Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-31 / 13. szám
4. RÁKOS VIDÉKE 13. szám. Villand uj és nem kevésbbé elmés mókákkal arat fenomenális sikert. Szívesen látott szám a Wulff czirkuszból származó négy elefánt, melyek idomitása e nemben tökéletes produkczió. Érdekes sportszám a biczikli-polo, izgalmas, lebilincselő látványosság. Igen jó a parterre akrobata csoport, szintén estélyi öltözetben, ügyes Brissos spanyol bohócz idomított öszvére, a két specziális szám : M a r t h i a bilincstörő és Rampon i a kaucsuk ember és igy tovább — ki győzné mind felsorolni — a nyújtó tornászokat, az ügyes lovarnőket, bohóczokat s más mulattató számokat A czirkusz még csak 26 napig időzik nálunk s azután magyarországi körútra indul. A lóvasut forgalma. A rákosszentmihályi lóvasut igazgatósága e héten tartott ülésén tárgyalta a jan. és febr. hónapi forgalmi adatokat. A már e helyen ismertetett eredmények kiegészítéséül felemlítjük az előző év hasonló szakában elért eredményekkel összehasonlító adatokat. Januárban: 1907. évben szállított a lóvasut 30990, 1906. évben 29540 személyt; szaporodás 1450 utas. Bevétel 1907, 2192 kor. 40 fill. 1906. 2104 kor. Emelkedés 88 kor, 40 fill. Februárb an: 1907-ben szállítottak 32460. 1906-ban pedig 29771 személyt, Szaporodás 2689 utas. Bevétel 1907-ben 2322 kor. 1906-ban 2296 kor. Emelkedés 26 kor. Nyilvános nyugtatványozás. A rákosszentmihályi kerékpáros kör legutóbbi mulatságán felülfizettek : Heimovits Márton 4 kor., Pallai Miksa 11 kor., Róth J. Sándor 1 kor., Szalay Nándor 5 kor., Péter Lajos 2 kor., id. Zsaludek Antal 5 kor., Bállá N. 2 kor., Pilhoffer József 2 kor,, Menártovits Lajos 3 kor., Eperjessy József 10 kor., Blasko Mihály 5 kor., Stanek János 4 kor., Dályai György 4 kor., Mihálko Mariska 2 kor,, Horváth József 4 kor., Mé- nich .Józsefné 2 kor., Faller Nándor 3 kor., Kálóczy Imre 1 kor., Kovács Gábor 2 kor., Badics Lászlóné 2 kor,, Újpesti iparos kerékpáros kör 4 kor., Váry Balázs 2 kor., Marton Gábor 2 kor, Az első leánykiházasitó egyesület ma délelőtt tartotta nagy érdeklődés mellett Schwarz Ármin elnöklésével negyvenegyik szobában gyülekezzék iskolára. Ő maga tart iskolát a vártaszolgálatáról és az énekről. A legények egy perez alatt összegyülekeznek. Levett sapkával szorongnak egymás melíetta simára gyalult* padokon. Éppen úgy, mint a gyerekek az iskolában. Néma csendben várják a kapitány urat. Mikor megnyílik a szoba ajtaja, harsány hangon haptákot kiállt az őrmester s jelentést tesz a kapitány urnák arról, hány ember van együtt a szobában, hány hiányzik és miért hiányzik. A kapitány ur az asztal tetejére ül, meginti a legényeket, hogy jól figyeljenek, mert most nagy dologra tanítja meg őket: a vártaszolgálatra. Ezzel kezébe veszi a reglamát s felolvassa belőle a vártaszolgálatra vonatkozó intézkedéseket. Rettenetes hosszú mondatok, úgy, hogy mire egynek a végére ér, az elejét már régen elfelejtette és olyan pogány magyarság, hogy csak egyes szavakat ért meg belőle a katona. Szakasztott olyan a nyelvezete, mint azoknak a törvényeknek, melyekkel a modern jogtudósok sújtják az országot. Ember legyen, aki egyes mondataikat rajtok kívül megérti. Nem is olvassa végig valamennyit a kapitány ur, átadja a reglamát őrmester ur Sólyomnak : Kolozsi Mihályt fegyverbe állítja s kinevezi őrnek az ezredpénztárhoz. Az ezredpénztárt az egyik legény ládája helyettesítette. Odaállította a kapitány ur az ajtó mellé s melléje állította őrnek Kolozsi Mihályt. Szigorúan meghagyta neki, hogy helyét semmi körülmények között el ne hagyja és az ajtón se be, se ki ne ereszszen senkit. Cáak azt szabad ki vagy be ereszteni, aki a jelnegyedik évi közgyűlését. Az 1906. évi üzleteredmény az 1905. évinél nagyobb és az intézet ez évi mérlegszámlája 14 millió 051.011 korona 28 fillér, amelyből az igazgatóság 32*403 kor. 18 fillért a jutalékfölemelési tartalékra, 32403 kor. 17 fillért külön tartalékra és 6000 koronát a hivatalnok-nyugdíjalapra javasol fordítani az évi nyereségből. Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentését, valamint az évi mérleget is fölolvasottnak nyilvánította és egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. REGÉNY CSARNOK. n A primadonna. REGÉNY. Irta: GÁSPÁR IMRE. — Akkor sajnáljuk, de nem jelenik meg a lap ... — Tiszta haszon a lapra nézve. Nagyszerű reklám. Nagy óvatosságunk miatt külömben is pecsovi- csoknak kezdtek már hirdetni . . . Tegyenek bölcs belátásuk szerint! Távoznak a szedők. A kerékhajtó, a tanonezok és a hajtogató leányok is velük tartottak. Elvonultak a legközelebbi kiskorcsmába, várták az egyezkedések megindulását. Buchs ur behozza a nyomda kulcsát és csak annyit mond Poldinak : — Nagy mester Csuka ur, annyit mondhatok ! — Bocs-csánat, hogy élek! A sajtószabadság nagy elve meg van mentve, — És megmentette Csetneki urat is mellékesen. Helyes. De hát mi lesz most már velünk és Csuka úrral ? Mit mond a dologhoz Dán Egon szerkesztő ur? — Legyen egészen nyugodt, kedves Buchs ur. Most-szombaton délelőtt vagyunk, van cselekvési időnk hétfőn délig. Tüstént Kocsira ülök és nem nyugszom, amig Dán urat föl nem találom a kerülete valamelyik zugában; már azért is igyekszem erre, hogy legyen, aki a kocsibért kifizesse. Engem mindenesetre keblére ölel a Dán, aki nem tudom mit csinál, ha ez a botrány csakugyan végbe megy. Hétszót tudja, A jelszó: bajonett. Jól jegyezd meg: most neked nem parancsol senki a világon. Se én, se semmiféle tiszt ur. El ne hagyd a helyedet a világért se, mert háborúban fejbelövés vár rád. Kolozsi Mihály megértette, megszívlelte a kapitány ur beszédét. Olyan komolyan járt fel és alá a láda előtt, mintha csakugyan az ezred pénzét őrizte volna. A többiek néha rámosolyogtak, de ő kötelessége tudatában a félvilágért nem mosolygott volna. Eközben őrmester ur Solyom bevégezte a reglama szakaszainak felolvasását. Kapitány ur Komor- csák odaszólt Kolozsi Mihálynak: — Eredj a helyedre! Kolozsi Mihály azonban nem mozdult. Egész komolyan vette a kapitány ur előbbi szavait, — Nem hallod, mit mondok ? Eredj a helyedre! — kiáltott rá a kapitány s feléje indult. , Ebben a pillanatban infanterist Kolozsi fertigbe vágta fegyverét s nagyot kiáltott : — Halt, mert lövök ! S hogy megmutassa, hogy nem tréfál, mindjárt be is csapott a fegyverbe egy éles golyót. Ez a legény bolond, gondolta a kapitány ur és szép szóval kérlelni kezdte : — Hisz most nem vagy vártán te oktondi, most csak azt tanultad, hogyan kell magad viselni, ha majd vártára mégy. Tedd le a fegyvert s eredj a helyedre. Infanterist Kolozsi kétkedve nézett a kapitány urra s azt gondolta magában, hogy nem engedi magát bolonddá tenni, A kapitány ur most csak azért
