uj eszméket hoz felszínre, melyek könnyebbé teszik majd az egyesület tagjainak helyzetét. Kötelességének tartja, hogy tagtársaikkal szemben most békejobbot ajánljon fel s őket biztosítsa, hogy személyes ellenszenv nem vezette. Kívánja, hogy a személyes jó viszony ezentúl is meglegyen egyesült erővel, egymást támogatva haladjanak tovább, isten adjon erőt, hogy letárgyalván a küzdelmet, kitartással és buzgalommal működhessenek. Köszönetét mond Meixner elnöknek, hogy évek óta kitartó szorgalommal, tudással és jó akarattal vezeti az egyesület ügyeit. Meixner Emil a puritán elnök, mérhetlen népszerűségnek örvend. Úgy újabb megválasztatásakor, mint Palágyi szavai nyomán perczekig tartó tapssal és éljenzéssel ünnepelte igazán egyhangúlag az egész közgyűlés. Szinte megható volt ez a szeretet,
