Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-04 / 44. szám
4 RÁKOS VIDÉKE ______________________44. szám. Pau lheim János család, Töttösyék, Hoffmanék, Perndlék, Polesznákék, Fehérváryék, Pozsgayék, Takács Jánosék, Erényiék, Szendyék, Szalayék, Verdék, Máhrék, Székelyék, Tomcsányiék, Miksóék, Tolnayék és még számosán. Elhatározták ez alkalommal, hogy e napot évente megünnepelik. A rákosszentmihályi polgári kaszinó és a függetlenségi kör vasárnap délután tartott szépen sikerült R á k ó c z i-ünnepet, melyen a történelmi ismertetést Stomfai Tóth Kálmán látta el, igen gondos és áttekintő tanulmányát adva elő általános figyelem közben, S t e 11 y Géza és Máriássy Lili megismételték becses rákosfalvi előadásukat és G a á 1 Pál zongora számot adott elő. Rákóczi-ünnepély zajlott le a rákosszentmihályi iskolákban is. Lélekemelő látvány volt, midőn hétfőn, a bujdosók kassai temetése napján reggel 8 órára az elemi iskola növendék sokasága kokárdásan s Rákóczi-emlékekkel földiszitve gyülekezett az egyik központi tanteremben, melyet az ünnep méltóságának megfelelőleg földiszitettek. Pontban 8 órakor kezdte el az iskola igazgatója ünnepi beszédjét, melyet oly mesterileg állított össze, hogy az örömkönnyektől csak úgy fénylett a jövő nemzet orczája, de ragyogott a szülők szemében is a könny. Majd a Hymnusz hangzott fel, mely után Rákóczi és korára vonatkozó két vers következett, melyet egy fiú és utána egy leányka igen sikerültén szavaltak s rengeteg taps és éljent arattak jutalmul. »Nagy Bercsényi Miklós« elhangzása után remek záróbeszédet mondott Radomszky Mihály tanitó, alapos történelmi áttekintést szolgáltatva. A szózat zárta be a szép ünnepélyt, mert sietni kellett a gyermekseregnek a templomba, ünnepi misére, melyen testületileg megjelent a községi elöljáróság is. Tóth Kálmán lelkész magas szárnyalásu predika- cziójával sok-sok szívbe ültette be a Rákóczi és a többi bujdosok emlékének kultuszát. Különben az egész mise ennek volt szentelve, mert a polgári leányiskola énekkara két Rákóczi korabeli és »Boldog asszony anyánk« kezdetű énekkel Rákóczi misévé avatta. Délután 3 órakor a polgári leányiskolának egyik tanterme zsúfolásig megtelt különösen hölgyekkel és növendékekkel. Itt a díszítés valóban a művészi nívóra emelkedett. A bejárat zöld lombokból font diadalív nemzeti és Rákóczi zászlók és zászlócskák sokaságával díszítve, A terem zöld koszorú övvel; a falak pedig lombokból és virágokból font Rákóczi és a többi bujdosó czimereivel voltak borítva. Tün- déries látványt nyújtott ily keretben a fehér ruhás leánykákból alakított félholdszerü koszorú. Képessy Etejka, Ballon Margit, Ottlik Irma, Bognár Mariska ésTolnay Mariska dicsőítették a bujdosók korát prózában és versben, közben pedig több Rákóczi énekkel lepte meg a leány kar a hallgatóságot, Ilyen lelkesült buzgóság mellett a Rákóczi kultusza gyökeret ver s él mig egy magyar szív lüktet e hazában. Mindkét tanítótestület fáradságos munkáját jól betöltött hivatás érzete jutalmazza. Villamos vasút. Ami legizgatóbb témánk, a villamos vasút ügyében újabb érdekes híradással szolgálhatunk. A városi vijjamos vasut-társaság területhasználati kérelmét ugyanis most pénteken tárgyalta Rákosszentmihály község képviselőtestülete, a tárgyat megillető meleg érdeklődéssel és dicséretestárgyilagossággal. A testület őszinte örömmel fogadta, hogy a társaság Rákosszentmihályt is bele akarja kapcsolni forgalmi hálózatába s szívesen tapasztalta, hogy a főfasor vonalán szándékozik a községet megközelíteni. A tervezett vonalvezetést már ismertettük előbbi számainkban. Ezúttal csak röviden utalunk tehát reá, hogy a népszinház-utczai vonalból, a ligettelki dűlőn át halad a tervbe vett villamos vasúti vonal Rá kosfa 1 v á r a, itt a Füred i-utczán át a körvasúiig, azt a pénzügyőrök vámépületénél átszeli és a főfasoron vonul egész az Almásy nagymajorig, honnan a J á n o s-utczán át a Szentkoron a-utczába s ezen végig, vissza a körvasúiig. Csütörtökön délelőtt e tervre vonatkozólag igen érdekes kérvényt nyújtott be a főfasortól a rákos- palotai határ felé eső telepek érdekelt lakossága a község elöljáróságához és képviselő testületéhez. A nagyérdekü beadvány egész terjedelmében a következő: Tekintetes Elöljáróság! A »Rákos Vidéke« többrendbeli közleményéből értesültünk azokról a szép tervekről, amelyekkel Rákosszentmihály villamos vasúti közlekedését akarják biztosítani. Hál’ Istennek, végre meg lesz tehát a villamos vasút is és biztosítja községünk óhajtva remélt fejlődését. Még nagyobb volt az örömünk, midőn arról értesültünk, hogy a városi villamos vasút részvény- társaság is vonalat létesít községünkbe. Körvasút, főfasor . , . csupa olyan adat, amelyből azt remélhettük, hogy végre hajnalodik már nekünk is. Mert a lóvasut társaság az uj tervekben se kecsegtet olyan reménynyel, hogy a mi vidékünket tespedéséböl kivonhatná s végre valahára belekapcsolna a közlekedés létesítésének segélyével a főváros életébe. Elkeseredve valljuk be, hogy megint csak csalatkoztunk, A városi villamos vasut-társaság terveiből ugyanis meggyőződtünk róla, hogy minket — itt a világ hátamegett — megint csak elmellőztek, elfelejtettek. Nehogy valamikép nekünk is jusson vasút, a főfasori városi villamos vasút nem mifelénk folytatja útját, hanem befele tervezi a mostani vasúttal úgyis ellátott vidékre a hurokvágány kanyarulatát s a Szent Korona utczán igyekszik vissza a körvasuthoz. Ez a terv, tekintetes Képviselőtestület, reánk nézve kimondhatatlanul sérelmes! Végzetes csapás, amelyet nem türünk el némán, hanem utolsó erőnkig tiltakozunk ellene. Bennünket nem érdekel, hogy a másik vasút miért, talán konkurrencziá- ból akar-e a szomszédos utczán haladni, holott köztudomásúlag a tek. Képviselőtestület már a Béla utcza vonalát a lóvasut társaságnak engedte át, bennünket csak az érdekel, hogy most amikor egyszerre — hál Istennek — két vasútra is nyílik reménységünk, ebből nekünk is jusson. Hát mi talán nem vagyunk ugyanolyan értékű adófizető polgárai a községnek, mint az Almásy Pál és József főherczeg telepi lakosság, amelyet mindig és mindenki beczéz, mig tőlünk, ha lehetne, talán meg a levegőt is elrekesztenék? A Képviselőtestület az egész Rákosszentmihály község képviselete; lelkiismeretbeli kötelessége, hogy a község minden egyes részének érdekét híven a szivén viselje és telhetőleg előmozdítsa, A főfasortól a palotai határ felé eső rész régen parczellázott, egy részében már lakott területe jogos igényt formál megfelelő közlekedésre. Az itt levő hat-nyolcz telep és érdekelt környéke nevében kérjük tehát, hogy egyetlen pártfogója, a tek. Elöljáróság és Képviselőtestület ragadja meg a kínálkozó alkalmat és gondoskodjék végre ami érdekeinkről is. Hiszen ha mi is kapnánk vasutat, úgy mi is nyomon követhetnénk a fejlődésben a belső részeket; egyszerre ami telepeink is felvirágoznának és az egész Rszentmihály megsokasodnék, megnagyobbodnék. Az általános adó